Pantzer Gertrud Általános Iskola Fórum

2011\05\25

Segédlet 7. osztály fizika - Hőtan

 Segédlet 7. osztály fizika - Hőtan

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sziasztok!
Gondoltam az internetre is felteszek nektek egy kis segédanyagot a legközelebbi hőtan dolgozattal kapcsolatban. 
Szeretném hangsúlyozni hogy minden benne van a füzetetekben, így ide tényleg csak a legfontosabbakat írtam össze. Azért a tankönyvet is lapozgassátok, de semmi olyat nem kérdezek amit a füzetbe nem írtunk le! 
Remélem ez a kis segédlet is hasznos lesz, és nem gazdagítjuk tovább a Best Of fizika dolgozatok rovatunkat... 


Hőtan

1.
A testek hőmérsékletének pontos mérésére hőmérőt használunk. A hőmérő lehet folyadékos (alkohol, higany, petróleum) vagy digitális. 
A hőmérséklet mértékegysége a Celsius-fok, jele °C 
Egyéb mértékegységek pl. Kelvin: K vagy Fahrenheit-fok: °F
A hőmérséklet jele: T
Az emberi test 36-37°

2.
Hőmérséklet emelkedésekor a szilárd testek, a folyadékok és a gázok tágulnak, térfogatuk nő. Hőmérséklet csökkenéskor összehúzódnak, térfogatuk csökken. 
A hőtágulás függ a hőmérséklet emelkedésétől, minél nagyobb a hőmérséklet, annál nagyobb a hőtágulás. 
A hőtágulás függ a testek térfogatától, minél nagyobb a térfogat, annál nagyobb a hőtágulás. 
A hőtágulás a GÁZOK KIVÉTELÉVEL függ az anyagi minőségtől!

3.
Hővezetésről beszélünk, ha a testek az őket ért hőhatást továbbítják. A testek hővezető képessége különböző. A fémek jó hővezetők. A rossz hővezető anyagokat hőszigetelőknek mondjuk. Ilyen pl. az üveg, a papír, a műanyag. 

4. 
Hőáramlás - Ha a felmelegített folyadék vagy gáz tágul, sűrűsége csökken és felfelé mozog. Helyére hideg folyadék vagy gáz áramlik. 

5.
Hősugárzás - A  meleg testekből kiinduló láthatatlan sugarakat nevezzük hősugaraknak. Melegítő hatásuk van. Terjedésükhöz nem kell közvetítő közeg. 

6.
Munkavégzéssel megváltoztatható egy test hőmérséklete. A testek állapotváltoztató képességét energiának nevezzük. 
ha munkát végzünk a súrlódási erővel szemben, akkor a hőmérséklet emelkedik, és az energia is nő. Ez az energiaváltozás a hőmennyiség. 
A hőmennyiség jele: Q
Az energia jele: E
Az energia mértékegysége J vagy kJ (Joule, kilojoule)
Az energiaváltozás jele: ▲E (delta e)

7. 
Egy test energiája annyival nő, amennyi a munkavégzés a súrlódási erővel szemben. 

8.
A köznapi életben a szükséges hőmennyiséget tüzelőanyagok elégetésével szerezzük. Pl. fa, szén, gáz.
Égés során a tüzelőanyagok hőmérséklete nő, az energiájuk egy részét átadják a környezetnek. 
Különböző anyagok égetésekor más-más hőmennyiséget kapunk. Minden anyagnak van égéshője, ennek jele: Lé
Az égéshő mértékegysége kJ/kg
Q=Lé*m
Azaz a hőmennyiség egyenlő az égéshő és a tömeg szorzatával!

9.
A hideg és a meleg testek kölcsönösen hatnak egymásra, ez a termikus kölcsönhatás. 
Termikus kölcsönhatás során mindkét test állapota változik, a meleg test hőmérséklete csökken, a hidegé nő.
A termikus kölcsönhatás során a testek energiája is változik, a meleg test energiája csökken, a hidegé nő. 
Azonos tömegű, azonos anyagi minőségű de eltérő hőmérsékletű folyadékok esetén, a termikus kölcsönhatás így változik: a hidegebb folyadék hőmérséklete pont annyival nő, mint amennyivel a melegebbé csökken. 
Eltérő tömegű, különböző hőmérsékletű de azonos anyagi minőségű folyadékok esetén a termikus kölcsönhatás így változik: a nagyobb tömegű folyadék hőmérsékletéhez lesz közelebb a közös hőmérséklet. Ennek oka: a nagyobb tömegű folyadéknak nagyobb az energiája (változtató képesség).
A termikus kölcsönhatásban lévő testek lehűlése és felmelegedése függ a testek anyagi minőségétől.

Remélem ez a kis összefoglalás is segít egy kicsit. Jó tanulást, és sok sikert a dolgozathoz!
Üdv: Robi bácsi

segédlet fizika

2011\05\17

Segédlet 8. osztály fizika - Fénytan

 Fénytan segédlet

Alapismeretek

1.
Minden izzó test (Pl. Nap mint égitest, a gyertya, a villám, stb.) fényt bocsát ki magából. 
Ezt nevezzük fényforrásnak. 
Ezek a fényforrások magas hőmérsékletűek. 
Beszélhetünk úgynevezett hideg fényforrásokról is, ilyenek például az autók ködlámpája, vagy az autó műszereinek fénye, vagy a fényreklámok. Értelem szerűen azért hideg fényforrás a nevük, mert a hőmérsékletük nem magas. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.
A fényforrásokat csak akkor látjuk, ha róluk a fény a szemünkbe érkezik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A virágot, a képet, a könyvet, stb. testeket (amik nem világítanak) csak akkor látunk, ha őket valamilyen fényforrás megvilágítja, és a róluk visszaverődő fény a szemünkbe jut.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.
Vannak anyagok melyek átengedik a fény nagy részét, ilyen pl. az ablaküveg, a levegő, vagy egy vékony vízréteg.
Az ilyen anyagokat átlátszó anyagnak nevezzük.

A vason, a falon, stb. nem jut át a fény. Azokat az anyagokat, melyek nem engedik át a fényt, átlátszatlan anyagoknak nevezzük.

Vannak anyagok, melyeken a fénynek csak kis része jut át, pl. tejüveg, vagy az olajos papír. Az ilyen anyagok az áttetsző anyagok.

4.
A fény mindig (minden körülmények között) (:D) egyenes vonalban terjed! 
Az árnyék pl. a fény egyenes vonalban való terjedésének következménye, ugyanis a fény nem tudja megkerülni a testeket.

5.
A fény sebessége 300 000 km/secundum (km/másodperc!) légüres térben.


A fény visszaverődése a sík- és a gömbtükörről

1.
Ha a fénysugarak útjába tükröt teszünk, arról a fénysugarak visszaverődnek.

2.
A tükör lehet - síktükör
                  - gömbtükör - homorú tükör
                                   - domború tükör


3. Visszaverődés síktükörről


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha a fény síktükörről verődik vissza akkor:
A beeső fénysugár mindig a tükör egy pontjából verődik vissza. 
Ha ebbe a pontba merőlegest állítunk a tükör síkjára, akkor azt beesési merőlegesnek nevezzük. 
A beesési merőlegeshez viszonyítjuk a beeső és a visszavert fénysugarat. 
A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert fénysugár egy síkban van. 
A beeső fénysugár és a beesési merőleges közti szög a beesési szög. 
A visszavert fénysugár és a beesési merőleges közti szög a visszaverődési szög. 

A síktükör esetében a visszaverődési szög mindig ugyanakkora mint a beesési szög. 
Ha a fénysugár merőlegesen éri a síktükröt, akkor a fénysugár önmagában verődik vissza. 
A síktükörre a párhuzamosan eső sugarak visszaverődése is párhuzamos. 




 

 

 

 

4. A fény visszaverődése homorú tükörről
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha párhuzamos sugarakat vetítünk a homorú tükörre az optikai tengellyel párhuzamosan akkor:
A tükör az ilyen sugarakat összetartóan veri vissza.
A visszavert sugarak egy pontban találkoznak.
Ennek a pontnak a neve fókusz pont vagy gyújtópont. Jele: F


(A gyújtópont elnevezés onnan ered, hogy ha valamit ebbe a pontba teszünk, azt meg is lehet gyújtani.)

A gyújtópont fele akkora távolságban van a tükörtől, mint a tükör mértani középpontja. A tükör mértani középpontjának neve görbületi pont, jele: G.
A gyújtópont (fókusz) és a tükör közti táv a gyújtótávolság vagy fókusztávolság. Jele: f. 
A gyújtótávolság fele a görbületi sugárnak. 
(Tehát a fókusz a görbületi pont fele.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha a gyújtópontba pontszerű fényforrást teszünk, akkor a fénysugarak a homorú tükörről visszaverődve párhuzamosan haladnak. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha a fényforrást a tükörhöz közelítem, akkor a visszavert sugarak széttartókká válnak. Ezt a technikát használják az autók fényszórójánál is. 
 


5. A fényvisszaverődése domború tükörről

Ha párhuzamos fénysugarakat bocsátunk domború tükörre, akkor a tükör azokat széttartóan veri vissza. 
A visszavert fénysugarak úgy fognak kinézni, mintha a tükör mögül egy pontból indulnának ki. Ezt a pontot látszólagos fókusznak nevezzük. (Vagy látszólagos gyújtópontnak.)


 

 

 

 

 

 

 

 

 

A sík- és a gömbtükör képalkotása

1. 
A tükör előtt lévő személyeket, tárgyakat, stb. úgy látjuk, mintha azok a tükör mögött lennének. Ezt nevezzük tükörképnek. 

2. A síktükörben látható kép

Ha a síktükör elé pl. egy gyertyát teszünk, akkor a gyertya képét a tükör mögött látjuk. 
Ezt a képet nem lehet ernyőn, vásznon, a falon, stb. felfogni. Ezért ezt a fajta képet látszólagos képnek nevezzük. 

Ha olyan képpel van dolgunk, ami egy ernyőn, vásznon, falon, stb. felfogható, azt valódi képnek mondjuk. Pl. így:






Ilyen a valódi kép.
A síktükör NEM ilyen!

 

 

 

 


A síktükörben a gyertya képe a gyertyával megegyező állású és ugyanakkora mint a gyertya. A tükörben látott kép ugyanakkora távolságban van a tükör mögött, mint a gyertya a tükör előtt. 

Összefoglalva tehát a síktükörben látható kép mindig:
- látszólagos kép
- a tárggyal megegyező állású
- a tárggyal megegyező nagyságú
- a képtávolság egyenlő a tárgytávolsággal.
 


3. A homorú tükör képalkotása

Ha homorú tükör elé teszünk pl. egy gyertyát, akkor a keletkező kép tulajdonságai eltérőek lesznek.
Ez attól függ, hogy a gyertyát a fókuszponton belül, a fókuszpont és a görbületi középpont közé, vagy a görbületi középponton kívül helyezzük el.
 

 

A homorú tükörrel nagyított kép jön létre, ilyen tükröt használnak pl. az orvosok. 

4. A domború tükör képalkotása

Ha pl. egy gyertyát teszünk a domború tükör elé, akkor:
- a kép látszólagos
- a tárggyal megegyező állású
- kicsinyített
- a kép a tükör mögött látható

Ilyen tükröt használnak az autók visszapillantójánál. A kicsinyítés miatt nagyobb forgalmi helyzet látható be segítségével. DE: a benne lévő objektumok távolsága a tükörben nehezebben felbecsülhető!
 

Fénytörés

Ha ferde irányban fénysugarat bocsátunk az üveg felszínére, akkor a sugár egy része visszaverődik, a másik része az üveg felszínén megváltoztatja irányát azaz megtörik és behatol az üvegbe. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. fénytörés a levegő és egy másik átlátszó anyag határfelületén

- A beeső fénysugár a levegő és az üveg határfelületének egy pontján megtörik.
- Ha ebbe a pontba merőlegest állítunk, ez a beesési merőleges. Ehhez viszonyítjuk a beeső és a megtört fénysugarat.
- A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a megtört fénysugár egy síkban van.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha a fény optikailag ritkább anyagból sűrűbb anyagba lép, akkor a törési szög mindig kisebb mint a beesési szög. 

A merőlegesen érkező fénysugár nem törik meg.

Ha a fény optikailag sűrűbb anyagból ritkább anyagba lép, akkor a törési szög mindig nagyobb mint a beesési szög. 


2. Fénytörés párhuzamos falú lemezen

Ha párhuzamos falú átlátszó lemezre ferdén fénysugarat bocsátunk, akkor az kétszer törik meg. 
Egyszer akkor mikor a levegőből az üvegbe lép.
Másodszor mikor az üvegből a levegőbe lép. 
Ilyen esetben a fénysugár az eredeti irányához képest párhuzamosan eltolódva halad tovább. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Fénytörés prizmán

Ha fénysugarakat bocsátunk az üvegprizmára, akkor a sugár kétszer törik meg.
Először mikor az üvegbe lép, másodszor mikor az üvegből kilép.
DE! A prizma esetében a fénysugár a prizma vastagabb része felé törik meg, úgy halad tovább.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fénytörés a domború és a homorú lencsén

1.
Lencsét használnak pl. a szemüvegben, a fényképezőgépekben, a mikroszkópban, stb.
A lencsék átlátszóak, gömbfelület vagy egy gömbfelület és egy sík felület határolja őket.
Két típusuk van: a homorú lencse és a domború lencse.

 

 

2. Fénytörés domború lencsén

Ha párhuzamosan fénysugarakat bocsátunk domború lencsére az optikai tengellyel párhuzamosan, akkor:
- a fénysugarak megtörnek, és egy ponton haladnak át.
- ez a pont a fókusz, vagy gyújtópont.
- a lencse és a fókusz közti táv a fókusztávolság vagy gyújtótávolság.
- ha valamit ebbe a pontba teszünk, az meggyulladhat.

Az ilyen lencsét gyűjtőlencsének is nevezik, mert a sugarakat mint említettem egy pontba gyűjti össze.

 

 

 

 

 

 

Ha a fókuszba fényforrást teszünk, a sugarak párhuzamosan haladnak tovább. Autók fényszórójánál használják ezt.

 

 

 

 

 

 

 

3. Fénytörés homorú lencsén

Ha párhuzamos fénysugarakat vetítünk homorú lencsére, akkor a sugarak megtörnek és széttartókká válnak.
Ezért szórólencsének is nevezik.
A sugarak úgy haladnak tovább, mintha egy pontból indulnának ki. Ez a pont a látszólagos fókusz.

 

 

 

 

 

 

 

A domború és a homorú lencse képalkotása

1
domború lencsét használ pl. az órásmester, a bélyeggyűjtő, ilyen van a fényképezőben vagy a távcsőben.

2. A domború lencse képalkotása

Ha egy tárgyat a domború lencse elé teszünk, akkor a keletkező kép attól függ, hogy a tárgy pontosan hol helyezkedik el.
A tárgy lehet: a lencse és a fókusz között, a fókuszban, a fókusz és a kétszeres fókusz között, vagy a kétszeres fókuszban illetve a kétszeres fókuszon kívül.

 

 

3. A homorú lencse képalkotása
 

Ha egy tárgyat teszünk a homorú lencse elé, akkor a kép:
- látszólagos
- a tárggyal megegyező állású
- kicsinyített
- a tárggyal megegyező oldalon látható
 


A mikroszkóp és a távcső

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.
Mikroszkóp - a szabad szemmel nem, vagy alíg látható tárgyak vizsgálatához használják.
Távcső - a tőlünk messze lévő tárgyak vizsgálatához használják.
Mindkettőben lencse van.
Az ilyen eszközöket összetett nagyítónak is nevezik.

2. Mikroszkóp
A nagyítónál erősebb, mert nagyítóval max. 20x-os nagyítás hozható létre.
A mikroszkópban két lencse van. Egy tárgylencse és egy szemlencse.
A tárgylencse kicsi, nagyított képet hoz létre. A kép fordított és valódi.
A tárgylencse képét a szemlencsével nézzük. Ez a kép látszólagos és nagyított.
A vizsgált tárgy 2 üveglemez közé kerül.
2000x-es nagyítás is elérhető.

3. Távcső
A tárgylencse nagy, nem hoz létre nagyított képet.
A szemlencse nagyít, de a kép fordított lesz. Ezt prizma segítéségével állítják helyre.


Az emberi szem és a látás


 

 

 

 

 

 

 


1.
A fény  a szemünk közepén lévő nyíláson jut be a szembe. Ez a nyílás a pupilla.
A pupilla szűkül illetve tágul a fényviszonyoknak megfelelően.
Ha sok a fény akkor szűkül.
Ha kevés a fény akkor tágul.

2.
A szem lényegében egy domború lencse. Kicsinyített fordított állású valódi képet ad az ideghártyára (a szem hátsó fala). Ezt a képet az agy "állítja helyre". 
 

3. 
Az egészséges szem a közeli és a távoli tárgyakról is éles képet ad. A szemgolyó domborulata változtatható, így a fókusz is előre-hátra mozog. 
 

4.
A problémás szemmel kapcsoltban beszélhetünk rövidlátásról vagy távollátásról.

Rövidlátás
A szemlencse közelebbre gyűjti össze a fényt, így a távolt tárgyak mosódottak.
A beteg ilyenkor homorú lencsét kap.

Távollátás
Távolra a látás éles, közelre homályos. A beteg ilyenkor domború lencsét kap.


A testek színe

 

 

 

 

 

 

 

1.
Ha a prizmát a Nap sugarainak útjába tesszük, és a képet egy ernyőn felfogjuk, a következőket láthatjuk:
A prizma nem csak megtöri, hanem színekre is bontja a sugarakat.
Vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya, stb. színt látunk, a színek közt átmenet van.

2.
A prizma a különböző színű sugarakat különböző mértékben töri meg. Legjobban az ibolya, legkevésbé a vörös törik meg.

3.
Ha a prizmából kilépő színeket egy gyűjtőlencsével egyesíted, akkor fehér fényt kapsz. Ezért mondjuk hogy a fehér egy összetett fény.

4.
A színek keveredése új színeket hoz létre.

5.
A szivárvány jelenség:
A szivárvány tulajdonképpen a napsugár színekre bontása. Akkor látjuk ha előttünk esik az eső, mögöttünk pedig süt a Nap. Ilyenkor a fény az esőcseppeken megtörik, és visszaverődik.

6.
A testek a rájuk eső fény egy részét elnyelik, másrészét visszaverik.
A testek színe attól függ, hogy róluk milyen színű fény jut a szemünkbe.
A rózsa pl. piros, mert csak piros fényt ver vissza.
A szára zöld, mert az csak zöld fényt ver vissza.
 

A fekete minden színt elnyel.

A dolgozathoz jó felkészülést, és sok sikert kívánok!
Remélem hasznos lesz ez a kis anyag. Természetesen a dolgozatban ennyi minden nem fog szerepelni, de gondoltam adjon átfogó képet a tananyagról ez a segédlet.

segédlet fizika

2011\04\13

Google pályázat

Sziasztok!

Bizonyára már mindenki értesült a Google cég pályázatáról. A plakátokat osztálytermekben kitettük valamit Ágota néni és Robi bácsi is szorgalmazta a részvételt.
A pályázat lényege röviden: Google logót (azaz Doodle-t) lehet készíteni "Mit jelent nekem Magyarország" témakörben.
Az eddig elkészült munkákat gondoltam a honlapon is közzé teszem. Ha valaki szeretne még indulni, április 16 a határidő!

1. Gosztola Krisztián (8. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Karacs Tímea (6. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Szintén Timi munkája (Egy ember csak egy képpel indulhat!):

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Sánczi Anita munkája (6. osztály):

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Azért a Soproni sör elég durva... ha lehet ne poénkodjuk el gyerekek!)

5. Sobor Kati munkája (6. osztály):

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 6. Füzi Péter (5. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7. Bogdán Balázs (7. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8. Zsirai Richárd (7. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9. Horváth Csaba (7. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10. Békési Máté (7. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

11. Békési Georgina (7. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

12. Varga Sándor (6. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

13. Bogdán Patrik (6. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

14. Kovács Márk (8. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

  

 

 

15. Michtits Alex (8. osztály) munkája

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

16. NÉV NÉLKÜLI RAJZ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17. Lólé Alexandra (8. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

18. Czupy Benjámin (8. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19. Vecsey Márk (8. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20. Spaller Levente (7. osztály) munkája:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A rajzokat nagyon szépen köszönjük!

egyéb közlemények

2011\04\07

Best of Fizika dolgozatok 2011

Best of Fizika dolgozatok 2011






















A sok-sok elrettentő példa után kedves (és nem kedves) diákok még mindig nem adtátok fel a fizika megújítására tett kísérleteiteket!
Újabb gyöngyszemekkel örvendeztetitek meg tanáraitokat, amit most ezúton közzé is teszek.
A bölcsességek persze nem a Ti dolgozataitokból vannak áááá neeem dehoogy...



Diák: "Az emberi test nem vezeti az áramot."
Tanár: Ez a mondatod nekem "megrázó" élmény volt.

Diák: "Az elektromos áramnak fűhatása van"
Tanár: ... az biztos hogy bekábulsz mindkettőtől ha találkozol vele....

Diák: "A teljesítmény mértékegysége V V Watt"
Tanár: És ha azt akarod hogy a villában VV Watt párbajra hívja VV Pascal-t, hívd a 06 20 301 301-es számot! Szavazz most! A nyertesek között 10 rajtrácsnyi Watt energiaitalt sorsolunk ki... 
Hányszor mondjam már nektek gyerekek, hogy ne nézzetek ennyi Való világot!

Diák: "Az embernek 2 amper még nem halálos"
Tanár: A tudomány mai állása szerint 0.05 már halálos. De ha Te bírod a 2-t, jó esélyeid vannak arra hogy bekerülj a Stan Lee - Szuperemberek nyomában című Discovery műsorába! (Tehetségedet azért ne az iskolában gyakorold!)

Diák "15 amper nem halálos egy embernek"
Tanár: Kisötösért bepróbálod?
 

Kérdés: Mi a teendő áramütés esetén?
Diák: A nyelvét kiveszem a szájából, a lábát a csípőjén keresztbe teszem.
Tanár: Jééézus! Ha azt látod hogy épp megráz engem az áram fizikaórán kísérletezés közben, inkább hagyj meghalni.
Még a kaszás is kíméletesebb nálad!

Kérdés: Mi a teendő áramütés esetén?
Diák: Család értesítése.
Tanár: Előbb igazán kiszabadíthatnál az áramkörből, mielőtt végleg lemondasz rólam...

Kérdés: Mi a teendő áramütés esetén?
Diák: Szólok a szomszédnak!
Tanár: végül is jobb mint ha papot hívnál...

Diák: "A tiszta víz vezetővé válik, ha benne áramot oldunk fel."
Tanár: Gyerekek, ha már nem tanultok és arra vetemedtek, hogy önerőből próbáltok rájönni arra, amire a fizikusok egész életüket tették fel, legalább gondoljátok át mit írtok a papírra!

Diák: "A tiszta víz vezetővé válik, ha benne sót, cukrot, borsot oldunk fel."
Tanár: Még reszelj hozzá egy kis paradicsomot, paprikát, majd forrald 20 percig. Egy leheletnyi tárkony, egy gondolatnyi babérlevél csak fokozza az ízélményt... Stahl Judit büszke lenne rád. Én annyira nem.


Diák: "A tiszta víz vezetővé válik, ha benne sót, cukrot, desztilált vizet oldunk fel."
Tanár: Micsoda kis gourmand osztály vagytok ti! Azért az elektromos sütőt lehetőleg kerüljétek jó?!
(Mondjuk a desztilált víz feloldása kicsit durva volt...)
 

Diák: "A tiszta víz vezetővé válik, ha benne alumíniumot oldunk fel."
Tanár: feloldani az alumíniumot... noooormááááliiisss Maaargit??????

Diák: "A tiszta víz vezetővé válik, ha benne rezet oldunk fel, csak az sokáig tart."
Tanár: Lesz időd ezt gyakorolni, szerintem jövőre még találkozunk... ugyanitt ugyanekkor.

Diák: "Az elektromos áramban vizet oldunk fel."
Tanár: Na még egy indok arra, hogy miért ne pisilj a konnektorba!

Diák: "Az elektrolitba merülő fém vagy szénrúd neve szénrúd."
Tanár: És az elektrolitba merülő Józsi bácsi neve pedig Józsi bácsi mi?"

Diák: "Az áram hőhatása miatt gennyes, véres, fekélyes fekete sebek keletkeznek az ember testén."
Tanár: ... nekem elég lett volna annyi hogy "égési" sebek. Nem kell cifrázni... anno volt egy pszichológia szakos barátnőm, valahol még megvan a száma...

Diák: "A mágnes egynemű végei vonzzák, az ellentétek taszítják egymást."
Tanár: Ezt magyaráztam a nemek közti "egészséges" kapcsolatokkal. Már bánom hogy a mai világban vettem a bátorságot a fiú-lány, lány-fiú, fiú-fiú, lány-lány hasonlatra...


Diák: "A mágnesnek sajátos környezete van, ezt mágneses rétnek hívjuk."
Tanár: Fogadok hogy ott terem a vasvirág, a szegfű, az ezüstfenyő, az aranyeső, meg a vasing-tón pálma.

Diák: "A mágnes vonzza a vasat. Kivéve a fémeket"
Tanár: Atomtámadás ellen is véd...

Diák: "Az elektromágnest nagy mágnesnek is nevezzük."
Tanár: A villamos-szék kistesója meg az elektromos kis-ülés.


Diák:"Az elektromos áramnak vegyi, biológiai és .... veszélyes hatásai vannak."
Tanár: Ezért ne is nyalogasd!
 


 

humor

2011\03\06

TIOP pályázat - Új informatika terem

TIOP pályázat - Új informatika terem

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

galéria

2011\02\09

Segédlet - Fizika 7.osztály - Dinamika

Fizika – Dinamika

1. A testek tehetetlensége
Minden nyugalomban lévő test csak egy másik test hatására képes mozgásba jönni.
Minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, míg ezt egy másik test meg nem változtatja. Ez a tehetetlenség törvénye, amit Newton 1. törvényének is neveznek.

2. A tömeg mérése
A tömeg jele: m                   Mértékegységei a: g(gramm), kg(kilogramm), t(tonna)
                                               1kg=1000g           1t=1000kg
A térfogat mérése
A térfogat jele: V                                Mértékegységei a cm3(köbcentiméter), dm3(köbdeciméter), m3(köbméter)
                                               1dm3=1000cm3  1m3=1000dm3


A sűrűség mérése
A sűrűség jele:
ϱ (ró)       Mértékegységei: g/cm3, kg/m3
                                               1g/cm3=1000kg/m3

 

A sűrűség, a tömeg és a térfogat  kiszámítása

ϱ =m/V           m= ϱ*V          V=m/ ϱ

 

Feladatmegoldás:
Pl. Tankönyv 41.oldal 2-es feladat

1. lépés: adatok kigyűjtése
V=80 cm3
m=96g
ϱ=?

2. lépés: képlet felírása, és behelyettesítés:
ϱ=m/V tehát ϱ=96g/80cm3


3. lépés: számolás
96   :  80 = 1,2
160

  00


4. lépés: szöveges válasz
A sűrűsége ϱ 1,2 g/ cm3


3. Mozgásállapot-változás
Mozgásállapot-változásról beszélünk, ha kölcsönhatás eredményeként megváltozik egy test sebessége és iránya.

4. Az erő
Az erő egy olyan hatás, ami mozgásállapot-változást képes előidézni. Az erő iránymennyiség.
Az erő jele: F        mértékegysége a: N (newton, az angol Isaac Newton után) ha nagyobb akkor kN (kilo newton)
                               1kN=1000N

Az erő támadáspontja: Az a pont, ahol az erőhatás a testet éri.
Tömegközéppont: Az a pont, aminél fogva ha felfüggesztjük, vagy alátámasztjuk a testet, az egyensúlyban marad.
Gravitációs erő: A Föld és a testek közötti hatást nevezzük gravitációs erőnek. Ez a tömegközéppontból indul. Jele: Fg

Súly: Az az erő, ami húzza a felfüggesztést, vagy nyomja az alátámasztást. Jele: G
Fontos: 1kg=10N
Súrlódási erő: A felületek találkozásakor létrejövő erőhatás. A súrlódási erő nagysága függ a felületeket összenyomó erő nagyságától, a felületek minőségétől, de nem függ a felületek nagyságától.
Közegellenállás: A közeg által kifejtett erőhatás.

Rugóerő: A rugalmas testek által kifejtett erő.
Két erő együttes hatása:   - eredő erő: a testre ható erők összessége

-          Ha egy testre két egyirányú és egyenlő erősségű erő hat, akkor az eredő erő nagysága egyenlő a testre ható két erő összegével. Iránya megegyezik az eredetileg a testre ható két erő irányával.

-           Ha egy testre két ellentétes irányú, de egyenlő nagyságú erő hat, akkor az eredő erő nulla. Azaz a test nem mozdul el, hanem nyugalmi állapotban marad. Ez az állítás a mozgó testekre is igaz.

-          Ha egy testre két különböző nagyságú és különböző irányú erő hat, akkor a test a nagyobb erő irányába mozdul el.

Erő-ellenerő: Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes irányú erő hat. Ez az erő-ellenerő törvény. (Newton 3. törvénye)

5. A munka
Erő hatására elmozdulás jön létre. Fizikai értelemben akkor történik munkavégzés, ha egy test az erő hatására, az erő irányába elmozdul. Tehát a munka: az erő és az erő irányába eső elmozdulás szorzata.
A munka jele: W                Mértékegysége a Nm azaz J(Joule)
                                               1kJ (kilojoule) = 1000J

A munka, az erő és az elmozdulás  kiszámítása:
W=F*s                   F=W/s                    s=W/F

 

Feladatmegoldás
pl. tankönyv 71.oldal 1-es feladat
1.lépés adatgyűjtés
F=500N
s=4m
W=?

2.lépés képlet és behelyettesítés
W=F*s                   Tehát: W=500N*4m

3.lépés számolás
   500*4
2000

4. lépés szöveges válasz
2000J (joule) munkát végez.

 

6. Forgatónyomaték
A forgatónyomaték az erő és az erőkar szorzataként meghatározott fizikai mennyiség.
Jele: M                                  Mértékegysége: Nm (newtonméter)
Képlete: M=F*k 

Feladatmegoldás
pl. tankönyv 75.oldal 4-es feladat

 

F=20N
k=15cm
M=?
A feladat trükkös! A forgatónyomaték mértékegysége Nm. Ezért a feladatban szereplő 15cm nem stimmel. A centimétert át kell váltani méterbe. 15cm=0,15m.

M=F*k Tehát     M=20N*0,15m

20*0,15
00

  20        

  100

03,00                    

 

A forgatónyomaték 3Nm.

segédlet fizika

2011\02\07

Galéria - Úszás

Az úszásról több mint 200 fénykép készült. A teljes fotógalériát elkérhetitek Hilda nénitől, ha pedig másolatot is szeretnétek, keressetek engem.
Üdvözlettel: Robi bácsi

A képek nagyíthatók: jobb egérgomb - kép megjelenítése


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

galéria

2011\01\28

FOGADÓÓRÁK a 2010/2011-es tanév II. félévében:

FOGADÓÓRÁK a 2010/2011-es tanév II. félévében:          

 

Szilágyiné Végh Ágota                         kedd                            3. óra

Horváth Ildikó                                    csütörtök                     4. óra

Szántó Zoltánné                                kedd                            3. óra

Eőriné Andrási Anna                           hétfő                            3. óra

Horváth Hajnalka                               szerda                          2. óra

Polán Zsuzsanna                               szerda                          5. óra

Balla Gáborné                                   csütörtök                     5. óra

Haris Vincéné                                   péntek                         3. óra

Kapitány Csabáné                             csütörtök                     14.00 – 15.00

Gosztola Erna                                   szerda                          4. óra

Juhász Melinda                                  csütörtök                     1. óra

Rákos Róbert                                    szerda                          5. óra  

 

egyéb közlemények

2011\01\19

BEST of Természetismeret dolgozatok!

BEST of Természetismeret dolgozatok!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sziasztok!
Örömmel üdvözöllek benneteket itt a humor rovatban!
Újfent előkerültek vicces gondolatok dolgozatokból, amik annyira jók, hogy bűn lett volna elfeledni őket. Megosztjuk hát inkább az utókorral ezeket a korszakalkotó bölcsességeket. Ahogy lenni szokott, ezek nem mind a Ti dolgozataitokból származnak... (Ha mégis, ne kérdezzétek hogy ki írta, mert úgysem mondom meg ;-P ) Tanári reakció a szokásos módon zárójelben olvasható.

Jó szórakozást!

Kérdés: A vízben élő állatok formája?
Válasz: "Párhuzamos"
(Maximum a füle a farkával...)

Kérdés: A vízben élő állatok formája?
Válasz: "felveszi az állat formáját"
(Mint a higanyrobot a Terminátor 2-ben?)

Kérdés:A vízben élő állatok formája?
Válasz: "Hal"
(no comment)

Kérdés: Fejtsd ki, hogy miért jelent súlyos problémát vízkészleteink szennyezése! Válasz:"Mert az gáz".
(-.-)

Kérdés: A vízben élő állatok formája?
Válasz: "el megy felettük a levegő"
(De csak ha alacsonyan úsznak.)

Kérdés: A vízben élő állatok formája?
Válasz:"háromszög, kör"
(A nevük pedig: Spongyabob, Patrik és Tunyacsáp)

Kérdés: A vízben élő állatok formája?
Válasz:"háromszög, kör"
(Fogadjunk hogy ezt nem az Animal Planet-en láttad!)

Kérdés: A vízben élő állatok formája?
Válasz:"háromszög, kör"
(Halat te is még csak Iglo Kapitány halrudacskái közt láttál mi?)

Kérdés: A vízben élő állatok formája?
Válasz: árvonalas
(És ha lehúzod a TESCO-ban a vonalkód leolvasón, az megmondja mennyibe kerül.)

Kérdés: A vízben élő állatok formája?
Válasz: plazma
(Csak ha belepisilsz a vízbe, amúgy nem.)

Kérdés: A tavak, folyók felett milyen a levegő?
Válasz: "mesterséges"
(És azt csak vastüdővel lehet belélegezni mi?)

Kérdés: A tavak keletkezésük szerint milyenek lehetnek?
Válasz: "vizek"
(vaslogika)

Bölcs gondolat egy diáktól: "A vízben lefelé haladva a fény mennyisége csökkenik."
(Kazinczy szelleme köztünk él. De nem beléd költözött!)

Kérdés: Megközelítőleg hány tó található Magyarország területén?
Válasz: "Duna, Tisza, Ipoly"
(Szóval akkor három...)

Kérdés: Megközelítőleg hány tó található Magyarország területén?
Gyerek lelkesen jelentkezik: "Ha csak egy pontot lehet kapni a feladatra, akkor a helyes válasz 1"?
(Vág az eszed...)

Kérdés: Az állatok számára a vízben található tápanyag milyen formában fordul elő?
Válasz: levegő
(Akkor a halak a vízbűl veszik ki a Zoxigént, és atomtámdás ellen is védenek.)

Kérdés: A vízben élő állatok formája?
Válasz: "áramos"
(Ezek után én többet bele nem megyek egy tó vizébe sem!)

És a végére egy nagy gondolat, amit David Attenborough (aki nem X-faktor győztes volt) is mondhatott volna, de sohasem tette:

"Nálam az állatoknak, és a növényeknek két típusa van: amitől félek, és amitől nem tudom hogy kell e félnem."

Ennek tükrében a sok-sok számítógépezés és tévénézés helyett menjetek inkább a szabadba, védjétek a fákat, egyetek hódot!



 

humor

2011\01\06

Iskolánk programja 2011. JANUÁR-FEBRUÁR

 2011. JANUÁR-FEBRUÁR

 

I. félév vége

Január 15.

Magyar kultúra napja - vetélkedő

Január 19. 14:00

Félévi szülői értekezlet

Január 24-28.

Simonyi Zsigmond helyesírási verseny

Február 16. 14:00

Középiskolai jelentkezési lapok beküldése

Február 18.

Farsang

Február 18.

Megemlékezés a kommunista diktatúra és egyéb diktatúrák áldozataira

Február 25.

aktuális programok

2010\12\21

Kellemes Ünnepeket!

Kedves olvasóink, diákjaink!
Ez úton is szeretnénk nektek Boldog, Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánni!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ady Endre: Karácsony

 

Harang csendül, 
Ének zendül, 
Messze zsong a hálaének, 
Az én kedves kis falumban 
Karácsonykor 
Magába száll minden lélek.

Minden ember 
Szeretettel 
Borul földre imádkozni, 
Az én kedves kis falumba 
A Messiás 
Boldogságot szokott hozni.

A templomba 
Hosszú sorba 
Indulnak el ifjak, vének, 
Az én kedves kis falumban 
Hálát adnak 
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn 
A nagy Isten 
Szent kegyelme súgna, szállna, 
Az én kedves, kis falumban 
Minden szívben 
Csak szeretet lakik máma.

aktuális programok

2010\11\11

Iskolánk programja NOVEMBER-DECEMBER

NOVEMBER – DECEMBER

 

Őszi szünet

november 2-5.

Márton napi felvonulás

november 11.

Idősek napja

november 14.

Fogadóóra

november 17. 16:00-18:00

Anyanyelvi vetélkedő

november (felsősök)

Anyanyelvi vetélkedő

november (alsósok)

Karácsonyi vásár

november 26.

Mikulás

december 6.

Karácsonyi játszóház

december 17.

Karácsonyi műsor

december 21.

Téli szünet

2010. dec. 22 – 2011. jan. 2.

 

aktuális programok

2010\11\08

Segédlet - Fizika - 1. A testek mozgása

Segédlet – Fizika

1. A testek mozgása

1. Az út és az idő

A testek mozgásának fontos adata az idő és a megtett út. Az idő mértékegységei a másodperc (latinul secundum, röviden: s), a perc (latinul minutum, röviden: min), és az óra (latinul hora, röviden: h).
Az út mértékegységei a milliméter (mm), centiméter (cm), a deciméter (dm), a méter (röviden: m), a kilométer (röviden: km).
A fizikában az adatok lejegyzéséhez betűjeleket alkalmazunk. Az idő jele a t, az út jele az s.

 

2. Összefüggés az út és az idő között

Az eltelt idő és a megtett út között egyenes arányosság van.

Egy test egyenletes mozgást végez, ha egyenlő időtartamok alatt egyenlő utakat tesz meg.
Ahányszor nagyobb a mérés kezdetétől eltelt idő, ugyanannyiszor nagyobb az egyenletes mozgást végző test által megtett út is. (Mert az eltelt idő és a megtett út közt egyenes arányosság van.)

Ha grafikonon ábrázoljuk az egyenletes mozgást végző test által megtett utat és a mérés kezdetétől eltelt időt, akkor a kapott pontok az origóból kiinduló félegyenesen helyezkednek el.

 

 

 

 

 

 

 


3. A sebesség

 

A sebesség az út és az idő hányadosaként meghatározott fizikai mennyiség.
Jele: v

Mértékegysége a méter per secundum vagy a kilométer per óra.

méter per secundum:

 

 

kilométer per óra:

 

 

1 m/s (a továbbiakban így jelölöm) = 3,6  km/h

A sebesség kiszámításának képlete:

 

 

Mert sebesség (v) egyenlő út (s) osztva idővel (t).
 

 

segédlet fizika

2010\10\26

Best of Fizika dolgozatok

Best Of Fizika dolgozatok - Amitől Einstein is beájulna

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Avval szeretném kezdeni, hogy a következő vicces megfogalmazások nem mind tőletek erednek (Hála az Égnek!), ámde azért Ti is hozzátettetek ehhez a kis gyűjteményhez (hogy ki írta, azt nem árulom el). Nézzük meg együtt, hogy néhányan milyen korszakalkotó véleményeket osztottak meg a tanárokkal a fizikával kapcsolatban.
Jó szórakozást!

Kérdés: Mi az út?
Diák: Hát az amin járunk...
(Tanár: és minden út Rómába vezet mi?)

Kérdés: Mi az erő mértékegysége?
Diák: Nyúl ton
(Tanár: Ennyi erővel Tapsi Hapsi is lehetne... azért répát ne adj neki!)

Kérdés: Írj hármat az erő típusai közül!
Diák: lóerő
(Tanár: Neked is benzin folyik az ereidben és nitró lötyög az agyadban.)

Kérdés: név, osztály
Diák: Pedro
(Tanár: Add át üdvözletem Esmeraldának, Alejandronak és Izaurának légyszíves)

Kérdés: Mi a sűrűség kiszámításának képlete?
Diák: "emm per kis vé vagy nagy, de nekem mindegy"
(Tanár: nekem nem mindegy... egyes.)

Kérdés: Mi a mozgássállapot-változás?
Diák: A Változó mozgás mikor egy test egyenlő időtartamok alatt különböző utakat tesz meg.
(Tanár: Az az előző dolgozatban volt, ideje szoftvert frissíteni...)

Kérdés: Mikor beszélünk mozgásállapot-változásról?
Diák: Ha a test sebessége változik és a sűrűsége elmozdul.
(Tanár: Mivaaaaan????)

Kérdés: Mi az erő?
Diák: Nem tudom de velem van.
(Tanár: Nincs több kérdésem Sith nagyúr.
Azért inkább legyél okos mint erős, úgy többre viszed az életben.)

Kérdés: Mi az erő?
Diák: A mozgás állapotának írányában ható értelmezhető hatás változás
(Tanár: na neee)

Kérdés: Mi a munka?
Diák: Az erő.
(Tanár: Írj egy E-mail-t Joule-nak hogy Te megdöntötted az elméleteit.)

Kérdés: Mi a munka mértékegysége?
Diák: D. Jouhl vagy K. Juhol
(Tanár: Ha egyszer Dj leszek egy diszkóban, ezt a nevet választom magamnak... jobb mint az MC Hammer)

Kérdés: Mi a munka mértékegysége?
Diák: A pénz
(Tanár: Visszaadom a diplomámat, te tudsz valamit barátom.)

Kérdés: Mi a forgatónyomaték?
Diák: Nézze meg a másik oldalt, oda írtam.
Lapoz a tanár
Diák: Nézze meg a másik oldalt, oda írtam.
(Tanár: szerintem akkor ez most eltűnt a Delta-Quadránsban.)

Kérédés: Mi a munka jele, képlete, mértékegysége?
Diák: A munka jele az erő, a képlete a V a mértékegysége a nyúton.
(Tanár: húha...)

Kérdés: Mi a munka fogalma?
Diák: A munka mikor egy test fizikai mozgást végez, miközben erőt fejt ki vagyis munkát végez.
(Tanár: Ezaz, új alapokra helyezed a fizika tudományát! Az idén tiéd a fizikai Nobel az tuti.)

Kérdés: Írd le a tehetetlenség törvényét!
Diák: Mikor a test nem tud csinálni semmit.
(Tanár: filozófia szakon tán még el is hiszik... de én itt most nem)

Kérdés: Írd le a tehetetlenség törvényét!
Diák: Nem.
(Tanár: De...)

Kérdés: Írd le a tehetetlenség törvényét!
Diák: Minden test nyugalomban marad, vagy felizgul míg ezt egy másik test meg nem változtatja.
(Tanár: Ilyen az, ha a biológia óra találkozik a fizikával...)

Kérédés: Mi a sűrűség képlete?
Diák: A sűrűséget a tömegből és a térfogatból lehet összehozni.
(Tanár: Igen, be kell mutatni őket egymásnak, és onnan már sínen van a randi...)

Kérédés: Mikor beszélünk mozgásállapot-változásról?
Diák: Ha a test emeletes mozgást végez.
(Tanár: No és ha lifetet hív lépcsőzés helyett, akkor mi van?)




 

humor

2010\10\18

Fodor Kristóf - Warcraft 3 rajz

Ti Küldtétek!

Nagy örömömre szolgál, hogy Fodor Kristóf 7. osztályos tanulónk hozott nekem egy saját kezű alkotást.
Egészen pontosan rajzot készített a Warcraft 3 című számítógépes játék kapcsán. Sőt nem is egyet, hanem rögtön kettőt.

Kristóf, köszönjük szépen!
Nagyon jók lettek!

(A képek nagyíthatók így: jobb egérgomb kattintás, kép megjelenítése)
(A scannelés során a színek kissé megfakultak, és az A4-es méret miatt kicsit
levágott a szélekből, de ez sajnos a technika ördögének hibája...)




 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

ti küldtétek

2010\10\18

Ti Küldtétek

Sziasztok!




 

 

Örömmel értesítlek Benneteket arról, hogy Fórumunk ezúttal egy új kategóriával bővül.
Ez lenne a Ti Küldtétek "rovat".
Ide olyan kis művek fognak bekerülni, amiket Ti készítettetek, és van közük az informatikához. Ám ezen belül lehet bármi! Rajz, videó, írott szöveg... a korlátoknak csak a képzelet szabhat határt.

Szóval ha valakit megszáll az ihlet, ne legyen rest megosztani másokkal.

Ha szeretnétek bekerülni ide a Fórumra, küldjétek el az alkotást email címünkre:

harkaiiskolaforum@gmail.com

Vagy nekem: 
robertdenemniro@gmail.com

Ha nem számítógéppel készült a mű az sem baj. Fénymásolás vagy scannerrel történő bevitel megoldható.
Ha küldtök valamit, ne felejtsétek el a neveteket és osztályotokat ráírni! (Lehetőleg ne beceneveket használjatok, mert abból én nem fogom tudni hogy kiről van szó.)

A beérkezett alkotásokat valamilyen formában díjazni fogom!

Üdvözlettel: Robi bácsi


 

ti küldtétek

2010\10\06

Iskolánk programja: SZEPTEMBER-OKTÓBER

SZEPTEMBER – OKTÓBER

Tanévnyitó

augusztus 31.

Szülői értekezletek

szeptember 1-10.

Szüreti felvonulás

szeptember 12.

Fizikai állapot felmérése

szeptember

Papírgyűjtés

október 6-7.

Nyilatkozat az ingyenes tankönyvre való jogosultságról

október

Aradi Vértanúk napja

október 6. 13:00

DÖK parlament

október 7.

Október 23.

október 22.

 

aktuális programok

2010\09\27

Matek segédlet

Segédlet matek 8

1. Hatványozás

Elnevezések:

 

 

 

 

 

 


Tanuld meg!
- Minden 0-tól különböző szám 0. hatványa 1
   pl. 10=1, 20=1, (-0,2) 0=1, stb.

 

- Minden szám első hatványa maga a szám
   pl. 01=0, 11=1, 21=2, (-0,2) 1=-0,2 stb.

- Mit is jelent a kitevő, azaz pl. 22 ?
  A kitevő lényegében azt jelenti, hogy annyiszor kell önmagával megszorozni a számot.
   pl. 24=2*2*2*2 = 16

- Mi történik, ha azonos alapú hatványokat szorzunk össze?
Pl. 35*37

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ábrán is látszik, hogy a 35 azt jelenti, hogy 3*3*3*3*3. Ezt szorozzuk össze 37-nel, ami azt jelenti hogy: 3*3*3*3*3*3*3. Ilyen esetben a hatványalapot változatlanul leírjuk, a kitevőket pedig összeadjuk. Így lesz az eredmény 312

- Mi történik, ha azonos alapú hatványokat osztunk?
   Ilyen esetben is könnyű dolgunk lesz, mert a kitevőket nem össze kell adni, hanem ki kell
   vonni egymásból.
   Pl. 36:32=36-2=34
   Tehát a 6-ból elvettem a 2-t. Így lett 4.
   Ne ijedjünk meg, ha az eredmény mínusz lesz, vagy adott esetben 0. Ez teljesen
   rendben van. Pl. 325:325=30=1 Hiszen bármely szám nulladik hatványa 1.


- Mi történik, ha hatványt hatványozunk?
   Hatvány hatványozása esetén a kitevőket össze kell szorozni.
   pl. (42)3= 46 Mert 2*3=6

- A 2 és az 5 fontosabb hatványai. Később a prím számokra bontáskor ez jól jön!


 

 

 


 

 

 

 

2. A számok normálalakja

Minden egynél nem kisebb szám felírható egy 1 és 10 közé eső szám és 10 valamelyik nemnegatív egész kitevőjű hatványának szorzataként.

Pl.
1 = 1*100
35,4 = 3,54*101
3540 = 3,54*103
2000 = 2*103

 

3. Osztó, többszörös

1.
Prím számok (másnéven törzs számok): Azok a számok, amiknek csak két osztójuk van, önmaguk és az 1.
Leggyakoribb prím számok: 2, 3, 5, 7, 9, 11, 13, 17, 19

2.
Összetett számok: Olyan pozitív természetes számok, amiknek kettőnél több pozitv egész osztójuk van.

3.
Ha egy "a" szám felírható egy "b" szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a "b" számot az "a" osztójának, az "a" számot a "b" többszörösének nevezzük.
Pl.
60=4*15
Ebben az esetben a 4 a 60 osztója.
A 60 a 4-nek többszöröse.

4.
Minden összetett szám felbontható törzsszámok (prímek) szorzatára.

5.
A legnagyobb közös osztó
Két szám legnagyobb közös osztója az adott számok mindegyikének osztója, az összes
közös osztójának többszöröse.
Az a és b legnagyobb közös osztójának jelölése: (a;b)
Két vagy több szám legnagyobb közös osztóját úgy is meghatározhatjuk, hogy a közös prímtényezőket az előforduló legkisebb hatványon összeszorozzuk.
Pl. 756= 22*33*71, 1080 = 23*33*51 Ezért: (756;1080) = 22*33= 108

6.
A legkisebb közös többszörös
Két szám legkisebb közös többszöröse az adott számok mindegyikének többszöröse, az összes közös többszörösének osztója.
Az "a" és "b" szám legkisebb közös többszörösének jelölése: [a;b]
Két szám legkisebb közös többszörösét úgy is meghatározhatjuk, hogy az összes előforduló prímtényezőt az előforduló legnagyobb hatványon összeszorozzuk.
Pl. 756= 22*33*71, 1080 = 23*33*51 Ezért: [756;1080] = 23*33*51*71 = 7560


  

segédlet matek

2010\09\27

Fizika segédletek 7. és 8. osztály

Kedves 7. és 8. osztály!
FIZIKA segédletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedves diákok, bizonyára értesültetek már róla, hogy ebben az évben én (Robi bácsi) fogom tanítani nektek (7. és 8. osztály) a fizikát. Arra gondoltam, hogy az informatikához hasonlóan ebből a tárgyból is készítek nektek segédleteket az internetre, azaz ide a Fórumra.
Ezeket a: Segédlet_Fizika címen fogjátok megtalálni bal oldalt a témáink között.  Ugyan ott, ahol a számtech is van.
Természetesen nem lesz hátránya annak, aki nem olvassa, semmi olyan nem fog felkerülni ide, ami órán nem hangzik el. Ámde így a hiányzók is könnyebben pótol(hat)nak, és a gyakorolni vágyók (:D mert lesz ilyen ugye) számára is hasznos.

Használjátok egészséggel!

Üdvözlettel: Robi bácsi

segédlet fizika

2010\09\12

Matek elmélet segédlet

Sziasztok!

Míg én helyettesítek 8. osztályban matekot, gondoltam ide is felteszem azt a segédletet, amit fénymásolt formában kiosztottam. Biztos ami biztos.

Matek összefoglalás

1. Természetes számok: A pozitív egész számok pl. 1,2,3,4… végtelen sok ilyen van. A term. számok egy olyan számtani sorozat, ahol a következő tagot úgy kapjuk, hogy az előzőhöz hozzáadunk egyet. A term. számok halmazát N betűvel jelöljük.
2. Összetett számok: Azokat a pozitív természetes számokat, amelyeknek kettőnél több pozitív egész osztójuk van, összetett számoknak nevezzük. Pl. 4,6,8,9,10…
3. Prímszám: Azok a természetes számok, amelyeknek pontosan két osztójuk van, önmaguk és az egy.
4. A halmaz metszete, közös része: Azok az elemek tartoznak ide, amik A és B halmaznak is elemei.

5. Ha két halmaznak nincs közös eleme, akkor az üres halmaz.
6. Két halmaz különbsége: Olyan elemek tartoznak ide, amelyek elemei A halmaznak, de B halmaznak nem.

7. Két halmaz uniója, egyesítettje: Azok az elemek tartoznak ide, amelyek két halmaz közül legalább az egyiknek elemei.

8. Részhalmaz: Ha B halmaz elemei, elemei A halmaznak is.
9. Az alapműveletek elemei

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


10. Műveletek sorrendje:
Összeadásban a tagok, szorzásban a tényezők felcserélhetők.
pl. a+b=b+a , axb=bxa

Összeadásban a tagok, szorzásban a tényezők tetszőlegesen csoportosíthatók.
(a+b)+c=a+(b+c)=a+b+c , (axb)xc=ax(bxc)=axbxc

Összeget úgy is szorozhatunk egy számmal, hogy a tagokat külön-külön megszorozzuk, és az így kapott szorzatokat adjuk össze.
ax(b+c) = (b+c)xa = axb + axc

11. Bármely két természetes szám összege és szorzata is természetes szám.

 

12. téglalap kerület: 2x(a+b)
      téglalap terület: axb

     négyzet kerület: 4xa
     négyzet terület: axa


Remélem valamit segít.
Üdv: Robi bácsi

 

 

segédlet matek

2010\06\21

Vakáció

VAKÁCIÓ

 













Kedves Diákok!

Ez úton is szeretnénk Nektek nagyon kellemes szünidőt, vakációt kívánni.
Pihenjetek sokat, kiránduljatok, játszatok, focizzatok, érezzétek jól magatokat!

Ami engem illet, nagyon szeretném megköszönni nektek az éves munkátokat. Bár voltak nehézségek, úgy gondolom eredményes évet zártunk. Nagyon örülök, hogy vannak az informatika iránt érdeklődők, és remélem ahogy telik az idő, egyre jobb körülményeket tudunk majd nektek teremteni ezen a téren is.
Az évzárón a Tőletek kapott rengeteg virágot, ajándékot is nagyon, nagyon köszönöm. Nekem Ti vagyok az első diákjaim, és igazán meghatott a kedvességetek. Szeretnék még jónéhány évet Veletek tölteni.

A ballagó 8. osztálynak szeretnék még sok sikert kívánni a további útjukon. Lehet hogy furcsának fog ez hatni, de hiszitek vagy nem, sokat tanultam tőletek. Minden hiba, minden konfliktus egy olyan élmény, amire a jövőben figyelni kell. Nekem is, nektek is. A gondoktól függetlenül is szívesen fogok majd visszaemlékezni rátok, mert Ti voltatok az  első végzős osztály, ahol taníthattam. Sok sikert, és örömök kívánok nektek, és remélem kellemesen emlékeztek majd vissza az informatika órákra.

Még egyszer nagyon köszönöm Mindenkinek ezt az évet, és most irány ki a szabadba (ha az idő engedi), ne számítógépezzetek túl sokat! :D

Üdvözlettel: Robi bácsi
(Ja, és hogy stílszerű legyek: Az ERŐ legyen veletek!)






 

 

 

 

 

 

 

 

 

egyéb közlemények

süti beállítások módosítása