Pantzer Gertrud Általános Iskola Fórum

2010\10\18

Fodor Kristóf - Warcraft 3 rajz

Ti Küldtétek!

Nagy örömömre szolgál, hogy Fodor Kristóf 7. osztályos tanulónk hozott nekem egy saját kezű alkotást.
Egészen pontosan rajzot készített a Warcraft 3 című számítógépes játék kapcsán. Sőt nem is egyet, hanem rögtön kettőt.

Kristóf, köszönjük szépen!
Nagyon jók lettek!

(A képek nagyíthatók így: jobb egérgomb kattintás, kép megjelenítése)
(A scannelés során a színek kissé megfakultak, és az A4-es méret miatt kicsit
levágott a szélekből, de ez sajnos a technika ördögének hibája...)




 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

ti küldtétek

2010\10\18

Ti Küldtétek

Sziasztok!




 

 

Örömmel értesítlek Benneteket arról, hogy Fórumunk ezúttal egy új kategóriával bővül.
Ez lenne a Ti Küldtétek "rovat".
Ide olyan kis művek fognak bekerülni, amiket Ti készítettetek, és van közük az informatikához. Ám ezen belül lehet bármi! Rajz, videó, írott szöveg... a korlátoknak csak a képzelet szabhat határt.

Szóval ha valakit megszáll az ihlet, ne legyen rest megosztani másokkal.

Ha szeretnétek bekerülni ide a Fórumra, küldjétek el az alkotást email címünkre:

harkaiiskolaforum@gmail.com

Vagy nekem: 
robertdenemniro@gmail.com

Ha nem számítógéppel készült a mű az sem baj. Fénymásolás vagy scannerrel történő bevitel megoldható.
Ha küldtök valamit, ne felejtsétek el a neveteket és osztályotokat ráírni! (Lehetőleg ne beceneveket használjatok, mert abból én nem fogom tudni hogy kiről van szó.)

A beérkezett alkotásokat valamilyen formában díjazni fogom!

Üdvözlettel: Robi bácsi


 

ti küldtétek

2010\10\06

Iskolánk programja: SZEPTEMBER-OKTÓBER

SZEPTEMBER – OKTÓBER

Tanévnyitó

augusztus 31.

Szülői értekezletek

szeptember 1-10.

Szüreti felvonulás

szeptember 12.

Fizikai állapot felmérése

szeptember

Papírgyűjtés

október 6-7.

Nyilatkozat az ingyenes tankönyvre való jogosultságról

október

Aradi Vértanúk napja

október 6. 13:00

DÖK parlament

október 7.

Október 23.

október 22.

 

aktuális programok

2010\09\27

Matek segédlet

Segédlet matek 8

1. Hatványozás

Elnevezések:

 

 

 

 

 

 


Tanuld meg!
- Minden 0-tól különböző szám 0. hatványa 1
   pl. 10=1, 20=1, (-0,2) 0=1, stb.

 

- Minden szám első hatványa maga a szám
   pl. 01=0, 11=1, 21=2, (-0,2) 1=-0,2 stb.

- Mit is jelent a kitevő, azaz pl. 22 ?
  A kitevő lényegében azt jelenti, hogy annyiszor kell önmagával megszorozni a számot.
   pl. 24=2*2*2*2 = 16

- Mi történik, ha azonos alapú hatványokat szorzunk össze?
Pl. 35*37

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ábrán is látszik, hogy a 35 azt jelenti, hogy 3*3*3*3*3. Ezt szorozzuk össze 37-nel, ami azt jelenti hogy: 3*3*3*3*3*3*3. Ilyen esetben a hatványalapot változatlanul leírjuk, a kitevőket pedig összeadjuk. Így lesz az eredmény 312

- Mi történik, ha azonos alapú hatványokat osztunk?
   Ilyen esetben is könnyű dolgunk lesz, mert a kitevőket nem össze kell adni, hanem ki kell
   vonni egymásból.
   Pl. 36:32=36-2=34
   Tehát a 6-ból elvettem a 2-t. Így lett 4.
   Ne ijedjünk meg, ha az eredmény mínusz lesz, vagy adott esetben 0. Ez teljesen
   rendben van. Pl. 325:325=30=1 Hiszen bármely szám nulladik hatványa 1.


- Mi történik, ha hatványt hatványozunk?
   Hatvány hatványozása esetén a kitevőket össze kell szorozni.
   pl. (42)3= 46 Mert 2*3=6

- A 2 és az 5 fontosabb hatványai. Később a prím számokra bontáskor ez jól jön!


 

 

 


 

 

 

 

2. A számok normálalakja

Minden egynél nem kisebb szám felírható egy 1 és 10 közé eső szám és 10 valamelyik nemnegatív egész kitevőjű hatványának szorzataként.

Pl.
1 = 1*100
35,4 = 3,54*101
3540 = 3,54*103
2000 = 2*103

 

3. Osztó, többszörös

1.
Prím számok (másnéven törzs számok): Azok a számok, amiknek csak két osztójuk van, önmaguk és az 1.
Leggyakoribb prím számok: 2, 3, 5, 7, 9, 11, 13, 17, 19

2.
Összetett számok: Olyan pozitív természetes számok, amiknek kettőnél több pozitv egész osztójuk van.

3.
Ha egy "a" szám felírható egy "b" szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a "b" számot az "a" osztójának, az "a" számot a "b" többszörösének nevezzük.
Pl.
60=4*15
Ebben az esetben a 4 a 60 osztója.
A 60 a 4-nek többszöröse.

4.
Minden összetett szám felbontható törzsszámok (prímek) szorzatára.

5.
A legnagyobb közös osztó
Két szám legnagyobb közös osztója az adott számok mindegyikének osztója, az összes
közös osztójának többszöröse.
Az a és b legnagyobb közös osztójának jelölése: (a;b)
Két vagy több szám legnagyobb közös osztóját úgy is meghatározhatjuk, hogy a közös prímtényezőket az előforduló legkisebb hatványon összeszorozzuk.
Pl. 756= 22*33*71, 1080 = 23*33*51 Ezért: (756;1080) = 22*33= 108

6.
A legkisebb közös többszörös
Két szám legkisebb közös többszöröse az adott számok mindegyikének többszöröse, az összes közös többszörösének osztója.
Az "a" és "b" szám legkisebb közös többszörösének jelölése: [a;b]
Két szám legkisebb közös többszörösét úgy is meghatározhatjuk, hogy az összes előforduló prímtényezőt az előforduló legnagyobb hatványon összeszorozzuk.
Pl. 756= 22*33*71, 1080 = 23*33*51 Ezért: [756;1080] = 23*33*51*71 = 7560


  

segédlet matek

2010\09\27

Fizika segédletek 7. és 8. osztály

Kedves 7. és 8. osztály!
FIZIKA segédletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedves diákok, bizonyára értesültetek már róla, hogy ebben az évben én (Robi bácsi) fogom tanítani nektek (7. és 8. osztály) a fizikát. Arra gondoltam, hogy az informatikához hasonlóan ebből a tárgyból is készítek nektek segédleteket az internetre, azaz ide a Fórumra.
Ezeket a: Segédlet_Fizika címen fogjátok megtalálni bal oldalt a témáink között.  Ugyan ott, ahol a számtech is van.
Természetesen nem lesz hátránya annak, aki nem olvassa, semmi olyan nem fog felkerülni ide, ami órán nem hangzik el. Ámde így a hiányzók is könnyebben pótol(hat)nak, és a gyakorolni vágyók (:D mert lesz ilyen ugye) számára is hasznos.

Használjátok egészséggel!

Üdvözlettel: Robi bácsi

segédlet fizika

2010\09\12

Matek elmélet segédlet

Sziasztok!

Míg én helyettesítek 8. osztályban matekot, gondoltam ide is felteszem azt a segédletet, amit fénymásolt formában kiosztottam. Biztos ami biztos.

Matek összefoglalás

1. Természetes számok: A pozitív egész számok pl. 1,2,3,4… végtelen sok ilyen van. A term. számok egy olyan számtani sorozat, ahol a következő tagot úgy kapjuk, hogy az előzőhöz hozzáadunk egyet. A term. számok halmazát N betűvel jelöljük.
2. Összetett számok: Azokat a pozitív természetes számokat, amelyeknek kettőnél több pozitív egész osztójuk van, összetett számoknak nevezzük. Pl. 4,6,8,9,10…
3. Prímszám: Azok a természetes számok, amelyeknek pontosan két osztójuk van, önmaguk és az egy.
4. A halmaz metszete, közös része: Azok az elemek tartoznak ide, amik A és B halmaznak is elemei.

5. Ha két halmaznak nincs közös eleme, akkor az üres halmaz.
6. Két halmaz különbsége: Olyan elemek tartoznak ide, amelyek elemei A halmaznak, de B halmaznak nem.

7. Két halmaz uniója, egyesítettje: Azok az elemek tartoznak ide, amelyek két halmaz közül legalább az egyiknek elemei.

8. Részhalmaz: Ha B halmaz elemei, elemei A halmaznak is.
9. Az alapműveletek elemei

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


10. Műveletek sorrendje:
Összeadásban a tagok, szorzásban a tényezők felcserélhetők.
pl. a+b=b+a , axb=bxa

Összeadásban a tagok, szorzásban a tényezők tetszőlegesen csoportosíthatók.
(a+b)+c=a+(b+c)=a+b+c , (axb)xc=ax(bxc)=axbxc

Összeget úgy is szorozhatunk egy számmal, hogy a tagokat külön-külön megszorozzuk, és az így kapott szorzatokat adjuk össze.
ax(b+c) = (b+c)xa = axb + axc

11. Bármely két természetes szám összege és szorzata is természetes szám.

 

12. téglalap kerület: 2x(a+b)
      téglalap terület: axb

     négyzet kerület: 4xa
     négyzet terület: axa


Remélem valamit segít.
Üdv: Robi bácsi

 

 

segédlet matek

2010\06\21

Vakáció

VAKÁCIÓ

 













Kedves Diákok!

Ez úton is szeretnénk Nektek nagyon kellemes szünidőt, vakációt kívánni.
Pihenjetek sokat, kiránduljatok, játszatok, focizzatok, érezzétek jól magatokat!

Ami engem illet, nagyon szeretném megköszönni nektek az éves munkátokat. Bár voltak nehézségek, úgy gondolom eredményes évet zártunk. Nagyon örülök, hogy vannak az informatika iránt érdeklődők, és remélem ahogy telik az idő, egyre jobb körülményeket tudunk majd nektek teremteni ezen a téren is.
Az évzárón a Tőletek kapott rengeteg virágot, ajándékot is nagyon, nagyon köszönöm. Nekem Ti vagyok az első diákjaim, és igazán meghatott a kedvességetek. Szeretnék még jónéhány évet Veletek tölteni.

A ballagó 8. osztálynak szeretnék még sok sikert kívánni a további útjukon. Lehet hogy furcsának fog ez hatni, de hiszitek vagy nem, sokat tanultam tőletek. Minden hiba, minden konfliktus egy olyan élmény, amire a jövőben figyelni kell. Nekem is, nektek is. A gondoktól függetlenül is szívesen fogok majd visszaemlékezni rátok, mert Ti voltatok az  első végzős osztály, ahol taníthattam. Sok sikert, és örömök kívánok nektek, és remélem kellemesen emlékeztek majd vissza az informatika órákra.

Még egyszer nagyon köszönöm Mindenkinek ezt az évet, és most irány ki a szabadba (ha az idő engedi), ne számítógépezzetek túl sokat! :D

Üdvözlettel: Robi bácsi
(Ja, és hogy stílszerű legyek: Az ERŐ legyen veletek!)






 

 

 

 

 

 

 

 

 

egyéb közlemények

2010\06\21

Évzáró 2010 galéria

Galéria - Évzáró 2010
(nagyítás: képen jobbegérbomb - menüből: kép megjelenítése)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

galéria

2010\06\14

Egészségnap - galéria

Egészségnap
(Nagyítás: képen jobb egérgomb-kattintás, kép megjelenítése, ott lehet zoomolni!)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

galéria

2010\06\14

Egészségnap

Egészségnap

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A Pantzer Gertrud Általános Iskolában Jún.14-én egészségnapot tartottunk. A gyermekek játékos formában tesztelhették tudásukat az egészséges életről, az egészséges táplálkozásról.Részt vehettek egy új eszköz kipróbálásában is, ami megméri a testtömeg indexüket, illletve a testzsír szintet sok egyéb más mellett. Egészséges ételeket kóstolhattak végig, és egy oktatófilmet is megnéztek. Feladataik közt szerepeltek még a futás, a kvíz,és a puzzle játék. A kreatív tanulóink az iskola előtti járda felületére készíthettek az egészséges élettel kapcsolatos rajzokat.

Reméljünk mindenki jól érezte magát! Fényképeket a Galériában találtok!

 

aktuális programok

2010\06\10

8. osztály - képek

8. osztály - képek
(Nagyítani úgy lehet, hogy jobb egérgombbal rákattintotok a képre, és a kép megjelenítése opciót választjátok.Ezután bejön majd a kép, és az egérkurzor kis nagyító lesz!)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

galéria

2010\06\10

Új programok

Új Programjaink - JÚNIUS

Egészségnap

Jún.14

DÖK nap

Jún.15

Évzáró ünnepély

Jún.18 17:00

aktuális programok

2010\05\26

Segédlet 4.5.6. osztálynak - Programok & algoritmusok

Programok és algoritmusok

1. Mi az algoritmus?
Algoritmuson olyan módszert, utasítás(sorozato)t, részletes útmutatást, értünk, amely egy felmerült probléma megoldására alkalmas.
Algoritmussal az élet számos területén találkozhatunk, algoritmus pl. egy recept, vagy egy összeszerelési útmutató is.
A számítógépes programok is általában tartalmaznak algoritmusokat, ezekkel utasítják a gépet az adott feladat végrehajtására.

Bármilyen tevékenységünket, feladatunkat (Pl. főzés, az iskolába való eljutás, stb.) átgondolhatjuk úgy, hogy részekre bontjuk és a részeket egymáshoz kapcsoljuk. Fontos hogy milyen lépéseket végzünk és fontos a sorrend is. (Pl. ha busszal mész iskolába, el kell érned az indulást, felszállsz, jegyet veszel, leülsz, stb... Ezen lépések egyike sem kihagyható vagy felcserélhető.)

A számítógépes programok is így működnek, pl. a játékok, vagy az olyan komolyabb programok, mint a Comenius Logo, vagy a szövegszerkesztő.
Nézzünk erre egy nagyon egyszerű példát!
pl.
1. Kattintás a program ikonján
2. A program betöltése
3. Elindul a program (bejön pl. egy menü)
4. Foglalkozunk a programmal
5. Kilépés

Ezek a példák is mutatják, hogy minden lépés fontos, egyik sem kihagyható, vagy felcserélhető! Fontos megjegyezni, hogy minden program más, de lehetnek azonos részeik.

Nézzünk egy másik példát:

Tegyük fel, hogy én ezeket írom fel a táblára!


 

Ha ezt kérném, hogy állítsuk sorrendbe a táblára írt lépéseket, ez lenne a helyes megoldás:
1. indítsd el a rajzprogramot
2. készítsd el a rajzot!
3. mentsd el a munkát!
4. nyomtasd ki!
5. lépj ki!

Ha ez a sorrend megváltozna, nem tudnánk elvégezni a feladatot. Hiszen nem rajzolhatunk anélkül, hogy megnyitnánk a rajzprogramot, de nem is léphetünk ki valamiből, mielőtt megnyitottuk volna. Ez teljesen logikus.
A számítógépes programok is ugyanígy működnek. Fontos, hogy mi miután történik, és persze nem lehetnek a programba nem illő elemek. A programnak kell hogy legyen elje és vége, ép úgy mint a való életben. Képzeljétek el, hogy egy tanóra elején becsöngetnek, és kicsengetésig tart. Ezt azonban valaki elfelejti használni, így az örökkévalóságig tanulni fogunk... rossz lenne ugye? :)

A tennivalók, a tevékenységek leírását algoritmusnak nevezzük. A programok pedig algoritmusokból állnak.

2. Az algoritmus leírása
Az algoritmusban megfogalmazott lépéseket rögzíteni kell, hogy mindenki megérthesse. Két módszer is van, amivel egy algoritmust leírhatunk.
1. folyamatábra
2. szöveges leírás

Hozzunk egy-egy példát mindkettőre!
Kezdjük a szöveges leírással, hiszen az előző példái is majdnem ilyenek voltak.
A példánk legyen egy tanóra, mert azt mindenki ismeri.

Becsöngetés
    Jelentés
    Új anyag feldolgozása
    Gyakorlás
    Ismétlés-vázlat
Kicsengetés

Így néz ki egy szöveges módszerrel ábrázolt algoritmus. A kezdő és végpontot előbbre írjuk, a lépéseket pedig közéjük. Ezeket természetesen bővíthetjük, hiszen lépés lehet az, hogy a tanár a naplóba ír, vagy hogy feleltet.

Ennél a folyamatábra kicsit bonyolultabb, mert itt rajzolnunk kell!




 

Látható, hogy a kezdő- és végpontot be kell karikázni, a lépéseket, utasításokat pedik be kell keretezni. Ezeket össze kell kötni a logikai irányt mutató nyilakkal.










Ezek eddig egyszerűek voltak, de természetesen bonyolítjuk egy kicsit. Nézzük meg, milyen algoritmusok fordulhatnak még elő!

3. Az elágazás
Előfordulhat, hogy egy algoritmusban a lépések nem egyértelműen követik egymást. Túl ideális lenne ez pl.

 

 

 









Ti is tudjátok, hogy a számítógépek nem mindig működnek ennyire megbízhatóan. Éppen ezért ez az algoritmus sokkal helytállóbb lenne:
























Az ábra a START felirattal indul, és a logikai irány egy csúcsára állított négyzet felé vezet. Ebbe kell beírni azt a feltételezést, ami lehet I mint IGAZ, vagy H mint HAMIS. Említettem, hogy a számítógépek nem mindig működnek megfelelően (sajnos), épp ezért azt a feltételezést választottam, hogy: A gép hibátlanul működik.  Ez értelem szerűen lehet Igaz vagy Hamis. Ha Igaz, akkor az ábrán is láthatjuk, hogy lehet pl. játszani. De írhattam volna azt is, hogy lehet internezetni, vagy gyakorolni számítástechnika órára. DE! ha a ez a feltétel Hamis, akkor bizony nem fogunk se játszani, se internetezni, hanem el kell hárítanunk a hibát. Pl. újraindítunk, vagy ha nagyobb a baj, az is lehet hogy a gép szervízben fog kikötni.
Az ábra végén pedig ott a STOP, ez zárja le az algoritmusunkat.

Másik példa:


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezt az Igaz vagy Hamis feltételt tartalmazó algoritmust nevezzük elágazásnak. Látható a páldákból is, hogy akkor van elágazás, ha nem egyértelmű hogy mit kell tenni, vagy ha valamitől függ az algoritmus végkimenetele.

4. Az ismétlés
Egy algorimtusban akkor van ismétlés, ha ugyanazt a mozzanatot többször, egymás után végre kell hajtanunk.


















Értelmezzük az ábrát! A bejelölt logikai irány segít! Azt feltételezzük (az van a csúcsára állított négyszögben), hogy számítógépünk egy hibaüzenetet ad ki. Ez is lehet Igaz vagy Hamis. Ha Igaz, akkor újra kell indítani a gépet. Ám láthatjuk, hogy a nyilak visszatérnek a feltételezéshez, tehát újra meg kell néznünk hogy még mindig kidobja-e a gép a hibát. Ha újra Igaz a válasz, akkor megint újraindítjuk, és visszatérünk a kiindulópontra, azaz a feltételezésünkhöz. Ezt egészen addig folytatjuk, míg a válasz Hamis nem lesz. Hiszen ha Hamis, tehát ha nem ad ki hibaüzenetet a gép, akkor mehetünk játszani, vagy netezni, stb.
Tehát láthatjuk, hogy egy ismétlés szerepel az algoritmusunkban. Jelen esetben az, hogy addig indítgatjuk újra a gépet, míg tevékenységünket siker nem koronázza.
(Az persze más kérdés, hogy az újraindítás nem mindig oldja meg a hibát, de ezt most tartozik szervesen a példánkhoz!)

Nézzünk egy másik példát!

















Ezen a példán is jól szemléltethető az ismétlési szerkezet! A postásunk addig megy missza a címzettekhez, míg otthon nem találja őket. (Bizonyára nagyon fontos levélről volt szó.) 

5. A számítógép és az algoritmusok

A számítógép is algoritmusok szerint dolgozik. A gép ezeket csak akkor értheti meg, ha az algoritmust megfelelően ("a gép nyelvén") kódolták. A kódolás során az algoritmus lépéseit a programozási nyelvnek megfelelő kifejezésekkel írjuk le. A programnyelv az a "nyelv", amit a számítógép megért. Sok programnyelv van, a legismertebbek pl. a Turbo pascal, a Delphi, vagy a Visual basic. 
Természetesen ne gondoljuk, hogy ez az emberi nyelvhez nagyban hasonló. A "gép nyelve" valójában logikai műveletekre, és utasításokra bontható. Minden programnyelvnek adott szintaktikája van, ami azt jeleni, hogy nem írhatunk be csak úgy semmit. Gondoljunk a Comenius Logo Teknőcére!
Teknőc is csak azt értette meg, amit gyárilag belekódoltak. Értette pl. az előre utasítást, vagy a jobbra, balra, hátra parancsokat. De például azt nem értette, hogy: menj ferdén balra fel... Persze ha mi irányba állítottuk a szögmérővel, és előre küldtük, akkor képes volt a fenti példára is. Sőt, négyzetet sem tudott csak úgy a semmiből rajzolni, nekünk kellett megadni a négyzet oldalait! De ezt sem úgy ahogy mi akartuk, hanem úgy, ahogy teknőc megértette! Erre mondják azt, hogy követtük a szintaktikát, azaz azt a módszert, amit a gép (vagy Teknőc) megért.


Ha majd a Comenius Logo-val végzünk, Ti is elmondhatjátok, hogy értitek az egyik programnyelvet, hiszen a Comenius Logo is az.

 

segédlet informatika

2010\05\05

Iskolánk programja: Május - Június

MÁJUS - JÚNIUS

Fogadóóra

2010. május 5.

Műveltségi vetélkedő - történelem

2010. május 13.

Regionális németverseny

2010. május 20.

Egészségnap

2010. június 14.

Dök – Gyereknap
Sportnap

2010. június 15.

Tanévzáró

2010. június 18.

Nyári tábor

2010. június 21. - június 26.

Helyi napközis tábor

2010. június 17. - július 3.

 

 

aktuális programok

2010\04\22

Segédlet 4. 5. 6. 7. és 8. osztály számára - Szövegszerkesztés

Segédlet 4. 5. 6. 7. és 8. osztály számára - Szövegszerkesztés

 

 

 

 

 

 

 

A 4. 5. 6. osztálynak ebből a sokból csak azok kellenek, amikről a füzetbe is írtunk. A vázlatcímek megegyeznek az ebben a szövegben található vázlatpontokkal!

1. A szövegszerkesztés rövid története, fontos állomásai
A szövegszerkesztés is természetesen program (szoftver) segítségével történik. A világ legelterjedtebb szövegszerkesztő programja a WORD (ejtsd: vörd, jelentése: szó).
A WORD-öt a Microsoft (Már tanultunk róluk az operációs rendszerek témakörnél, hiszen ők fejlesztették a Windows operációs rendszert.) készítette 1983-ban. Megjelenésekor komoly konkurenciája volt, egyrészt mert a Microsoft nem volt akkora mamutvállalat mint ma, másrészt sok szövegszerkesztő volt a piacon.
1993-ra már változott a helyzet, mert megjelent a WORD for Windows 2.0, és elterjedté vált az egész világon. Sikerének fő okai, hogy a program bármilyen típusú nyomtatót képes volt kezelni (mátrix, tintasugaras, lézeres - mi ezekről tanultunk) és rendelkezett helyesírás ellenőrzéssel és bonyolult formázási műveleteket is végre tudott hajtani.
A Windows 95 megjelenésekor a WORD már a 7.0 verziónál tartott, ekkor terjedt el a Microsoftnál, hogy a WORD-öt beépítik egy komplett programcsomagba.
Ez a programcsomag az OFFICE (ejtsd: ofisz, jelentése iroda), nevét onnan kapta, hogy az irodákban leggyakrabban használt programokat sűrítette magába. Ezért az OFFICE részei a következők:

OFFICE:
1. WORD (szövegszerkesztő)
2. EXCEL (táblázatkezelő)
3. ACCESS (adatbáziskezelő)
4. POWER POINT (bemutató, prezentáció készítő)

Ezeket a programokat mind a Microsoft készíti, fejleszti. Jelenleg az OFFICE 2007 van forgalomban, az a legfrissebb beszerezhető változat. Természetesen már nem kell sokat várnunk az újabb változat megjelenéséig.
Fontos megjegyeznünk, hogy az Office programjai (így a WORD programok is) ugyan azokra az alapokra épülnek, ezért elmondhatjuk, hogy ha megismerjük az egyik verziót, a többivel is el fogunk bodogulni. A programok között kisebb-nagyobb különbségek lesznek, de nem kell megijedni. Akinek otthon nem OFFICE 2003 van (ahogy az iskolában) hanem régebbi vagy újabb, az is együtt tud dolgozni a többiekkel.

Az OFFICE mellett a másik legismertebb irodai programcsomag az OpenOffice, amit eredetileg Linux operációs rendszerekhez terveztek, de Windows alatt is működik. Nagy előnye, hogy mindent tud amit a Microsoft Office, ám az OpenOffice ingyenes. A programjai (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, stb.) szinte ugyan azok.
Ha szeretnéd kipróbálni kattints ide (természetesen magyar nyelvű ez is):
 

http://szoftverbazis.origo.hu/szoftver/openoffice3.html

2. A WORD kezelőfelülete



 

 

  

2. A Szövegoldal (A munkaterület lapjának) elemei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A felső margó neve fejléc, vagy élőfej. Ide kerülhetnek a címek, írók nevei, stb.
Az alsó margó neve lábléc, vagy élőláb. Ide kerül általában az oldalszám, de készíthetünk ide szómagyarázatot is.
A szövegtükörbe kerül a szöveg, ami lehet folyamatos vagy hasábokba szedett.








Ilyen egy folyamatos szöveg



















Ilyen pedig a hasábokba szedett. Ezt leggyakrabban újságoknál használják.







3. A helyesgépelés legfontosabb szabályai

- A mondatközi és mondatzáró írásjelek (pont, vessző, pontosvessző, kettőspont, kérdőjel és felkiáltó jel) után mindig kell szóköz!
- Gondolatjel előtt és után van szóköz! Pl. Petivel - nem Zsófival - megyek focimeccsre.
- Szóösszetételben lévő kötőjel esetében nincs szóköz, pl. izeg-mozog
- A szórészismétlő kötőjel mindig a töredékszóhoz tapad, a teljestől elkülönül. Pl.: 
két- vagy háromhavi ellenőrzés
- Zárójel és idézőjel használata esetén nem kell szóköz! Pl.: 
Itt kezdődik a mondat (nincs szóköz a zárójelben lévő szavak és a jel között) itt pedig a mondat vége.

A WORD-ben létezik beépített helyesírás ellenőrzés, de ne bízzunk meg benne teljesen. Az elgépeléseket szinte mindig megismeri, de a mondatban lévő vesszőket elég szabadon kezeli. Emellett számos szót nem ismer fel, amit a magyarban használunk.
Ha helyesírási hibát vétettünk, azt a program pirossal húzza alá. ha vesszőhibát ejtettünk, akkor zöld aláhúzással hívja fela  figyelmünket a program.
PL:

 



Az első példában a hajó szót leírtam ly-nal. Látható, hogy a szövegszerkesztő felismerte a hibát. Pirossal jelezte.
A második példában kihagytam a vesszőt a mondatból, a program zöld aláhúzással figyelmeztetett a hibámra.
 


4. Szövegbevitel

A szövegszerkesztés célja a tartalmi és formai szempontból egységes, jól olvasható áttekintő szöveg létrehozása.
A szövegszerkesztés lépései a következők:
1. szövegbevitel
2. hibajavítás
3. formázás
4. tördelés
5. nyomtatás


Szövegbevitelre más lehetőségünk is van, ez a szövegmásolás.
Ha ezt szeretnénk alkalmazni, először keressünk egy szöveget.
Jelöljük ki, majd nyomjuk meg a Ctrl (kontrol) billentyűt és evvel egyidőben a C billentyűt. (Azért a C-t, mert a másolás angolul copy). Ha megvagyunk evvel, akkor indítsunk egy új dokumentumot, és nyomjuk meg a Crtl billentyűt és a V billentyűt egyszerre. Evvel a másolni kívánt szöveg bekerül az új dokumentumunkba. Ezt az eljárást a számítástechnikai köznyelvben Ctrl+c Ctrl+v műveletnek is nevezik, és bárhol használható ha valamit másolni szeretnénk. Nagyon praktikus, ha pl. interneten talunk egy minket érdeklő szöveget, és szeretnénk felhasználni blogunkban, vagy bármilyen egyéb dokumentumunkban. (Fontos: ha másolunk valamit, illik hivatkozni! Írjuk oda hogy az eredeti szöveget milyen forrásban találtuk meg, más szellemi munkáját soha ne sajátítsuk ki!)

5. Kijelölés
Magát a kijelölés műveletét biztosan ismeritek, hiszen ezt használjuk a Total Commanderben, és számos más programban is.
A WORD-ban a másolni, törölni, szerkeszteni, formázni kívánt szövegrészt ki kell jelölni. Kijelölhető egy szó, egy sor, egy bekezdés vagy a teljes szöveg is.

6. Kiemelések
A könnyű olvashatóság érdekében a lényeges adatokat optikai kiemelésekkel tehetjük szembetűnőbbé. Fontos kiemelési lehetőségek pl. a félkövér, dőlt vagy aláhúzott (esetleg mind a három) betűstílus. Ezek mellett változtathatunk betűszínt, de kiemelésre is van lehetőségünk.
Fontos, hogy egy szövegen belül ne használjunk túl sok kiemelési módot, mert a túl sok kiemelés nagyon zavaróvá teheti a szövegképet.






 

 

 

(Ezek az ikonok a WORD 2003-as verziójából származnak, de a többi változatban, illetve más szövegszerkesztőkben is ugyanígy, vagy nagyon hasonlóan néznek ki!)

 

 

7. Betűtípusok
A szövegszerkesztő programokban számos betűtípus áll rendelkezésünkre. Ezekből két olyan van, amik használata általánosan elfogadott, ezek az Arial (ezen írok most) és a Times New Roman. Előbbit főként a számítástechnikában, utóbbit a nyomtatott szövegekben használjuk. A Times New Roman úgynevezett "talpas" betű, ezt a tudósok szerint könnyebb olvasni.
Fontos, hogy ne használjunk túl bonyolult, egyedi betűtípusokat, ugyanis a szövegszerkesztő programok betűkészlete nem azonos. Elképzelhető például, hogy egy WORD 95-ben írt bonyolult betűtípussal szerkesztett szöveget a WORD 2003 nem tud megnyitni. De ez visszafelé is igaz, ha pl. WORD 2003-ban használunk valami új, egyedi betűtípust, akkor a régebbi változat nem tudja megjeleníteni. Ez komoly probléma tud lenni, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mik történhetnek egy WORD-ben írt szöveggel, amit nem WORD-ben, hanem pl. egy másik szövegszerkesztőben (OpenOffice) próbálunk megnyitni. (Nyomtatáskor is problémák adódhatnak!)
Itt térnék ki arra is, hogy az sem mindegy milyen formátumban mentjük el a szöveget. Ha nem piszkáljuk a programot, akkor a WORD alapvetően fájlnév.doc kiterjesztésben ment szöveget, amit szinte bárhol meg lehet nyitni. Az új WORD már docx formátumban ment, amit a régi WORD programok nem tudnak megnyitni. Ezért törekedjünk arra, hogy bármilyen szöveget is adunk ki a kezeink közül, az doc kiterjesztésben legyen! (Máskülönben konvertálni kell, amit egy hétköznapi felhasználó elég nehezen tud megoldani!)

8. Bekezdések
A bekezdések adják egy szöveg logikai szerkezetét. Ez nem csak a szöveg klasszikus hármas tagolását jelenti (bevezetés, tárgyalás, befejezés). A számítástechnikában a bekezdésekhez tartozik a szöveg oldalsó margókhoz való helyzete. Ez alapján a szöveg lehet balra zárt, jobbra zárt, középrezárt, és sorkizárt.


 

 

 



A rajzról a sorkizárás hiányzik. A sorkizárás azt jelenti, hogy minden sort kifeszít a program a bal és a jobb margó között. Így minden sor ugyanolyan hosszúságú lesz.


Ilyen egy sorkizárt szöveg

 

 

A sorok egymáshoz mért távolsága is állítható. Ha ezt változatni szeretnénk, kattintsunk a bevitt szövegre a jobb egérgombbal, és az előugró menüből válasszuk a bekezdés opciót. Ezen belül megtaláljuk a sorköz állítás lehetőségét, ami alapbeállítás szerint szimpla. Ezt át lehet állítani 1.5-re, így a szövegünk szellősebb, könnyebben áttekinthetőbb.

A bekezdések témaköréhez tartozik a vonalzó használatának elsajátítása is. A szöveg elejének, végének, vagy mindkettőnek margóhoz mért távolsága állítható. Ezt nevezzük behúzásnak.

1.

 

 

 

 

 

Ez az alapbeállítás. Látható hogy a vonalzón lévő két ábra az eredeti helyzetében van, a szöveg pedig a bal és jobb margó közt helyezkedik el.

2.

 

 

 

 

 


Látható hogy egérrel a baloldali jelet az aljánál lévő kis négyzet megfogásával jobbra húztuk. Így az egész szöveg jobbra tolódott. Látható az is, hogy a jobb oldalon lévő kis háromszöget is elmozdítottuk, így a szöveg jobb oldala balra tolódott.

3.

 

 

 

 

 

 

Ezen az ábrán látható, hogy a bal oldali jelnek most csak a tetejét mozdítottuk el az egérrel. ilyenkor a bekezdésünknek csupán az első sorát mozgathatjuk. Fontos: mindig kattintsunk egérrel azon sor elé, amit behúzni kívánunk!

4.






 





Ezen a képen látható, hogy a bal oldali jelnek most az alját húztuk jobbra. Ilyenkor nem az alján lévő négyzetet, hanem a felette lévő kis háromszöget kell az egérrel megfogni.

Így a bekezdésünk első sora a helyén maradt, de az alatta lévők beljebb tolódtak.

Szintén a vonalzóhoz kapcsolódó művelet a tabulálás. Ilyenkor kattintsunk az egérrel valahol a vonalzón. Egy kis L alakú jel kerül oda. Álljunk azelé a sor elé, amit tabulálni szeretnénk, majd nyomjuk meg a TAB billentyűt. ilyenkor a tabulálni kívánt sor oda ugrik, ahova jelet tettünk a vonalzón.
 

9. Élőfej és élőláb
Arról már beszéltünk hogy mi az élőfej és élőláb. Most cask annyit hogy az előfejbe (fejléc) általában egy szöveg írójának a neve és a szöveg címe kerül. A láblécbe (élő láb) oldalszám illetve esetleg szövegmagyarázat kerülhet.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ábrán látható, hogy a menüsorból kiválasztottuk a nézet menüt, azon belül pedig az élőfej és élőláb menüpontot. Ilyenkor a dokumentumunk tetejére és aljára egy szaggatott vonallal jelzet téglalap kerül, amibe bármit írhatunk. A fejlécbe kerül tehát általában az író és a cím, míg alulra az oldalszám. Akárhány oldalt írunk, a fejléc mindig állandó marad.
Az oldalszám beszúrásának van egy egyszerűbb módja is. Kattintsunk a beszúrás menü oldalszámok lehetőségére. Éretelm szerűen automatikusan számolja az oldalakat, nem nekünk kell mindig növelni eggyel.

10. Beszúrás
A szövegünkbe beszúrhatunk képet vagy táblázatot. Erre a beszúrás menüben van lehetőségünk. A beszúrás - kép lehetőséget kell válsztani, ezen belül is a fájlból opciót. Ilyekor kedvünkre válogathatunk a gépünkön lévő képek közül és bármit beilleszthetünk a szövegünkbe.

11. Végső elrendezés
Ha úgy érezzük hogy mindennel megvagyunk, mindig nézzük át utoljára a szövegünket, hogy minden hibát javítani tudjunk. Ha mindezt sikerült elsajátítanunk, tisztában vagyunk a szövegszerkesztés alapjaival.


 


 

segédlet informatika

2010\04\15

Rajzpályázat

 

Rajzpályázat
A dohányfüst mentes életért



A Help - a dohányfüst mentes életért program rajzpályázatot hirdet általános és középiskolai diákok számára.

A pályázat témája: Szerinted hogyan lehet leszokni a dohányzásról?

Mit kell tenned?
1. Készíts egy képet arról, hogy miért is lenne jó, ha a környezetedben élők leszoknának a dohányzásról. Meséld el egy színes festményen, hogy a szüleid, ismerőseid vagy a barátaid hogyan szoktak le a dohányzásról. Akár vicces leszokást segítő tippeket tartalmazó alkotásokat is kreálhatsz. A lényeg, hogy ötletes, színes és egyedi legyen a műved.

A technikát rád bízzuk, festhetsz temperával, rajzolhatsz zsírkrétával, vagy akár számítógépeden is elkészítheted a képet. A lényeg, hogy egy álló formátumú A/4-es méretű (210*297) papírra dolgozz. Ha számítógéppel készíted a képet, A1-es méretű 300dpi felbontású munkákat várunk.

2. Küldd el a képet postai úton a következő címre:
Próbakő Kommunikáció, 1025 Budapest, Törökvész út 3./a.
Írd rá a borítékra: Help - Rajzpályázat a dohányfüst mentes életért

3. Fotózd is le, vagy szkenneld be az elkészült képet és küldd el. A képek mérete maximum 300KB lehet.
A pályázatokat beérkezési sorrendben feltöltjük a Help Facebook csoportjának oldalára, ahol megnézhetik és véleményezhetik az ismerőseid is:
http://www.facebook.com/home.php?#!/pages/Help-A-dohanyfustmentes-eletert/105107986189662?ref=ts
Érvényes pályázatnak csak az a munka minősül, amit postai úton és e-mail-ben is elküldesz nekünk!

A 3 legjobb kép készítőjének iskolájába a Help stábja személyesen is ellátogat. Az egész napon át tartó rendezvényen a Help sátránál megmérheted a szén-monoxid szintedet, és a hasznos tanácsok mellett értékes ajándékokkal lehetsz gazdagabb. 
A 10 döntős alkotást pedig nagy méretben kiállítjuk Budapesten a Múzeumok éjszakáján a Help Street Art rendezvényen, 2010. június 19-én.

A 3 nyertest a HELP csapata választja ki. A 10 döntőbe kerülő alkotás közül 9-et a HELP csapata jelöl, egyet azonban a Facebook közösség szavazhat meg. A szavazás módja igen egyszerű: a Help Facebbok csoport képgalériájába kerülő fotókra a fotók alatt található 'Like' (magyarul: 'Tetszik') gombra kattintva lehet voksolni.

A pályázatok beérkezési határideje: 2010. június 1. 24:00

 

További információ: Help - A dohányfüstmentes életért
Szalkai Eszter
Próbakő Kommunikáció
061/488-7496

A "HELP - A dohányfüstmentes életért" kampány az Európai Bizottság kezdeményezésének egyik legfontosabb célja, hogy meggyőzze az embereket arról, hogy ne kezdjenek el dohányozni, valamint segítsenek a dohányosoknak a leszokásban. Ezenkívül a passzív dohányzás veszélyeire is fel kívánja hívni a figyelmet az Európai Unió 27 tagállamában. A fő célcsoportot a 15 és 34 év közöttiek alkotják, különös tekintettel a fiatalokra és a hátrányos körülmények között élőkre.
További információért látogasson el a
http://www.help-eu.com weboldalra.
 

2010\04\07

Segédlet 7. osztály számára - Programok, algoritmusok

Segédlet 7. osztály számára - Programok, algoritmusok

(Ha valaki megszereti ezt a témát, és ezen a vonalon továbbtanul, akkor a képen látható úriember helyzetébe is kerülhet, aki a világ 5 leggazdagabb embere közt van. Ő Bill Gates, a Microsoft cég vezetője.
Szóval programozzon mindenki, és akkor ti is naphosszat heverészhettek az íróasztalotokon munkaidőben szoftverfejlesztő pulóverben, és még fizetnek is érte) :)



Program és algoritmus

1. Tevékenyég, eljárás, utasítás
A hétköznapokon az emberek különböző tevékenységeket végeznek. Pl. írás, olvasás. De ezek mellett elemi tevékenységek is vannak, pl. légzés, járás.
A számítógépek is tevékenységeket végeznek, pl. induláskor az operációs rendszer betöltése vagy Windows-ban az indulási hang lejátszása mind mind egy tevékenység.
A tevékenység tehát egy műveletsor. Ez a műveletsor eljárásokból és utasításokból áll.

Ha egy tevékenységet valakivel vagy egy gép esetében valamivel el akarunk végeztetni, akkor annak részleteit pontosan el kell magyaráznunk. Apró részletekre kell szednünk. Ezeket az apró részleteket nevezzük eljárásoknak.
Az eljárás tehát a tevékenység részleteit jelenti.

Természetesen az eljárások is újabb, még kisebb egységekre bonthatóak, ezeket nevezzük utasításoknak.

Vegyünk egy egyszerű példát. Rögtön az elején szeretném hangsúlyozni, hogy a példánk csupán szemléltető jellegű, csak magyarázatra szolgál, nem fedi a teljes valóságot. Egy sokatok által kedvelt és szeretett játékot hoznék elő, ez a Call of Duty. Legyen ez a szemléltető példánk. Egy folyamatábrában szeretném illusztrálni, mi történik, ha lenyomjuk a lövés egérgombot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. A tevékenység leírása
A számítástechnikában a tevékenységet algoritmusnak nevezzük. Az algoritmusokat két módszerrel lehet ábrázolni.
1. folyamatábra
2. mondatszerű leírás

A folyamatábra
Minden tevékenységet bekeretezünk ha ilyet készítünk. A keretek közötti sorrendet az egyikből a másikba mutató nyíllal jelezzük. (ilyen látható a fenti rajzon is.)
Másik példa:



 

 

 

 

 

 


A mondatszerű leírás
Mondattöredékeket írunk egymás alá.
Pl.: 


Start:
   Utasítás 1
   Utasítás 2
Stop.

Mi folyamatábrákatl fogunk megnézni.
 

3. Az elágazás
Az algoritmusban akkor van elágazás, ha nem egyértelmű hogy mit kell tenni, vagy ha valamitől függ az algoritmus végkimenetele.
A rajzon az I betű az igazat, míg a H a hamisat jelenti. Ezek alapján a rajzról azt olvashatjuk le, hogy Ha a gépünk hibátlanül működik, akkor játszhatunk, ám ha pl. hibaüzenetet ad, akkor indítsuk újra.

pl.:


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Ismétlés

Ha ugyanazt a mozzanatot többször egymás után meg kell ismételnünk, akkor ismétlési szerkezetről beszélünk. Ezt így lehet ábrázolni:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ábráról leolvasható, hogy amíg hibaüzetet ad a gép, addig mindig újraindul. (Persze az más kérdés hogy ettől a probléma nem oldódik meg.) Tehát ugyan azt a műveletet ismételgeti. Ha Hamis, tehát NEM ad hibaüzenetet a gép, akkor nyugodtan játszhatsz.

Programokról és algoritmusokról egyenlőre ennyit, a későbbiekben fogunk még velük foglalkozni.

 

segédlet informatika

2010\04\01

Segédlet 7. és 8. osztály számára - Internet

Internet
WAN - World Area Network (Világháló)


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


1. Rövid története
Az 1960-as években (hidegháború korszaka) az USA elnöke Dwight Eisenhower. A Szovjetunió atomtámadása valós veszélynek tűnt, ezért adatvédelmi szempontból fontosnak tartották az amerikaiak egy információs hálózat kiépítését. Az amerikai mérnökök olyan hálózatot hoztak létre, amin a számítógépeken tárolt adatok megmenthetők egy esetleges atomcsapás esetén.
Ezt a rendszert később az amerikai egyetemek is használták kommunikációs célokra. A 80-as években több ország is kiépítette a rendszert, optikai kábelek segítségével létrejöhetett egy hatalams rendszer. A 90-es években pedig a hétköznapokban, az otthonokban is megjelent az internet.

2. Az internet egyre nagyobb szerepet kapott a hétköznapi életben. Az emberi igények, mint pl. az ismeretek megszerzése, a kommunikáció, a fájlok adatok cseréje, és a szórakozás, lehetővé tették, hogy az internet az élet egyre több színterén megjelenjen.

3. Mi van az interneten?
Az interneten alapvetően honlapok (weblap, website, site, számos elnevezése lehet), HTML oldalak vannak, amiket a megfelelő programok segítségével megnyithatunk. Ezek a programok a böngészők, pl. Internet Explorer, Mozilla Firefox, Google Chrome, Opera, Safari, stb.

4. Keresés az interneten
Minden böngészőnek van úgynevezett címsora, ide írhatjuk be azt a címet, ahova el szeretnénk jutni. Ilyenkor pontosan kell tudnunk a címet, amit meg akarunk látogatni, pl. www.harkaiiskolahonlap.fw.hu Ezt nevezzük konkrét keresésnek.
A böngésző weboldalakat nyit meg. Az oldalon a tartalom mellett vannak a linkek. A link egy átlépési lehetőség más weboldalakra, vagy új témára az azonos weboldalon belül. A link lehet szöveges (ilyenkor kék színű aláhúzott) de lehet egy kép vagy animáció is.
Ha nem tudjuk pontosan hogy mit keresünk, számos interenetes keresőoldal áll rendelkezésünkre. Ezek olyan honlapok, amik segítségével témákra kereshetünk. Pl. Google, Yahoo de ilyen a magyar Origo is.

5. Levelezés az interneten
Az E-mail elektronikus levelet jelent. Két típusa lehet.
1. Az elektronikus postafiók - ebben az esetben fizetnünk kell egy szolgáltatónak, aki a saját szerverén biztosít számunkra tárhelyet. A tárhely olyan hely, ahol leveleink tárolódni fognak. Ilyen szolgáltatásra természetesen regisztrálni kell, a használathoz pedig szükséges egy segédprogram. Ilyen célra jött létre a Windows operációs rendszer alatt működő Outlook Express. Ha ezt használjuk, a levelezéshez meg sem kell nyitnunk a böngészőt.
Nagy előnye, hogy kevesebb reklámot, nem kívánt levelet (spam) kapunk.
2. Szabad levelező rendszerek - ezek ingyenesek. Egy böngésző program kezelőfelületén lehet használni őket. Legismertebbek pl. Gmail, Freemail, Hotmail, stb.
Hátrányuk, hogy ingyenes mivoltuk miatt sok reklámot jelenítenek meg, elég sok spamat kapunk ha ilyet használunk.
A levelezés - használjuk bármelyik típust - azonos alapműveletekre épül. Írhatunk/fogadhatunk/törölhetünk leveleket, levelezőpartnereinket szerkeszthetjük. 

6. Egyéb internetes szolgáltatások
Interneten lehetőségünk van telefonálni (pl. Skype), TV-t nézni (kell hozzá TV kártya, ha ez adott, akkor a neten is elérhető csatornák műsorát nézhetjük pl. CNN) , fájlokat küldeni, fogadni, letölteni, feltölteni (erre jók a filemegosztó oldalak, pl. Rapid  /Torrent). A fájlcserénél szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy legális, törvényes dolgokról beszélek. A filmek/játékok/zenék letöltése NEM ilyen!
Fontos - a fájlok cseréjéneél ki kell térnünk az FTP szabványra. Az FTP jelentése: File Transfer Protocoll. Adatátviteli szabvány. Ez teszi lehetővé, hogy bárki bármit szabadon elérhet, amit az internetre feltöltöttek. Bárhol, bármikor.
Böngészőkben is letölthetünk fájlokat, de csak olyanokat amik elérését lehetővé tették ezen az úton. Emellett gyakoriak a fájlletöltésre szolgáló segédprogramok, pl. Kaaza, Bittorrent, stb.
Ma az interneten jelentősek a közösségi oldalak, pl. iwiw, Myspace, Facebook, stb.
Népszerűek a videómegosztó oldalak, pl. Youtube. Videa, stb.
A kommunikáció kedvelt színtere a chat, ami valós idejű szöveges beszélgetés. Ma már élőszóban is lehet (mikrofon segítségével) beszélgetni. Kimondottan beszélgetésre való programok pl. az MSN (Microsoft Network), vagy a Skype.



 

segédlet informatika

2010\03\25

Segédlet 7. és 8. osztály számára - Hálózatok

 

Hálózatok

1. Mit nevezünk hálózatnak?
A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti.

2. A hálózat célja
- Erőforrások megosztása ami azt jelenti, hogy ugyan azt az eszközt többen is használhatják pl. sok gép használhat egy nyomtatót.
- Gépek közti adatcsere, kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy lehetőség van arra, hogy pl. egy dokumentumot egyszerre többen szerkesszenek, de ide tartozik a hálózaton történő játék is.
- Adatvédelem - Egy jól védett hálózaton az adatcsere biztonságosabb mint pl. egy fizikai háttértárolón.
- Tehermentesítés. Ez azt jelenti, hogy ha pl. egy gép a hálózatban leterhelt, a többi gép átveheti a feladatát. Gondoljunk pl. a szerverekre: ha egy szerver (a sokból) újraidul, attól még nem szűnik meg a kapcsolat.

3. A hálózatok csoportosítása

1. Helyi hálózat (LAN - Local Area Network)

 

Jellemzői:

 

- Viszonylag kevés gépet kezel (2-100)

 

- A gépek fizikai kapcsolatban vannak (kábeles összeköttetés)

 

- Azonos gépfajták lehetnek benne (Pl. csak PC, csak MacIntosh, stb.)

 

- A gépeken ugyan az, illetve azonos jellegű operációs rendszer futhat.

 

- Kisvállalatok, irodák, iskolák használják elsősorban.

 

- Bekapcsolható más hálózatba pl. Internet.

 

2. Városi hálózat (MAN - Metropolitan Area Network)

 

Jellemzői:

 

- Többezer gép lehet rajta. (akár egy komplett LAN és önálló gépek is együtt.)

 

- Különböző típusú gépek lehetnek benne.

 

- Egymástól eltérő operációs rendszert is lehet használni.

 

- Nem csak fizikai kapcsolat lehetséges, hanem pl. optikai is (fénykábel).

 

3. Világháló (WAN - World Area Network)

 

Erről az Internet témakörben fogunk beszélni.



4. Hálózati alapfogalmak

1. Topológia - A hálózatba kapcsolat gépek elrendezését jelenti.

 

2. Topográfia - A hálózat teljes térképe.

 

3. Egy számítógép a hálózatban lehet szerver (kiszolgáló) és Kliens (ügyfél, akit kiszolgálnak.)



5. A LAN felépítése

1. Sín topológia

- A legegyszerűbb típus, mert könnyen építhető. A gépek egy gerincvezetékhez kapcsolódnak, ami nagyon sérülékeny. A sín topológiában a gépek száma kötött. A kábel max. 150m hosszú lehet, ami kb. 30 gépet bír el. (Túlterhelés esetén a jelerősség csökken, vagy megszakad.) Szerver kell, és a hálózaton belül bárhol lehet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Csillag topológia

- Itt minden gép közvetlenül a kiszolgáló géphez (szerver) csatlakozik. A szerver itt kötelező. A csillag topológia nagy előnye, hogy a kábel sérülésekor csak az odatartozó gép esik ki a hálózatból.


 

 

 

 

 

 

 

 

3. Gyűrű topológia

- Ez végtelen, önmagába visszacsatolt sínhálózat. A gépek itt is gerincvezetékhez csatlakoznak. Sérülés esetén az egész hálózat lebénul.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Kombinált topológia
A kombinált topológia a már ismert topológiák összecsatolása, összekapcsolása.

6. A hálózat hardware igénye

1. A számítógép - A hálózatban betöltött szerepe szerint lehet munkaállomás (WORKSTATION) és szerver. Előbbi lehet egy átlagos gép, de a szerverre igaz, hogy minél erősebb annál jobb.
Fontos az Operációs rendszer kérdése. Ennek támogatnia kell a hálózatot, pl. Win98-tól ez a kritérium teljesül. (Használhatunk még nem operációs rendszerbe épített programot is hálózatépítésre, pl. Novell Netware.)

2. Hálózati kártya

3. Kábelek és csatlakozók - Gyakori a koaxiális kábel (mint a televíziónál), ez úgynevezett "T" elágazóval kapcsolódik a hálókártyához. A koaxkábel adatátviteli sebessége max 10Mb/s (megabit per secundum).







 

 

 

 

 

 

 

4. Elosztók
HUB - Egy olyan kis doboz, amin csatlakozók vannak. A gépekből érkező kábelek ide csatlakoznak be.
SWITCHER - Ellenőrizni tudja a hálózaton közlekedő adatokat.
ROUTER - Szintén hálózati szűrű, elosztó.


A hálózatok jogi kérdései

1. A hálózat összekapcsolt gépek sokasága. Ugyanakkor a hálózathoz értelem szerűen emberek is kellenek, akik a gépeket használják, működtetik. Ezért nem jó, ha a hálózaton mindenki mindent megtehet, hiszen ez komoly problémákat okozhat. Pl. mások dokumentumaihoz is hozzá férhetünk. Ezért kell a hálózaton a felhasználók jogait szabályozni. A hálózat karbantartója a rendszergazda, ő adhat jogokat a felhasználóknak.

2. A felhasználók jogai határozzák meg, hogy a felhasználó milyen erőforrásokhoz, milyen fájlokhoz férhet hozzá.
A legfontosabb jogok:
1. olvasási jog: akinek van, az mindent megnézhet, de nem módosíthat, nem szerkeszthet.
2. írási jog: akinek van, az olvashat, és emellett még módosíthat, szerkeszthet, törölhet is.
3. supervisor jog: ez csak a rendszergazda joga. olvashat, írhat és jogokat adhat másoknak.

3. Egy hálózaton mindig kell azonosító és jelszó, ezeket együtt bejelentkezési procedúrának nevezzük. Ez azért kell, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá adatainkhoz. Dolgunk végeztével mindig ki kell jelentkezni.

4. Egy hálózat lehet egyenrangú hálózat. Ilyenről akkor beszélünk, ha minden gép/felhasználó jogai azonosak. Ilyen hálózatba nem kell szerver.
Egy hálózat lehet még szerver-kliens hálózat. Ebben az esetben a gépek/felhasználók jogai eltérők, hierarchia van, és kötelező a szerver.


 

segédlet informatika

2010\03\11

Iskolánk programja: Március - Április

Iskolánk programja: Március - Április

 

Március 15.

2010. március. 12 17:00

Húsvéti játszóház és vásár

2010. március. 26 14:00-16:00

Szavalóverseny

2010. április 15.

Megemlékezés a holokauszt áldozataira

2010. április 16.

Fogadóóra

2010. április 20. 16:00-18:00

Matematika verseny

2010. április 22.

Tavaszi túra – A Föld napja

2010. április 23.

Anyák napja

2010. április 26-30.

Tavaszi papírgyűjtés

2010. árpilis 27-28.

Lábtenisz - bajnokság

2010. április

Természetismereti vetélkedő

2010. április 28.

aktuális programok

2010\02\25

Genius Logicus nemzetközi logikai verseny

Genius Logicus nemzetközi logikai verseny

Kedves Diákjaink!

Szeretnénk felhívni a figyelmeteket egy versenyre, aminek a neve Genius Logicus. A játékot interneten lehet játszani, és a jelentkezési határidő: 2010.03.09.
Sikeres szereplés esetén a Genius Logicus verseny pénzjutalmat és nemzetközi oklevelet is ad, ami mind a versenyzők, mind az iskola elismertségét növeli.
A versenyben a tanulók 8 ország tanulóival mérhetik össze tudásukat, logikai gondolkodásukat, mindezt saját iskoláik falain belül az internet segítségével.
A tanulók a Genius Logicus weboldalán nevezhetnek be egy tanár (koordinátor) segítségével.

A versennyel kapcsolatos további információkat, időpontokat, a benevezés módjait, próbafeladatokat, referenciákat, jelentkezési lapot stb. találnak a weboldalon, aminek címe:

www.geniuslogicus.eu/hu

Amennyiben részt kívántok venni a versenyben, részvételi díjat kell fizetni, de csak utólagosan. És csak abban az esetben, ha szeretnétek kézhez kapni feladataitok megoldásainak kiértékelését és igényeltek oklevelet.

Minden érdeklődőt szívesen várunk!
 

aktuális programok

2010\02\10

Ovisuli

Tisztelt Szülők!

Az OVISULI időpontjai a következők:

Február 8. hétfő
Február 10. szerda
Február 15. hétfő
Február 17. szerda
Február 22. hétfő
Február 24. szerda: Ezen a foglalkozáson a szülők is részt vehetnek.

Helyszín: a harkai iskola 2. osztályának terme.
A foglalkozások 15 órakor kezdődnek és 45 percesek.
Ceruzát és színesceruzát hozzanak magukkal!

Szeretettel várjuk a leendő elsős gyermekeket!

Üdvözlettel: A Harkai Általános Iskola

 

aktuális programok