Segédlet 7. és 8. osztály számára - Hálózatok

 

Hálózatok

1. Mit nevezünk hálózatnak?
A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti.

2. A hálózat célja
- Erőforrások megosztása ami azt jelenti, hogy ugyan azt az eszközt többen is használhatják pl. sok gép használhat egy nyomtatót.
- Gépek közti adatcsere, kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy lehetőség van arra, hogy pl. egy dokumentumot egyszerre többen szerkesszenek, de ide tartozik a hálózaton történő játék is.
- Adatvédelem - Egy jól védett hálózaton az adatcsere biztonságosabb mint pl. egy fizikai háttértárolón.
- Tehermentesítés. Ez azt jelenti, hogy ha pl. egy gép a hálózatban leterhelt, a többi gép átveheti a feladatát. Gondoljunk pl. a szerverekre: ha egy szerver (a sokból) újraidul, attól még nem szűnik meg a kapcsolat.

3. A hálózatok csoportosítása

1. Helyi hálózat (LAN - Local Area Network)

 

Jellemzői:

 

- Viszonylag kevés gépet kezel (2-100)

 

- A gépek fizikai kapcsolatban vannak (kábeles összeköttetés)

 

- Azonos gépfajták lehetnek benne (Pl. csak PC, csak MacIntosh, stb.)

 

- A gépeken ugyan az, illetve azonos jellegű operációs rendszer futhat.

 

- Kisvállalatok, irodák, iskolák használják elsősorban.

 

- Bekapcsolható más hálózatba pl. Internet.

 

2. Városi hálózat (MAN - Metropolitan Area Network)

 

Jellemzői:

 

- Többezer gép lehet rajta. (akár egy komplett LAN és önálló gépek is együtt.)

 

- Különböző típusú gépek lehetnek benne.

 

- Egymástól eltérő operációs rendszert is lehet használni.

 

- Nem csak fizikai kapcsolat lehetséges, hanem pl. optikai is (fénykábel).

 

3. Világháló (WAN - World Area Network)

 

Erről az Internet témakörben fogunk beszélni.



4. Hálózati alapfogalmak

1. Topológia - A hálózatba kapcsolat gépek elrendezését jelenti.

 

2. Topográfia - A hálózat teljes térképe.

 

3. Egy számítógép a hálózatban lehet szerver (kiszolgáló) és Kliens (ügyfél, akit kiszolgálnak.)



5. A LAN felépítése

1. Sín topológia

- A legegyszerűbb típus, mert könnyen építhető. A gépek egy gerincvezetékhez kapcsolódnak, ami nagyon sérülékeny. A sín topológiában a gépek száma kötött. A kábel max. 150m hosszú lehet, ami kb. 30 gépet bír el. (Túlterhelés esetén a jelerősség csökken, vagy megszakad.) Szerver kell, és a hálózaton belül bárhol lehet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Csillag topológia

- Itt minden gép közvetlenül a kiszolgáló géphez (szerver) csatlakozik. A szerver itt kötelező. A csillag topológia nagy előnye, hogy a kábel sérülésekor csak az odatartozó gép esik ki a hálózatból.


 

 

 

 

 

 

 

 

3. Gyűrű topológia

- Ez végtelen, önmagába visszacsatolt sínhálózat. A gépek itt is gerincvezetékhez csatlakoznak. Sérülés esetén az egész hálózat lebénul.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Kombinált topológia
A kombinált topológia a már ismert topológiák összecsatolása, összekapcsolása.

6. A hálózat hardware igénye

1. A számítógép - A hálózatban betöltött szerepe szerint lehet munkaállomás (WORKSTATION) és szerver. Előbbi lehet egy átlagos gép, de a szerverre igaz, hogy minél erősebb annál jobb.
Fontos az Operációs rendszer kérdése. Ennek támogatnia kell a hálózatot, pl. Win98-tól ez a kritérium teljesül. (Használhatunk még nem operációs rendszerbe épített programot is hálózatépítésre, pl. Novell Netware.)

2. Hálózati kártya

3. Kábelek és csatlakozók - Gyakori a koaxiális kábel (mint a televíziónál), ez úgynevezett "T" elágazóval kapcsolódik a hálókártyához. A koaxkábel adatátviteli sebessége max 10Mb/s (megabit per secundum).







 

 

 

 

 

 

 

4. Elosztók
HUB - Egy olyan kis doboz, amin csatlakozók vannak. A gépekből érkező kábelek ide csatlakoznak be.
SWITCHER - Ellenőrizni tudja a hálózaton közlekedő adatokat.
ROUTER - Szintén hálózati szűrű, elosztó.


A hálózatok jogi kérdései

1. A hálózat összekapcsolt gépek sokasága. Ugyanakkor a hálózathoz értelem szerűen emberek is kellenek, akik a gépeket használják, működtetik. Ezért nem jó, ha a hálózaton mindenki mindent megtehet, hiszen ez komoly problémákat okozhat. Pl. mások dokumentumaihoz is hozzá férhetünk. Ezért kell a hálózaton a felhasználók jogait szabályozni. A hálózat karbantartója a rendszergazda, ő adhat jogokat a felhasználóknak.

2. A felhasználók jogai határozzák meg, hogy a felhasználó milyen erőforrásokhoz, milyen fájlokhoz férhet hozzá.
A legfontosabb jogok:
1. olvasási jog: akinek van, az mindent megnézhet, de nem módosíthat, nem szerkeszthet.
2. írási jog: akinek van, az olvashat, és emellett még módosíthat, szerkeszthet, törölhet is.
3. supervisor jog: ez csak a rendszergazda joga. olvashat, írhat és jogokat adhat másoknak.

3. Egy hálózaton mindig kell azonosító és jelszó, ezeket együtt bejelentkezési procedúrának nevezzük. Ez azért kell, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá adatainkhoz. Dolgunk végeztével mindig ki kell jelentkezni.

4. Egy hálózat lehet egyenrangú hálózat. Ilyenről akkor beszélünk, ha minden gép/felhasználó jogai azonosak. Ilyen hálózatba nem kell szerver.
Egy hálózat lehet még szerver-kliens hálózat. Ebben az esetben a gépek/felhasználók jogai eltérők, hierarchia van, és kötelező a szerver.