Kedves Táncosok!

Remélem, ha készen vagytok a tanulással és a házi feladatokkal utána nagyon sokat pihentek és játszotok. Ne fogjátok vissza magatokat, ha énekelni, táncolni volna kedvetek! Remélem élvezetes játékokat és dalokat kaptatok az elmúlt hetekben. J

A következő katonás játékokat tanuljátok meg. Ha van kedvetek (meg anyáéknak is), nyugodtan megmutathatjátok, hogy milyen ügyesek vagytok.

https://www.youtube.com/watch?v=Adg0sEV5eHw

„Dong a dob az indulóra

Nosza fel a hintalóra

Fejemen a fényes csákó

Gyite lovam gyite ráró

 Zsuzsi te a zászlót tartod

 Csillogtatom én a kardom

 Csihi-puhi nagy csatában

 A nagymama udvarába”

https://www.youtube.com/watch?v=FJkEJebHEEI

Menetel az ezred döng a lépés

Jobba, bal, jobb, bal hátra arc

Bumm-bumm szólnak az ólompuskák

Dörög a sok ágyú, áll a harc

https://youtu.be/huYeJ7yatFY

Katona bácsi hopp hopp hopp

Adjon nekem cibakot

Mert, ha nem ad cibakot

Betöröm az ablakot

Ebben a mozgásos mondókában kétszer is hallható egy „furcsa”, régies eredetű szó. Vajon melyik lehet az? Nézzetek utána, hogy mit jelenthetJ

A következő linken láthatjátok azt a sorozatot, amit már nagyon sokat gyakoroltunk. Sőt! A benne lévő elemekkel, mozdulatokkal már szabad táncokat is szerkesztettünk. Gyakoroljátok el a „kis” koreográfiát és otthon is csináljatok szabadtáncot belőle.

Természetesen, a hallható ének is ismerős lesz számotokra. Énekeljétek el bátran, amikor csak kedvetek tartja:

https://youtu.be/u2d-LQJQw9k

Mikor táncol a remete, remeg a szakálla

Illeg-billeg a szakálla, még is egyre járja

II:Ó én édes kiskutyám, te vagy az én bundám

Nyakba tevős kis tarisznyám, minden alamizsnám.:II 

A következő rajzolós feladatnál igen csak el kell engednetek a fantáziátokat.

A következő linket megnézhettek egy előadást a Kuttyomfitty társulattól. Az Elvarázsolt királykisasszony-t adják elő.

Nézzétek meg! Kíváncsi vagyok milyen rajzok készülnek.

 https://www.facebook.com/watchparty/491464061731250/?entry_source=FEED

Egy kis olvasni való

Tavaszi népszokások a „németeknél”:

A böjtöt nagyon szigorúan betartották, hamvazó szerdán az egész család ment „Aschen". A fiúk délután tojást sütni mentek, meghívták a lányokat is. Énekeltek, vígan voltak, de nem táncoltak. Húsvét előtti vasárnap -Polmsonntag (virágvasárnap) - a lányok barkát vittek szentelni. Az a lány, aki nem vitt barkát a templomba, nem kapott húsvétkor piros tojást. Húsvét vasárnap hajnalban (3 órakor) az asszonyok a temetőbe mentek, és utána öt órakor már elkezdték a főzést. Délután a lányok a kertek alá vonultak (Kebltrajm). A fiúk igyekeztek a lányoktól piros tojást szerezni, amit a lányok a szalmakazalba rejtettek el, vagy a zsebükben tartottak. A fiúk nagy izgalommal keresték a tojásokat, és ha megtalálták, akkor búcsúkor a lánynak szívet vásároltak ajándékba.

A férfiak reggel „zöldre" mentek, vagyis barkát, szentelt vizet, szenet helyeztek a búzatábla végébe, hogy bő és áldott legyen a termés. Ők vitték hajnalban a templomba a sonkát, tormát, kenyeret megáldatni. Ekkor ettek először húst.

Ha jött a meleg, a kertek alá mentek, énekeltek, este az árokparton ültek, vagy harmonikaszóra táncoltak.

Éder József meséli, hogy az idősek a kocsmában szórakoztak, idejártak a község elöljárói, és néha ott döntötték el a közösség ügyeit.

Fixl Ferenc a regruta-időszakot idézi fel. Este búcsúztatták a legényeket, áldomást ittak. Reggel a község háza előtt állt a kocsi, szájharmonikást fogadtak, Szombathelyre mentek. Mindenki felszalagozva indult, énekszóval érkeztek be a városba. A szalagot a lányoktól kapták. Délután vidáman jöttek vissza, hazafelé sorra látogatták a kocsmákat. Márciusban volt a sorozás, ősszel már vitték őket katonának.

„Kalot Egyletbe jártunk - én voltam az elnök, tagjai pedig a legények. Hetente szerveztünk kereskedelmi, mezőgazdasági előadásokat, ez egyben tanulás is volt, sőt még a banktól is jöttek előadást tartani. Színdarabokat tanultunk, a bevételből fedeztük a különböző kiadásokat. Rádiót is vettünk, volt külön könyvelőnk is.

Fixl Ferencné a Leánykörbe járt, amelynek tagjai fiatal lányok voltak. „Egyenruhánk fehér volt, nemzetiszínű szalaggal. Hetente jártunk össze, énekeltünk, táncot tanultunk, valaki könyvből felolvasott. Előadásokat szerveztünk, színdarabokat is játszottunk, sokat kézimunkáztunk.

Éder József a májusfa állításra emlékszik vissza szívesen. „Mi, legények vágtuk a közeli erdőben a fát, sudárat, egyenes törzsűt. Legallyaztuk, lehántottuk a héját, hogy ragyogjon. Szalagokkal feldíszítettük, egy üveg bort kötöttünk rá, így állítottuk fel az utcai fronton, az ablak előtt. A lányos szülők a májusfaállítókat megvendégelték, megfőztek egy sonkát, a fiúk 10-15 liter bort kaptak.

 István bácsi segédlete:

https://www.youtube.com/watch?time_continue=2&v=huYeJ7yatFY&feature=emb_logo

István bácsi segédlete 2:

https://www.youtube.com/watch?time_continue=2&v=u2d-LQJQw9k&feature=emb_logo