Segédlet 4. 5. 6. osztály számára - A számítógép részegységei

A számítógép részegységei      

1. Hardware és Software (ejtsd: hardver és szoftver)
Mielőtt elkezdenénk a számítógépek részegységeinek vizsgálatát, állapítsuk meg mi a különbség hardware és software között.
A hardware - Fizikailag érzékelhető egység (azaz meg lehet fogni). A hardware-t mindig software irányítja. Hardware pl. a nyomtató, a monitor, stb.
A software - Fizikailag nem érzékelhető egység. A programokat nevezzük software-nek (tehát nem lehet megfogni). Software pl. a játékok, az operációs rendszer (pl. Windows), stb.

2. A részegységek
Kezdjük azokkal, amelyeket látunk. Soroljuk fel őket: ház (vagy torony), monitor, billentyűzet, egér.
A számítógép működéséért felelős eszközök a házban (vagy toronyban) találhatóak.
Melyek ezek?
1. A ház (vagy másnéven torony). Típusai alak szerint: álló, fekvő. Méret szerint: baby, mini, midi és nagy. Figyelem: 220V van benne, SOHA ne nyúlj bele!

Ilyen egy álló ház (torony)

Ilyen egy fekvő ház

A házak típusai

2. Az alaplap - A házon (tornyon) belül található, zöld színű, integrált áramkörök vannak rajta.
3. A processzor          (Az alaplapon van)
4. A csatoló felületek   (Az alaplapon van)
5. A memória                (A csatoló felületen van)
6. A hangkártya            (A csatoló felületen van)
7. A videokártya           (A csatoló felületen van)


Így néz ki a ház belülről




















Ez pedig az alaplap








(Az ábrákon több rész is fel van tűntetve, én csak azokat kérem, amiket megemlítettünk!)

Haladjunk végig az egységeken, hogy mi mit csinál!

A processzor - Ez végzi a számítógép irányítását, és az adatok feldolgozását.
A memória - operatív tárnak is nevezzük, itt tárolódnak a feldolgozásra váró, és feldolgozott adatok.
A hangkártya - Ennek segítségével tud hangot adni a gép. Természetesen hangszóró kell hozzá.
A videokártya - Ennek segítségével tud képet megjeleníteni a gép, természetesen a monitor nélkülözhetetlen.

Ezeket az egységeket találjuk tehát a házon (tornyon) belül. Most nézzük meg, mik a további egységek.

3. A külső egységek, azaz perifériák

Mi a periféria?
A perifériákon keresztük tudunk adatokat bevinni a számítógépbe, illetve ezeken keresztül tud a számítógép adatokat megjelenítani.
A perifériáknak két csoportja van, a beviteli és a kiviteli perifériák.
A beviteli perifériákkal (ahogy a neve is mutatja) adatokat viszünk be, míg a kiviteli perifériák (ahogy a nevük el is árulja) adatok megjelenítésére szolgál.

A beviteli perifériák:
1. Billentyűzet
2. Egér
3. Scanner
4. Kontrollerek
(több is van, de mi egyenlőre csak ezekkel fogunk foglalkozni)
 

A kiviteli perifériák:
1. Monitor
2. Nyomtató
(több is van, de mi egyenlőre csak ezekkel fogunk foglalkozni)
 

Ezeken kívül tanulunk még a háttértárakról, ilyen a Floppy és a CD / DVD / BlueRay, de ezekről csak később. Most nézzük végig a beviteli perifériákat!

Most ezek működéséről fogunk tanulni.

1. A billentyűzet

A billentyűzet adatbeviteli eszköz. A magyar billentyűzet legalább 102 gomb. Természetesen lehet több billentyű is, amik különféle előre leprogramozott billentyűkkel gazdagodnak. Ezeket nevezzük multimédiás billentyűzetnek.


 

Íme a billentyűzet részei

2. Az egér (mivel az iskolában golyós egerek vannak, most ezeket tárgyaljuk)

Az egér szintén beviteli eszköz, navigálásra, mutatásra, kiválasztásra szolgál. Csak grafkius felületeken használható.
Működésének lényege: a közepén található acélgolyó, amit gumival burkolnak be a jobb tapadás érdeklében.

Az egér működése:

Más, ez egérhez hasonló eszközök:
- tapipad vagy eredeti nevén Touchpad
- hanyattegér vagy eredeti nevén Trackball


Ez a Touchpad vagy vicces magyar nevén "Tapipad", elsősorban laptopoknál alkalmazzák. Az érintésünkkel vezérelhetjük az egér mutatóját, azaz a kurzort.

Ez a Trackball, magyar nevén "hanyatt egér". A különbség hogy fordítva működik az egérhez képest: a felhasználó a golyót görgeti.

3. A scanner (ejtsd: szkenner)

(A scanner egyre elterjedtebb, manapság egybeépítik a nyomtatóval és a fénymásolóval. Az ilyen készülékeket nevezzük multifunkciós készülékeknek.)

A scanner segítségével egy papíron lévő dokumentumot (akár szöveget, akár képet) lehet bevinni a számítógépbe.
A kép pontokból áll, a scanner pedig a kép minden pontját megvizsgálja és beviszi a gépbe. Ezt a folyamatot nevezzük digitalizációnak. Minél több képpontot tud a scanner kezelni, annál jobb. (Ennek a mértékegysége DPI, azaz Dot per inch. 1inch = 2.54cm)

A scanner típusai:
1. kézi scanner
   

Így néz ki a kézi scanner

Ahogy a neve is mutatja, kézzel kell mozgatni. Evvel csak az a probléma, hogy a gép nem túl nagy. Ezért egy A4-es lapot több mozdulattal lehet csak bevinni. Mivel az ember keze remeg, a kép sem lesz tökéletes.

2. A lapáthúzós scanner

Így néz ki a lapáthúzós scanner

Ennél a lapot maga a gép húzza be egy olvasó egység felett. Így tudja bevinni a dokumentumot a számítógépbe.
 

3. A síkágyas scanner

Így néz ki a síkágyas scanner

Ez a legelterjedtebb típus. Ha felnyitjuk, ott egy üveglapot találunk. Erre tehetjük rá a dokumentumot, amit a gép beolvas.

4. A kontrollerek
Elsősorban játékoknál használjuk őket. Kontroller pl. a joystick, a gamepad, a kormány, stb.

Joystick

Gamepad

Kormány

Ha ezekbe az eszközökbe kis elektromotort szerelnek, akkor az eszköz nagyobb játékélményt nyúlt. Az ilyen kontrollereker nevezik úgy, hogy Force Feedback-es.

A kiviteli perifériák

A kiviteli perifériák segítségével tud a számítógép adatokat megjeleníteni. Ilyen például a nyomtató és a monitor. Mi evvel a kettővel fogunk a következőkben foglalkozni.

1. A monitor

(Jegyezd meg! Számítógép használata közben kis szüneteket célszerű beiktatni, lehetőleg óránként, mert a szemeteket megerőlteti. Lehetőleg ne üljünk teljesen szembe a monitorral, hanem fejünk legyen kicsit feljebb mint a képernyő.)

A monitoroknak alapvetően ma 2 típusát különböztethetjük meg. Ezek a CRT (katódsugárcsöves - amilyen az iskolánkban van) és az LCD (folyadékkristályos - ez a lapos változat) monitorok.

 Ez egy CRT (katódsugárcsöves) monitor.

Ez pedig egy LCD monitor.

A monitorok jellemzői:
- A felbontása - Ez azt jelenti, hogy hány képpontot (pixel) tud megjeleníteni vízszintesen és függőlegesen. Erre példa: 640*480. Tehát 640 képpont vízszintesen, 480 függőlegesen. Minél nagyobb ez az adat, monitorunk annál szebb, élesebb képet ad.

- A képátmérő - A képátmérőt zoll-ban mérik, mert a monitorok esetében az amerikai mértékegység rendszert veszik alapul. A zoll ugyan az mint az inch, a jele : "
1 inch (zoll) = 25,4 mm

                                                   

Az ábrán látható hogy mi a képátmérő.
Mai átlag: 17" (azaz tizenhét zoll / inch)

Ezen a képen pedig a felbontás

2. A nyomtató

A számítógépen végzett munkáinkat, képeinket, stb.-t kinyomtathatjuk a nyomtató segítségével. Több típusa is van, mi három típussal fogunk foglalkozni. Ezek a következők:
- Mátrix (tűs) nyomtató
- Tintasugaras nyomtató
- Lézer nyomtató
Ismerjük meg ezeket kicsit részletesebben!

A mátrix nyomtató
A mátrix nyomtató nyomtatófejében kis tűk vannak, amikkel egy festékszalagot nyom a papírhoz. Így a betűket, képet kis pontokból rakja ki.
Ebből adódik, hogy a nyomtatási kép nem valami szép, képek nyomtatására nem kimondottan alkalmas.







A  kép illusztrálja, hogy milyen a mátrix nyomtató belülről. Így rajzol ki pl. egy E és egy D betűt.
 

Így néz ki egy mátrix nyomtató

A mátrix nyomtatót ma pénztárgépekben használják, ilyen készíti el a blokkot, amit vásárlás után kapunk. Ezek be vannak építve magába a pénztárgépbe.

A tintasugaras nyomtató
A tintasugaras nyomtató patronnal működik. A patronon fúvókák vannak, ezeken keresztül kerül a festék a papírra. Ez a legelterjedtebb nyomtató típus. Nagyon szép minőségben nyomtat, halk, de van egy komoly hátránya: a tintapatron elég drága.

Így működik a tintasugaras nyomtató.

Így néz ki egy tintasugaras nyomtató. Ennek a képen az a különlegessége, hogy fénymásoló és scanner is található benne. Az ilyen készülékeket nevezzük multifunkciós készüléknek.

A lézernyomtató
A lézernyomtató nem patronnal, hanem egy úgynevezett tonerrel működik. Ebben tárolják a porfestéket. (tehát ez nem folyós állagú) A nyomtatóban egy szelénből készült henger van, ami áram hatására a kis festék darabokat magához vonzza. Ezt felviszi a lapra, és egy lézer égeti bele a papírba a festéket. A lézernyomtató nyújtja a legjobb minőséget, halk, és gyors, de egyben ez a legdrágább is. Nem csak a készülék drága, hanem az üzemeltetése is. Inkább nyomdákban, irodaházakban használják.

 Így működik a lézernyomtató.

Így néz ki egy lézernyomtató.

 

A háttértárak

A háttértárak adattárolásra alkalmas perifériák, tehát a háttértárak is a perifériák közé tartoznak épp úgy, mint amikről eddig tanultunk.
A követkető eszközök tartoznak a háttértárak közé: floppy, winchester, cd, dvd.
Természetesen több háttértár is létezik, ott van például a flash drive, vagy a nemrégiben megjelent (2007) Blu-Ray disc, de ezekkel mi még nem foglalkozunk. Maradjunk egyenlőre a floppy, winchester, cd, dvd témakörnél.

1. A floppy
A floppy mágneses elvű adattároló eszköz. Kis méretű adatok tárolására szolgál. Két típusa van, a nagy (5,25-ös) és a kis (3,5-es) lemez. Fontos megjegyeznünk, hogy manapság egyiket sem használják, az új számítógépekbe nem is nagyon építenek be floppy meghajtót. Ennek az az oka, hogy nagyon kevés adat fér rá. Egy 3.5-es lemezre 1.44 MB adat fér el, ami tulajdonképpen egy fél zeneszámnak felel meg. Vagy egyetlen jó minőségű digitális fényképnek. Így aztán a floppy-t ma nem használják.

A floppy másik neve: hajlékony lemez. A képen mutatom miért:

 

Ez egy floppy lemez. Illetve a műanyag tok, amiben maga a lemez van.








 

Ez pedig maga a lemez. Ez hajlékony. (innen ered a neve: hajlékony lemez) Erre kerülnek rá az adataink. Ahogy már említettem: 1.44 MB adat fér rá.

(Egy kis érdekesség: sok gyár nem akarta, hogy a floppy lemez megszűnjön létezni. Éppen ezért voltak utódai: egyik ilyen a ZIP Drive, illetve az LS 120. Ezek majdnem úgy néztek ki mint a floppy lemez, csak kicsit nagyobbak voltak.
A ZIP drive-ra 100MB adat fért, míg az LS 120-ra 120 MB adat, de sajnos ezek sem tudták felvenni a versenyt a CD térhódításával. Hiszen egy CD lemezre 700MB adat fér. Nem beszélve arról hogy idővel sokkal olcsóbb lett mint a ZIP Drive vagy az LS 120.)

Ez volt a ZIP Drive










Ez pedig egy LS 120 lemez. (A meghajtója ugyan úgy nézett ki, mint egy floppy meghajtó.

Ez egy Floppy meghajtó, ebbe rakjuk be a floppy-t.

2. A winchester (másnéven merevlemez, ez angolul: HDD - Hard Disc Drive)

Ez is mágneses elvű háttértár. A számítógépünkön lévő összes adat ezen tárolódik.
A merevlemezen belül, ahogy neve is mutatja: lemezek vannak, erre író és olvasó fejek írják illetve olvassák le az adatokat. A lemezek forognak, így gyors adatelérés lehetséges.

A képen egy szétszedett merevlemez látható. Fent vannak a lemezek, és ezeket fogják körül a fejek.

 

A winchester tárolókapacitását ma már gigabyte-ban mérik (igaz, ma már eljutottunk a terrabyte-ig is).
Merevlemez persze nem csak számítógépekben van, hanem beépítik már elektronikai eszközökbe is. Például DVD felvevő készülékbe, TV készülékbe, videokamerába. (Ezek méretei értelem szerűen kisebben annál, mint ami a számítógépben van, de működési elvük ugyan az.)

3. A CD (Compact Disc)

Optikai elvű meghajtó, ez azt jelenti, hogy az adatokat lézerrel írják fel a lemezre, illetve lézer segítségével olvassák le róla.
A cd tárolókapacitása 650, illetve 700 MB(megabyte) (ma már csak utóbbit gyártják ha jól tudom).
Működése: a lemez felületén szabad szemmel nem látható barázdák vannak, körkörös irányban. Ezekbe érkezik a lézerfény, ami vagy visszaverődik, vagy szétszóródik. Így tud adatokat leolvasni róla a gép.
A CD adattárolás mellett multimédiás alkalmazásokra alkalmas, tehát filmekre, videojátékra és zenére. Ennek megfelelően vannak speciális változatai: pl. audio cd, super audio cd, stb.
 

Jegyezd meg!
A CD felületét soha ne érintsük meg! Csak a közepén, illetve a peremén fogjuk meg!
Lehetőleg óvjuk a hőtől, nedvességtől, közvetlen napfénytől és a szennyeződésektől.
Tisztítása: csak sugár irányban!

 Íme a CD és hogy mi a sugár irány!

 Egy egy CD meghajtó.

4. A DVD (Digital Video Disc, illetve Digital Versatile Disc)

A külső méretei megegyeznek a CD-vel. Ami eltér a CD-hez képest, az a lemez anyaga, illetve a lézer amivel leolvassák, írják az adatokat.
Sokkal nagyobb a tárolókapacitása is a CD-hez képest. Egy DVD-re ugyanis 4.7 GB (gigabyte) adat fér.
Adattárolás mellett ezt a lemezt is multimédiás célokra használják. Mozifilmek, játékok, zenék jelennek meg ebben a formátumban.
(A technika fejlődésével már a DVD sem elég, új lemeztípus a Blu-Ray disc, de erről majd később fogunk beszélni.)

Íme egy DVD lemez.


 

Ez pedig egy DVD meghajtó.

Kedves diákjaim!
Evvel végére is értünk a számítógép részegységei témakörnek. A dolgozathoz kellemes felkészülést kívánok, remélem ez a segédanyag meg fogja könnyíteni a munkátokat, és hasznát veszitek majd. Sajnos tankönyvetek nincs, így be kell érnetek evvel :( 
Ha valaki valamit nem ért, kommenteljen bátran, válaszolni fogok.
Sok sikert még egyszer, és "az erő legyen veletek!"

Tisztelettel: Robi bácsi

"A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet kínt és szenvedést." - Yoda
(Tehát ne féljetek a dolgozattól :) )