Segédlet 7. osztály fizika - Hőtan
Segédlet 7. osztály fizika - Hőtan
Sziasztok!
Gondoltam az internetre is felteszek nektek egy kis segédanyagot a legközelebbi hőtan dolgozattal kapcsolatban.
Szeretném hangsúlyozni hogy minden benne van a füzetetekben, így ide tényleg csak a legfontosabbakat írtam össze. Azért a tankönyvet is lapozgassátok, de semmi olyat nem kérdezek amit a füzetbe nem írtunk le!
Remélem ez a kis segédlet is hasznos lesz, és nem gazdagítjuk tovább a Best Of fizika dolgozatok rovatunkat...
Hőtan
1.
A testek hőmérsékletének pontos mérésére hőmérőt használunk. A hőmérő lehet folyadékos (alkohol, higany, petróleum) vagy digitális.
A hőmérséklet mértékegysége a Celsius-fok, jele °C
Egyéb mértékegységek pl. Kelvin: K vagy Fahrenheit-fok: °F
A hőmérséklet jele: T
Az emberi test 36-37°
2.
Hőmérséklet emelkedésekor a szilárd testek, a folyadékok és a gázok tágulnak, térfogatuk nő. Hőmérséklet csökkenéskor összehúzódnak, térfogatuk csökken.
A hőtágulás függ a hőmérséklet emelkedésétől, minél nagyobb a hőmérséklet, annál nagyobb a hőtágulás.
A hőtágulás függ a testek térfogatától, minél nagyobb a térfogat, annál nagyobb a hőtágulás.
A hőtágulás a GÁZOK KIVÉTELÉVEL függ az anyagi minőségtől!
3.
Hővezetésről beszélünk, ha a testek az őket ért hőhatást továbbítják. A testek hővezető képessége különböző. A fémek jó hővezetők. A rossz hővezető anyagokat hőszigetelőknek mondjuk. Ilyen pl. az üveg, a papír, a műanyag.
4.
Hőáramlás - Ha a felmelegített folyadék vagy gáz tágul, sűrűsége csökken és felfelé mozog. Helyére hideg folyadék vagy gáz áramlik.
5.
Hősugárzás - A meleg testekből kiinduló láthatatlan sugarakat nevezzük hősugaraknak. Melegítő hatásuk van. Terjedésükhöz nem kell közvetítő közeg.
6.
Munkavégzéssel megváltoztatható egy test hőmérséklete. A testek állapotváltoztató képességét energiának nevezzük.
ha munkát végzünk a súrlódási erővel szemben, akkor a hőmérséklet emelkedik, és az energia is nő. Ez az energiaváltozás a hőmennyiség.
A hőmennyiség jele: Q
Az energia jele: E
Az energia mértékegysége J vagy kJ (Joule, kilojoule)
Az energiaváltozás jele: ▲E (delta e)
7.
Egy test energiája annyival nő, amennyi a munkavégzés a súrlódási erővel szemben.
8.
A köznapi életben a szükséges hőmennyiséget tüzelőanyagok elégetésével szerezzük. Pl. fa, szén, gáz.
Égés során a tüzelőanyagok hőmérséklete nő, az energiájuk egy részét átadják a környezetnek.
Különböző anyagok égetésekor más-más hőmennyiséget kapunk. Minden anyagnak van égéshője, ennek jele: Lé
Az égéshő mértékegysége kJ/kg
Q=Lé*m
Azaz a hőmennyiség egyenlő az égéshő és a tömeg szorzatával!
9.
A hideg és a meleg testek kölcsönösen hatnak egymásra, ez a termikus kölcsönhatás.
Termikus kölcsönhatás során mindkét test állapota változik, a meleg test hőmérséklete csökken, a hidegé nő.
A termikus kölcsönhatás során a testek energiája is változik, a meleg test energiája csökken, a hidegé nő.
Azonos tömegű, azonos anyagi minőségű de eltérő hőmérsékletű folyadékok esetén, a termikus kölcsönhatás így változik: a hidegebb folyadék hőmérséklete pont annyival nő, mint amennyivel a melegebbé csökken.
Eltérő tömegű, különböző hőmérsékletű de azonos anyagi minőségű folyadékok esetén a termikus kölcsönhatás így változik: a nagyobb tömegű folyadék hőmérsékletéhez lesz közelebb a közös hőmérséklet. Ennek oka: a nagyobb tömegű folyadéknak nagyobb az energiája (változtató képesség).
A termikus kölcsönhatásban lévő testek lehűlése és felmelegedése függ a testek anyagi minőségétől.
Remélem ez a kis összefoglalás is segít egy kicsit. Jó tanulást, és sok sikert a dolgozathoz!
Üdv: Robi bácsi