Pantzer Gertrud Általános Iskola Fórum

2010\01\29

Best OF számítástechnika dolgozatok

Sziasztok!

Mivel nem túl nagy a Fórumunk látogatóinak száma, arra gondoltam feldobhatnánk kicsit egy humoros gyűjteménnyel... csak tőlem csak nektek :)
Ebben a kis gyűjteményben szemezgettem a Ti és más iskolákban írt számítástechnika dolgozatokból, no és persze néhány általam kitalált poén is akad. (annak idején én is írtam ám sok bölcsességet egy-egy dolgozatban.) Természetesen nem tűntetem fel hogy ki írta, melyik dolgozatban stb. Teljesen névetelen, és hangsúlyoznám, NEM csak az általatok kreált gyönygyszemek lesznek itt, hanem más diákoké is.
Fogadjátok hát sok szeretettel, és jó szórakozást kívánok hozzá!
(Mellékesen az tud rajta nevetni, aki tudja a helyes válaszokat :D, saját megjegyzéseimet zárójelben a végére írom.)


BEST OF Számítástechnika dolgozatok

Kérdés: Mi az operációs rendszer?
Válasz: A hardware és a szoftver.

Kérdés: Csoportosítsd az operációs rendszereket! Melyik KÉT csoportról tanultunk?
Válasz: ”hardware, szoftver, floppi, stb…”
(nem elég hogy a szomszédról másolta, ráadásul biztos ami biztos alapon, ő írt egy harmadikat meg egy stb.-t. Nem kiskutya.)

Kérdés: Milyen számítógépházakat ismersz?
Válasz: kicsi, nagy, több szintes…
(meg központi fűtéses, meg panel, meg albérlet…)

Kérdés: Mi a tűzfal?
Válasz: Hát az a házon van…
(azért azt megnézném)

Kérdés: Milyen internetkapcsolatod van?
Válasz: Laptop
(nehezen indul a felelet)

Kérdés: Mi a hardware?
Válasz: Amit szét lehet rúgni.
(nem kéne ennyit GTA-val játszani…)

Kérdés: Sorolj fel általad ismert számítógépes programokat!
Válasz: GTA1, GTA2, GTA3…
(enyhén beszűkült valakinek a gondolkodása)

A diák kérdez:
Mi történik ha megnyalom a tápkábelt?
Tanulság: Az Élet Nagy Törvénye: Ne vegyél mindent a szádba, amit a kezedbe adnak!

Kérdés: Sorold fel, milyen részegységek találhatóak a számítógép házban!
Válasz: nemtudom

Kérdés: Sorold fel, milyen részegységek találhatóak a számítógép házban!
Válasz: Nem sorolom!

Első feladat: írd a neved és az osztályod a dolgozatra! (2 pont)
Van akinek nem sikerült ennél a feladatnál pontot szerezni

Első feladat: írd a neved és az osztályod a dolgozatra! (2 pont)
megoldás: Darth Vader (erre tiszteletből adtam egy pontot, hátha vele van az erő)
(de ahogy lenni szokott: a Birodalom elbukott)

Első feladat: írd a neved és az osztályod a dolgozatra! (2 pont)
megoldás: Cija, babyke miau:)
(én ehhez már öreg vagyok)

Kérdés: Mi az egér?
Válasz: Hát az az izé ott a gép mellett.

Kérdés? Miért van gumi az egérgörgőn?
Válasz: Hogy használat közben ne legyenek kisegerek!
(egy rendkívül felvilágosult hetedikes mélyenszántó gondolata)

Kérdés: Mi az operációs rendszer?
Válasz: A rész gépegységeit működi össze magában.
(A tudomány mai állása szerint a helyes válasz: a gép részegységeinek működését hangolja össze… Ám most valaki új alapokra helyezi az informatika tudományát…)

 

Feladat: nevezd meg a billentyűzet részeit!
A diák: 45 perc alatt lerajzolt egy teljes billentyűzetet, mind a 104 gombbal, és ráírta mindegyikre hogy micsoda… ergo lemásolta az előtte lévő tárgyat… Egyetlen másik feladatot sem oldott meg…

Kérdés: Mi volt az első számítógép neve?
Válasz: golyós számológép
(az óra első öt percében legalább figyelt)

Kérdés: Mi volt az első számítógép neve?
Válasz: Hermann Hollerith
(nem rossz próbálkozás)

Kérdés: Mi volt az első számítógép neve?
Válasz: ”jukárttya”
(ez a válasz már-már filozofikus mélységeket szántogat)

Kérdés: Mi volt az első számítógép neve?
Válasz: MÁRK 2
(Persze, a Transformers 2 is előbb volt mint az egy… A MÁRK-on az ékezet pedig egyszerűen briliáns)

Kérdés: Sorolj fel operációs rendszereket!
Válasz: Lotus, Oz, WinDOS
(Az első egy autó, a második egy sorozat, a harmadik valami egészen radikális újítás)

Kérdés: Sorolj fel operációs rendszereket!
Válasz: ”Vindóz, lotusz, lumiksz”
(ez már egészen dermesztő)(ráadásul ez a lotusz mint visszatérő elem felettébb gyanús, lehetetlen hogy ketten is önerőből ekkora hülyeséget kitalálnak)

Kérdés: Sorolj fel operációs rendszereket!
Válasz: ”Windóz, Lyunix, Winuxs”
(Ez a Winuxs már komolyan mondom briliáns. Szerintem védesd le a jogdíjakat, mert egyszer ebből még meggazdagodhatsz.)

Kérdés: Mi volt a Windows operációs rendszer elődje?
Válasz: semmi
(És az Úr a nyolcadik napon megteremté a Windows-t mi?!)

Kérdés: Mi az operációs rendszer?
Válasz: Ezen az órán nem voltam itt.
(annyira aranyos, hogy mindig van aki evvel próbál mentegetőzni)

egy zseniális felelet:
Tanár: Mi az operációs rendszer?
Diák: Nem tudom.
Tanár: Dehogynem, figyelj! Kezdjük avval: az operációs rendszer hardware vagy software?
Diák: Hardware
Tanár: Nem. (50% esélye azért volt)
Diák: Akkor software.
Tanár: Igen. Mik a Software-ek?
Diák (felcsillanó szemmel):  Hát a programok.
Tanár: És az operációs rendszer egy program?
Diák: Igen,
Tanár: Akkor az operációs rendszer egy…
Diák: … egy olyan hardware…

Kérdés: Mik a vírusok?
Válasz: mikor megbetegszik a gép
(Megfázott mert játék közben megizzadt, és nyitva maradt az ablak mi?)

Kérdés: Írj példát vírusokra?
Válasz: operációs rendszer pl. Windows
(a vicces az hogy végül is igaza van a kedves diáknak… :D)

Kérdés: Melyik két monitortípusról tanultunk?
Válasz: RTC, DCL
(Meg FBI, meg CIA, meg KGB, meg BKV…)

Kérdés: Melyik két monitortípusról tanultunk?
Válasz: fénykatódos meg lézeres

(ez a gyerek egy médium, látja a jövőt)

Kérdés: Milyen nyomtatókat ismersz?
Válasz: Mártix… Mátrix 2
(legalább a logika a helyén volt)

Kérdés: Mi az a scanner?
Válasz: Hát a nyomtató.
(no comment)

Kérdés (operációs rendszerekről van szó…éppen befejeztem az operációs rendszer fontosságának ismertetését, és gondoltam visszakérdezek): …akkor tehát mi az a program, ami nélkül nem működik a számítógépünk?
Válasz: áram.
(pedagógiai csőd)

 

Kérdés: Milyen számítógéped van otthon?
Válasz: xbox

Kérdés: Milyen számítógéped van otthon?
Válasz: négymagosnyolcgigásáemmdényolcgigaramdzsíforszkilencezernyolcszázgétéultra
Kérdés: És miket tudsz csinálni vele?
Válasz: net, GTA
(kocka)

Kérdés: Mire jó az operációs rendszer?
Válasz: filmeket lehet vele letölteni az internetről
(még nincs 14 éves de azért lopja a filmet a netről… éljen a következő generáció)

Kérdés: Mi a gyökérkönyvtár?
Válasz: Alapértelmezett memória
(és ezt egy osztály minden tagja beírta… emlékszem még magyar szakon a főiskolán is volt egy zárthelyi dolgozat, amiben megkérdezték hogy mivolt a neve Herkules lovainak. Valaki beírta hogy Villám és Ráró, persze ő is csak úgy poénból. A többiek lelkesen lemásolták, és egy egész évfolyam megbukott ezért…hát a történelem megismétli önmagát ;-) )

Kérdés: Mi a gyökérkönyvtár?
Válasz: Az alapértékű könyvtár.
(végre egy kis változatosság)

Kérdés: Mi a gyökérkönyvtár?
Válasz: Az alaplap alapértelmezett memóriája
(na ne ijesztgess)

Kérdés: Mi a gyökérkönyvtár?
Válasz: A gyökérkönyvtár az alapértelemben.
(alapértelemben ezt most nem értem)

Kérdés: Mi az operációs rendszer?
Válasz: Kapcsolatot tart a gép egy részével, és a felhasználóval hangolja össze.
(hajjajj)

Kérdés: Mi az operációs rendszer?
Válasz: Élő szövet a belső fém vázon.
(Ehhez csak gratulálni tudok, legalább a klasszikusok közül a Terminátort ismerik)(adok rá tiszteletpontot)

Kérdés: Mi az operációs rendszer?
Válasz: Kapcsolatot tart a gép egy részével, és a felhasználóval.
(A gép ”másik” részével meg szóba sem áll mi?)

 

Kérdés: Mi az operációs rendszer?

Válasz: Kapcsolatot tart a felhasználóval a gép részét összehangolja.
(Most akkor tulajdonképpen mit is csinál?)

Kérdés: Mi az operációs rendszer?

Válasz: A gép részecskéinek összehasonlítása.
(a részecske nagyon aranyos volt)

 

Kérdés: Mi az operációs rendszer?

Válasz: ”Az operációs rendszer célja, hogy a részecskék a gép és a felhasználó között kapcsolatot tartson.”
(Meg hogy a részecskék a felhasználót kovalens kötéssel az operációs rendszerhez láncolják…)


Kérdés: Mi különbség a karakteres és a grafikus operációs rendszer között?
Válasz: ”A karakteres a grafikus, a felhasználó írja az alapértelmű könyvtárba be a kódokat a felhasználó írja be.”
(Ez már szinte irodalmi mélységeket szántogat.)


Kérdés: Mi a multimédia?
Válasz: A kép, a mozgókép, stb sajátos elnevezése, mert számítógépünk segítségével képet, videót szerkeszthetünk, pl. Windows.
(nincs több kérdésem)


Egy gyors felelet:
Kérdés: Milyen képszerkesztő programot ismersz? (Segítség: az előtte lévő gépen éppen a Paint fut)
Diák: nemtudom.
Tanár: Dehogynem… éppen egy képszerkesztő fut a gépen ott előtted…
Diák: … nézi a képernyőt…
Tanár: Na mi ez a program. A bal felső sarokban a neve is ki van írva…
Diák: Névtelen.
(akasztják a hóhért)

Kérdés: Sorolj fel számítógépes vírusokat!
Válasz: Trójai falu
(És még a görögök is benne ülnek mi? Brad Pitt pedig feltelepül a falu főterére ahol másolja önmagát és mindent letöröl…)

Felelésnél:
Tanár: Mondj nekem számítógépes vírus típust!
Diák: Nemtudom.
Tanár: Dehogynem… volt ilyen film is… görögös, falovas, Brad Pittes…
Diák: Mátrix
(Nem, az a nyomtatóknál volt. Milyen diáklány az, aki nem tudja betéve Brad Pitt filmjeit??? De lehet hogy csak Morfeus zavarta össze szegényt…)

Felelésnél ugyanez, másik osztályban:
Tanár: Mondj nekem számítógépes vírus típust!
Diák: Nemtudom.
Tanár: Dehogynem… volt ilyen film is… görögös, falovas, Brad Pittes…
Diák: Alkonyat
(Még hogy a populár irodalom nem fertőzi meg a gyermeki elmét!)

Kérdés: Mi a különbség a karakteres és a grafikus operációs rendszer között?
Válasz: A karakteresnek nincsen egere.

(se macskája, se kutyája,

se ingje, se gatyája…)

Kérdés: Milyen filekezelő programot használtunk?
Válasz: ”Telekomamder”
(Na azért ez már övön aluli ütés)

 

Kérdés: Mik a fájlkezelés alapműveletei?
Válasz: ”egér, háttérlap, billentyü, monitor”
(A válasz nem sem semmi, de ez a ”háttérlap” igazán megmozgatta a fantáziámat…)

Kérdés: Mi a processzor?
Válasz: "Elindítsa a gépet."
(és a rotációs kapát is "berántsa")

Kérdés: Mik a kiviteli perifériák?
Válasz: "A gépről kiviszik az adatokat."
(méghozzá talicskával)

Kérdés: Mi a hardware?
Válasz: Fizikailag látható egység.
(wáó, megvilágosodtam. Akkor én is hardware vagyok. Ki is próbálom hogy megy rajtam a CoD6)

Kérdés: Hogy működik a scanner?
Válasz: "A dokumentumokat beviszi a gépben."
(És ha szépen megkéred, a szennyest is kiteregeti.)

Feladat: Rajzold le a kommunikációs modellt!
Megoldás: "adó-vevő-csatorna-környezeti veszély-zaj-hír-közlemény"
(Azért az megnyugtat, hogy ha a számítástechnika nem jön be, nagy jövőd lehet a Víz és Csatornaműveknél az árokásóknál. Mert a példád adalpján ilyesmi jön le: Józsi(adó) és Béla(vevő) árokásás közben(csatorna) földcsuszamlás(környezeti veszély) hangját(zaj) hallották(hír)... és beszéltek róla(közlemény)... :D

No, ennyit első felvonásban! Ismételten megkérnélek benneteket hogy ne kérdezzétek hogy kik írták ezeket. HÁLA ISTENNEK a fentiek legnagyobb része NEM a Ti dolgozataitokból való. És ez engem nagyon megnyugat.

Üdvözlettel: Robi bácsi

 

 

 



humor

2010\01\12

2010. JANUÁR - FEBRUÁR

Iskolai programok 2010. január – február

 

Téli túra – szánkózás a Nap-hegyen

2010. január 15.

Haris Vincéné

I. félév vége

2010. január 15.

 

A Magyar kultúra napja - vetélkedő

2010. január 21.

Haris Vincéné
Horváth Hajnalka

Félévi szülői értekezlet

2010. január 25-29.

 

Farsang

2010. február 12.

Haris Vincéné
Balla Gáborné
Eőriné Andrási Anna

Középiskolai jelentkezési lapok beküldése

2010. február

Horváth Hajnalka

Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól

2010. február 25.

 

 

aktuális programok

2009\12\18

Kellemes Ünnepeket!

Kedves olvasóink, diákjaink!

Ez úton is szeretnénk nektek Boldog, Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánni!



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Kicsi gyertyák, lobogjatok föl,
Bóduljunk tömjénnek szagán!...
Szép dolog ez!... Így kell csinálni
Minden karácsony-éjszakán...

Ady Endre: Békesség ünnepén

Ezeket a képeket Ti készítettétek, szerkesztettétek. Köszönjük szépen!
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2009\12\09

Galéria - Télapó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

galéria

2009\12\01

Segédlet 7. 8. osztály számára - Operációs rendszerek

Segédlet 7. 8. osztály számára - Operációs rendszerek

Az operációs rendszer:
Az operációs rendszer egy olyan szoftver, aminek feladata a számítógép részegységeinek (hardware-ek) összehangolása, működtetése.
A gépben lévő hardware-ek (pl. processzor, memória, merevlemez, stb, stb...ezekről mind tanultunk) önállóan nem képesek működésre, csak és kizárólag operációs rendszer tudja működtetni őket.
Az operációs rendszer ezen kívül kapcsolatot tart a felhasználóval, aki ennek segítségével irányíthatja a gépet. Sokféle operációs rendszer van, ma a legelterjedtebb a Microsoft cég által készített Windows.
(Ma a legismertebbek a Windows-on kívül: Linux, Unix, OS2)


 

A képen azt próbálom érzékeltetni, hogy a Hardware-ek, az Operációs rendszer (A BIOS-ról majd később) és az alkalmazások miként épülnek egymásra.

 

 

Érdekesség: Akiket érdekel az informatika, bizonyára feltette már magában a kérdést, hogy miért pont a Windows operációs rendszer terjedt el? Miért nem a Linux, vagy pl. a Unix? 
A kérdésre nem könnyű válaszolni, én mégis megpróbálkoznék vele. Az 1980-as években már a köznapi ember számára is elérhetővé vált a számítógép. Igény is volt rá, hiszen a komolyabb cégeknek szükségük volt a munka felgyorsítását elősegítő eszközökre. Tanultuk a számítástechnika történeténél, hogy az első operációs rendszer a BASIC volt (a magyar származású Kemény János nevéhez fűződik), de ezt csak olyan ember tudta kezelni, aki értett a "számítógépek nyelvén". Az ehhez hasonló operációs rendszereket nem lehetett csak úgy piacra dobni, hiszen az egyszerű emberek nem tudnák használni bonyolultságuk miatt. A Microsoft cég vezetője Bill Gates kitaláta, hogy miként lehetne leegyszerűsíteni, mindenki számára elérhetővé tenni az operációs rendszereket. Ennek első lépése volt az akkor már létező DOS nevű program jogainak megvásárlása (QDOS volt a program igazi neve, de ez most nem fontos), és a program átalakítása. Ebből lett a sokak által ismert MS DOS. (Microsoft Disk Operating System)
Az a maga korában betöltötte célját, "jól" működött, de még mindig nem volt elég egyszerű. A Microsoft (és ugye Bill Gates) kitaláta, hogy a karakteres kezelő felület helyett (erről később) használjanak egy grafikus interface-t, amin egérrel lehet navigálni. A fejlesztések eredménye lett az első Windows, ami sikert aratott a felhasználók körében.
(Az operációs rendszer kezelése kis ablakokban történt, innen ered a név: Windows azaz ablakok.) Ahogy az lenni szokott, a sikeren felbuzdulva újabb fejlesztések következtek, így a Windows tulajdonképpen "túlfejlődött" a DOS képességein. Hiszen az Windows 95-ig a Windows tulajdonképpen a "DOS-ra húzott" grafikus kezelő felület volt. 1995-ben megjelent a Windows 95, ami az első önálló, grafkus kezelőfelületű operációs rendszer volt. El is terjedt a világon, és talán ez lehet az a pont, ahol a Windows és a Microsoft behozhatatlan előnyre tett szert. Konkurenciájuk nem nagyon volt, az emberek pedig szerették a Windows 95-öt. (Bár sok-sok-sok hibája volt :) )
Szintén a Windows egyeduralmát jelenetette, hogy egyre nagyobb teret kapott a számítógépes szórakozás. A játékok úgy jelentek meg, hogy csak Windows operációs rendszer alatt működtek. A játékok után pedig a többi, programokat készítő cég is a Windows mellé tette le a voksát, így idővel szinte minden fejlesztő cég kapcsolatba került a Microsoft-tal. A Windows 98 és 2000 után erősödött a konkurencia, főleg az Apple és saját operációs rendszerük, valamint a Linux de a Windows XP annyira jól sikerült, és annyira bebiztosította a Microsoft vezető szerepét az informatikában, hogy talán nem is fogják megdönteni sosem. Gondoljunk csak bele: ha egy másik operációs rendszererre váltunk, pl. valamelyik Linux-ra, nem tudunk játszani, nem tudunk filmet nézni... stb. Illetva ha az operációs rendszer kezel is egynéhány Windows-os alkalmazást, máshogy kell majd használnunk, az emberek többsége viszont nem szereti a változást. Ez is szerepet játszott a Microsoft és a Windows vezető szerepének kialakulásában. Jelenleg a Microsoft számtalan céggel áll kapcsolatban, amik az új termékeiket (legyenek azok hardware-ek vagy software-ek) Windows operációs rendszer alá készítik el.


Az operációs rendszerek csoportosítása:
1. A kezelőfelület jellege szerint megkülönböztetünk 1. karakteres 2. grafikus operációs rendszereket.
2. Az együttműködő gépek száma szerint pedig megkülönböztetük: 1. egyedi 2. hálózatba kapcsolt operációs rendszereket.
 

1. Karakteres és grafikus operációs rendszerek
A karkteres operációs rendszer esetén az utasításokat magának a felhasználónak kell begépelni. Ez viszont nem úgy működik, hogy csak beírunk valamit és a gép megteszi!!!
A parancsokat meg kell tanulni, és helyesen kell beírni, csak így működnek. (Úgy mondjuk szépen hogy a parancsoknak szintaktikája van.) Ez nagyon nehéz, mert ha nem tanuljuk meg a parancsokat, semmit sem tudunk a géppel kezdeni. (A parancsok ráadásul az esetek többségében angolul vannak!)
Karakteres operációs rendszerek a régebbi gépeken voltak, azt mondhatjuk hogy az 1990-es évek elejéig voltak a piacon. A leghíresebb és legelterjedtebb karakteres operációs rendszer a Microsoft által készített DOS. (Disk Operating System)

Érdekesség: ma is léteznek karakteres operációs rendszerek, pl. a Linux egyes változatai. Ezeket nem játékra használják, hanem bonyolult, gyakran céges rendszerek működtetésére. A használatuk nagyon magas képzettséget követel meg, egy egyszerű felhasználó nem tudja kezelni őket!

A grafikus operációs rendszerek (angolul GUI - Graphic User Interface) esetében a képernyőn kis szimbólumok (ikonok) és menük vannak, amiket az egér segítségével kiválaszthatunk.
Az ilyen operációs rendszerek használata egyszerű, ha nem tanultunk róla semmit, akkor is tudjuk használni, mert eléggé egyértelmű. A karakteres operációs rendszerekkel ellentétben ez elérhető magyarul is. 1995 óta mondhatjuk, hogy a grafikus operációs rendszerek szinte teljesen kiszorították a karakteres operációs rendszereket. Egyszerűségük, egyértelműségük miatt mindenhol használhatóak!
Legismertebb grafikus operációs rendszer a Windows!

2. Az egyedi és a hálózatba kapcsolt operációs rendszerek
A számítógépek vagy önállóan dolgoznak, vagy hálózatba kapcsolva.
Az egyedi operációs rendszer nem támogat hálózatokat. (Régi gépeken volt ilyen. Ma talán nincs is olyan operációs rendszer ami nem támogat hálózatot.)
A hálózatba kapcsolt operációs rendszer viszont támogat hálózatot. Ennek számos előnye van, pl. a hálózatba kötött gépek egyszerre használhatnak egy eszközt, pl. egy nyomtatót, így nem kell minden géphez külön vásárolni egyet. Emellett sokkal egyszerűbb az adatcsere is a hálózatba kapcsolt gépek között.

A mai operációs rendszerek többnyire grafikusak, és hálózatba kapcsoltak!
Ma a legismertebb operációs rendszerek: Windows, Linux, Unix, OS2


 


Így nézett ki a DOS (igaz ez csak parancssor) az utasításokat be kellett gépelni megadott szintaktika alapján.

 

 



Ez a kezelőfelület bizonyára ismerősebb, ez a Windows, jelen esetben egy Vista.


 

 

 

 

 

 

 

A képen látható úriemberek is szemmel láthatóan Windows pártiak :)

 

 

 

 

 

 

A Windows legsikeresebb darabja az XP.
(Sajnos ma ritkán látni eredeti Windows-t... nézzétek hát meg jól alaposan)
(A szoftverhamisítást a törvény bünteti!)

 

 

Foglaljuk tehát össze az eddigieket!
A számítógép részegységei (hardware-ek) önmagukban nem alkalmasak a feladatok elvégzésére, gyakorlatilag nem működnek önmagukban. A gép működését szoftverek (programok) teszik lehetővé. Ezek közül a legfontosabb az operációs rendszer. Enélkül gépünk használhatatlan. Az operációs rendszer feladata: értelmezi a hardware-ek jeleit, képet ad a monitorra, kezeli a háttértárakat, programokat futtat, töröl, stb. 
Gyakori operációs rendszerek a Windows, a Unix, az OS2, a Linux kicsit régebben pedig a DOS.

Kiegészítés:
A számítógépünkön rengeteg adat található, pl. képek, szöveges állományok, játékok, stb. Ezek a gépünkön természetesen nem ömlesztve, össze-vissza találhatóak, hanem állományokba rendezve.
Az alapértelmezett könyvtárt gyökérkönyvtárnak nevezzük. A többi állomány innen érhető el. Fontos: windows használata esetén a gyökérkönyvtár legfontosabb könyvtára a Windows nevű könyvtár. Lehetőleg ezt sose piszkáljuk!

Ismerkedés a DOS operációs rendszerrel
Kevesen tudják, de a Windows nem volt mindig önálló operációs rendszer. Egészen a Windows 95-ig a Windows lényegében a DOS karakteres operációs rendszer grafikus kezelőfelülete volt. Természetesen ez így nem teljesen igaz, hiszen a windows alatt számos olyan alkalmazás volt, amit DOS alatt nem érhettünk el.
Ma már a DOS operációs rendszert nem használják, ennek ellenére minden Windows rendszerbe, még a legújabbakba is (Vista, 7) beépítik az MS DOS parancssort. Hogy megismerkedjünk a DOS-sal, ezt fogjuk használni.
Indítása: Start menü - programok - kellékek - (MS DOS) Parancssor
(Windows 95-98 esetén Start menü - programok - és ezen belül található meg. Előfordulhat hogy csak parancssornak hívják, nincs eléírva hogy MS DOS.)

Ha emlékeztek rá, órán létrehoztunk saját könyvtárat, listáztuk a gyökérkönyvtár állományait, megnyitottunk egy könyvtárat és töröltünk is.
Ezeket otthon is gyakorolhatjátok. Néhány fontosabb DOS parancsot leírok nektek.

md_általad adott név - az md paranccsal létrehozhatunk könyvtárat. Ha beírjátok, nem kell az alávonást beírni, egyszerűen üssetek csak egy SPACE billentyűt helyette. A név értelem szerűen bármi lehet.
dir - könyvtárak listázása
cd_amit meg akarsz nyitni - megnyitunk egy könyvtárat
rd_név - evvel törlünk
c:\ - meghajtóválasztás (alapértelmezett esetben az a:\ a floppy, c:\ a winchester, d:\ a cd-dvd meghajtó. A backslash jelet az altgr billentyű + q megnyomásával hozhatjátok elő.
time - pontos idő kiiratása
date - pontos dátum kiiratása
edit - a DOS operációs rendszer szövegszerkesztő programja
cls - képernyő letisztítása
scandisk - lemezellenőrző program
ver - a DOS operációs rendszerünk pontos verziószáma
help - segítség - a parancsok is megtalálhatóak itt
tree - könyvtárfa kiírása
cd.. - egy könyvtárból való visszalépés
cd\ - gyökérkönyvárba ugrás

Megjegyzés: ha windows alatt indítjátok el az MS DOS parancssort, akkor SEM fog maga az operációs rendszer egeret kezelni. Tehát DOS-ban nincs egér, ám DOS alatti programokban igen!
A parancsoknak megadott szintaktikája van, ez azt jelenti, hogy ha valamit hibásan írunk be, a gép nem tudja majd értelmezni parancsainkat. Ebből is láthatjátok, hogy mennyire körülményes egy karakteres operációs rendszert kezelni. Ezért is annyira népszerűek ma a grafikus op.rendszerek. Ugyanakkor egy karakteres operációs rendszer használata esetén kevesebb a hibázási lehetőség, hiszen a felhasználótól komoly előismereteket feltételez a program. Tehát nem is tudja használni bárki.


Íme az MS DOS parancssor, ha nem Windows alatt futtatjuk a DOS-t, akkor induláskor a fekete képernyő jön be, és már adhatjuk is a parancsokat. (Értelem szerűen ilyenkor nincsenek ablakok)
 

 

 

Filekezelés
Egy átlagos felhsználó a számítógépével általában a legtöbb időt a filekezeléssel tölti. (már ha nem játszik ugye ;-D )
A filekezelésre több megoldás is rendelkezésünkre áll.
Egyik mód például az, ha a fájlokra ráállonk az egérrel, és a jobb egérgombot megnyomva, egy menüből kiadjuk a panrancsokat. Ez egyszerűnek hangzik, pedig nem az, hiszen pl. egy másolásnál meg kell nyitnunk a másolandó file helyét, majd utána azt is, ahove másolni akarjuk.
Egy másik módszer például a Windows Intéző használata, itt lehetőségünk van áttekinthető nézetet kapni, ám itt is vagy az egér segítségével adunk ki parancsokat, vagy a drag and drop (magyarul azt jelenti: fogd és húzd) módszerrel húzogatjuk ide-oda a fájlokat. Ez persze sok problémát okozhat, mert ha pl. többszáz zeneszámot akarunk átpakolgatni valahova, és melléhúzzuk... nem kívánom senkinek az utána történő takarítást... tehát ez sem a legjobb a megoldás.
Az ideális fájlkezelésre a megoldást egy Peter Norton nevű ember találta ki. A DOS operációs rendszerhez fejlesztette ki saját filekezelő programját, ez volt a híre Norton Commander. Értelem szerűen DOS alatt működött, és kezelte ez egeret is. A maga idejében fantaszikus program volt. Az oroszok át is vették és Volcov Commander néven a saját változatukat forgalmazták.
Mikor elterjedt a Windows, természetesen a Norton Commanderre is szükség volt, így született meg a Windows Commander. Ám a Windows-t fejlesztő Microsoft beperelte a fejlesztőket, mert jogtalanul használták a Windows márkanevet, így a programot átkeresztelték Total Commanderre. Ezen a néven használjuk ma is. Sok filekezelésre alkalmas Commander létezik, de maradjunk csak a jól bevált Total Commandernél.
(Ha nincs otthon Total Commandered, kattints ide:  http://download.chip.eu/hu/Total-Commander_26903.html )
A Total Commander segítségével a számítógépünk minden egyes fájljához hozzáférhetünk.


 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A képen láthatjátok a Total Commander kezelőfelületét. Három nagyon fontos részt kell megismernünk a programban. Ezeket a képen jelöltem is nektek!
A képen nagy vörös 1-gyel jelölt rész a meghajtóválasztásra szolgál. Alapesetben az A:\ meghajtó a floppylemezt jelenti, a C:\ a merevlemezt (winchester, HDD), a D:\ pedig a cd vagy dvd olvasót. Mi választhatjuk ki hogy melyiket tartalmát szeretnénk megnézni, én most a C-t, azaz a merevlemezt választottam. Amennyiben a számítógépetekben valamelyik eszközből több van, a betűkiosztás elcsúszhat, ez persze természetes dolog.
A képen a 2-vel jelölt rész jelen esetben a merevlemezen található gyökérkönyvtár, itt választhatjuk ki a file-okat, amikkel dolgozni szeretnénk. Látható hogy ebből a részből a bal és a jobb oldalon is van egy. Másoláskor, áthelyezéshoz ez nagyon hasznos, hiszen egyik oldalon keressük meg hogy mit másolunk, az ellenkező oldalon pedig nyissuk meg hogy hova... minden műveletünket segíti ez a felosztás. Ám ha valaki a körülményessége ellenére ragaszkodik a "fájlhúzogatós" drag and drop módszerhez, itt arra is van lehetőségünk.
A 3-as jellel ellátott rész pedig a kiadható parancsokat rejti. Ezek a filekezelés alapműveletei is egyben. Haladjunk is végig ezeken!
A filekezelés alapműveletei: új könyvtár létrehozésa, a másolás, az áthelyezés/átnevezés, és a törlés.
Megjegyezném - az átnevezés legkönnyebb módja, hogy álljunk rá az átnevezendő fájlra, és kattintsunk a névre egyet... (nem a név melletti kis mappa ikonra, hanem rá a névre, a szövegre!) és már kész is.
A Total Commander lehetőséget ad még a Nézőke gombbal arra, hogy belenézhessünk egy-egy állományba, a Szerkesztéssel bele is írhatunk, de ezekkel mi még nem foglalkozunk, kérlek benneteket, hogy a problémák elkerülése végett ezeket a funkciókat ne használjátok! (Egyébként is csak szövegfájlok esetében van értelme pl. txt)

Egy program indítása
Ha egy programot szeretnénk elindítani, sok lehetőségünk van. Az operációs rendszeren belül megkereshetjük a programot a meghajtón való böngészgetéssel, használhatjuk a Windows intézőt, de használhatjuk a Total Commander-t is.
Amit tudni kell, hogy ha programról van szó, mindig lennie kell egy olyan file-nak, aminek a neve pl. játék.exe (mindig ilyenre kell kattintani a futtatáshoz.)
A futtatható állomány tehát mindig egy név (bármi lehet, ez ugyanis az adott programtól függ) és a név után egy pont, utána exe. Ezért tehát a példánk játék.exe
Minden állománynak van neve és kiterjesztése. Pl. supermario.exe
Ebben a példában a supermario a program neve, az exe a kiterjesztése. Csak ilyen exe-re végződő állományokat tudunk elindítani. (Az exe az angol executable szó rövidítése, jelentése futtatható, bővebben: futtatható állomány)

Más fontos kiterjesztések pl.

kép.jpg
kép.bmp  - Ezek általában képfájlok.

zene.mp3
zene.wma
zene.wmf - Ezek általában zenefájlok.

film.avi
film.mov
film. wmv - Ezek általában mozgókép fájlok.
Ha ilyeneket látunk, akkor azokat az állományokat futtatni tudjuk. Az operációs rendszerünk az ilyen állományokat önállóan kezeli, nincs szükség egyéb segédprogramra.

(Érdekesség a haladóknak: ha a filmünk például kodekes - divx, xvid, egyéb, akkor természetesen az operációs rendszerünk nem tudja használni. Ehhez telepítenünk kell az adott kodeket a számítógépünkre. A példáink közül a MOV állomány az Apple számítógépeknél és oprendszereknél használatos, de Windows alatt is működik ha telepítünk Quick Time lejátszót, vagy az iTunes programcsaládot.)

Lemezkezelés
Meg kell még ismerkednünk néhány lehetőséggel, amik a lemezkezelésről szólnak.
A lemezkezelés azt jelenti, hogy a számítógépünkben lévő lemezeket (mindegy hogy hajlékonylemezről-floppyról vagy merevlemezről-winchesterről van szó) ápolnunk kell.
A formázással majd a későbbiek során ismerkedünk meg részletesen. Egyenlőre legyen elég annyi, hogy eredetileg a formázás a használatra való előkészítést jelenti. Floppylemezeknél régen kötelező művelet volt, de lehetett kapni gyárilag formázottakat is. Ma már a floppyt nem is használjuk...
A merevlemez formázásáról majd később beszélgetünk.
Egyenlőre a scandisk programról és a töredezettségmentesítésről kell egy kis szót ejtenünk.
A scandisk program elérhető a Start menü - programok - kellékek - rendszereszközök menüpontban.
A scandisk leellenőrzi a winchesterünket, hogy nincs e rajta valami meghibásodás. (Kisebb hibák esetén javítani is tud. A fizikai sérülést nevezzük Bad Sector-nak (azaz hibás szektornak, ezek nem javíthatóak.) A szoftveres hibák viszont orvosolhatóak.
A töredezettségmentesítést ugyanott találjuk ahol a scandisk-et. Ez arra szolgál, hogy a sok telepítés és törlés után rendbetegye a merevlemezünket.
Mindkét programot ajánlott havonta lefuttatni egyszer. (Persze ez nincs kőbe vésve.)

A vírusok


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rögtön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a vírus egy folymatos veszélyforrás. Ez a hálózatba kötött gépekre (legyen az internet vagy LAN) fokozottan érvényes!
Mi a vírus?
A vírus egy program ami kárt okoz a számítógépünkben. A vírus olyan program, ami képes másolni önmagát, a felhasználó akarata nélkül. Meglévő állományokba írja be magát.

A vírusnak 3 célja van:
1. a rejtőzködés - önvédelem
2. a fertőzés, a terjedés
3. károkozás
A károkozás sokféle lehet, lehet szó fájlokkal kacsolatos kárról (szoftveres) és lehet szó hardware-es kárról. (Utóbbi azért eléggé ritka, bár nem lehetetlen.)

Egy vírus hatása sokféle lehet, pusztítási módja változatos, de a vírusok működése hasonló. Nagyjából így lehetne modellezni a vírus jelenséget:
1. a vírus a rendszerbe kerül (internet, fertőzött lemez... bármi)
2. az elérhető fájlokat megfertőzi
3. terjed, folyamatosan másolja önmagát
4. a vírus aktivizálja magát (azaz elkezdi azt tenni, amire programozták, pl. töröl valamit)
5. károkat okoz

A fő vírusfertőzési források: floppy, cd-dvd, internet (egy sima honlap betöltésekor is kaphatunk vírust), LAN hálózat esetén egy másik számítógép...

Ki készíti a vírusokat?
Azokat a profi számítógép felhasználókat, akik tudásukat (tehetségüket) valamilyen célra felhasználják, 2 csoportra oszthatjuk.
Az egyik csoportba tartoznak a hacker-ek, akik olyan emberek, akik nagyon értenek a számítástechnikához, és tudásukat szeretik fitogtatni. Nekik az az öröm, hogy feltörhetnek egy-egy rendszert (új játékot vagy egy komolyabb hálózatot - nekik mindegy csak kihívás legyen). Evvel bizonyítják nem mindennapi tudásukat. Alapvetően nem akarnak kárt tenni, nekik a szellemi kihívás a fontos.
A másik csoport a cracker-ek csoportja. Ők olyanok, akik szándékosan akarnak kárt tenni valamiben. Céljuk hogy tönkretegyenek egy működő rendszert. Általában a komoly vírusokat ők készítik. Adatot lopnak (nevet, bankkártya számot, telefonszámokat, PIN kódokat, durvább esetben pénzt banki átutalások esetében, stb.) vagy csak tönkretesznek egy rendszert. Pl. komoly hivatalok rendszerét - bankokat, rendőrséget, hivatalokat, stb.
Lehet hogy nincs is anyagi hasznuk belőle, ők mégis élvezik ha egy ismeretlen ember gépe az ő vírusuk miatt omlik össze.

Hogyan védekezhetünk a vírusok ellen?
A vírusok elleni védekezés leghatékonyabb módja, pont mint az emberi betegségek ellen: a megelőzés.
A megoldást a vírusirtó programok jelentik. A vírusirtók figyelik a számítógépünkön történő adatforgalmat. Gépünk működése közben a vírusirtó folyamatosan működik, ezért lassíthatja is a gépünk sebességét, de persze ez vírusirtó és számítógép tulajdonságaitól is függ.
Vannak vírusirtók, amik csak akkor működnek, ha mi indítjuk el őket. Ez nem jó, hiszen mindig csak utólag tudjuk meg, hogy gépünk fertőzött lett. Ilyet ne használjunk, vagy ha a vírusortónkban van ilyen utólag futtathatós lehetőség, ne kérjünk ilyen opciót! (Talán ilyen vírusirtókat már nem is gyártanak.)
A vírusirtók általában törlik a fertőzött fájlokat, vagy "karanténba" helyezik. Evvel megszabadítanak bennünket a kártevő programoktól.
Hogyan működik a vírusirtó? Nos sokféle lehetőség van, nézzünk egy lehetséges megoldást: a vírusirtó megállapítja hogy a gépünkön lévő fájlok mekkora méretűek, és ha méretük folyamatosan változik, egyre csak nő, akkor feltételezhető hogy egy vírus írta bele magát. Így meg tudja vizsgálni, és ha talál olyan vírust a saját adatbázisában, ami egyezik a gépünkön lévő gyanús fájllal, akkor már törli is.
A jó vírusirtó általában drága, mert a vírusokat folyamatosan fejlesztik, így lépést kell tartania velük a vírusirtókat készítő cégeknek is. Egy komoly munka, és természetesen az ilyen komoly programokat nem adhatják ingyen. Természetesen vannak ingyenes vírusirtók is. (Igazából ezek sem ingyen vannak, de a reklámokból és egyebekből fenn tudják tartani magukat ezek a cégek, tehát mi reklámok elfogadásával "fizetjük ki" a programot.) 
Általános igazság, hogy az ingyenes vírusirtók nem olyan jók mint amikért fizetni kell.
Ennek az az oka, hogy míg egy törvényes úton megvásárolt vírusirtót akár naponta többször is frissíthetnek, egy ingyenes változatot lehet hogy csak havonta. Ebből következik, hogy az ingyenes változat nem lehet annyira naprakész, annyira friss, annyira jó.
Ettől függetlenül a kevésbé jó vírusirtó is jobb mint a semmi!!!

Ismert vírusirtó programok:
Norton AntiVirus (Évente adnak ki újat.)
AVG (Ez ingyenes, és elég jó, kicsit lejjebb betettem egy linket, ha valaki szeretné letölteni.)
ESET - Nod 32
F-Secure
McAfee


Ha nincs otthon vírusirtód, kattints ide:
http://download.chip.eu/hu/AVG-Anti-Virus-Free_53793.html

A vírusoknak alapvetően 3 kategóriája van:
1. ártalmatlan vírusok - ezeket készítik a hackerek, nem tesznek kárt, csak vannak.
2. zavaró vírusok - ezek már a crackerek művei, cél a károkozás: törlés, gép lefagy, ikonok összekeverednek, a kép szétesik, vibrál, stb. Bármi lehet.
3. rosszindulatú vírusok - ezek már a merevlemezen lévő adatokat is károsíthatják, meghajtókat blokkolnak, adatforgalmat gátolnak... egy komoly irodában ez szinte tragédia.

A vírusok típusai:
1. Boot vírus - Nagyon gyakori. A gép bekapcsolásakor betöltődik a memóriába, megelőzi az operációs rendszer betöltését. Programbetöltési és hasonló hibákat okozhat.

2. Állományvírus - A valami.exe állományokat (a futtatható állományokat) fertőzi meg, tehát kihathat minden program indítására.

3. Többéltű vírus - bármilyen fájlt megfetőz, ami a memóriába töltődik.

4. Makróvírus - Elsősorban a dokumentumainkat fertőzi meg, ezek közül is a Word-ben és az Excel-ben készülteket. Rendkívül kellemetlen!

5. Worm (férgek) - Ezek általában email-ben terjednek, Levélhez csatolt állományok. ha megnézzük, akkor aktiváljuk magát a vírust. (Bármi lehet a hatása) Önmagát a saját email-címünkről képes ismerőseinknek továbbküldeni, és ott ugyan ezt teszi.

6. Trójai - Ez is emailben terjed elsősorban. Álcázva van, ezért utal a neve egy antik görög eposzban, az Iliászban feltűnő Trójai falóra. Gyakran álcázzák video, hang vagy képfájlnak. Indításkor elszabadul, hatása bármi lehet.

7. Hoax - Olyan hírlevelek, körlevelek, amiknek a tartalma nem valós. Lényegében hamis internetes reklám (spam). Gyakran pénzt kérnek átutalni egy beteg gyereknek, vagy valamilyen jótékonysági szervezetnek... persze erről szó sincs.

8. Bios vírus - A végére hagytam a legkomolyabbat. A Bios-ban a gépünkre vonatkozó adatok tárolódnak, pl. hardware-eink beállításai. Régen a Bios ROM memóriában tárolódott, tehát gyárilag írható, és csak egyszer. Az új gépeknél a Bios Flash RAM memóriában van, tehát lehet frissíteni. Ez azt is jelenti, hogy képes vírus is megfertőzni. Ez a nagyon veszélyes vírus, ez ténylegesen tönkreteheti a számítógépünket, hardware-es károk okozására képes.

Ha szeretnél többet is tudni, Nógrádi László: PC Suli című könyvében sok idevágó fejezetet találsz, ezt a fejezetet én is ennek a könyvnek a segítségével állítottam össze.


A tömörítés


 


Bizonyára mindenki tisztában van vele, hogy minden programnak van egy mérete, azaz mekkora helyet foglal el a program a merevlemezen. A programok méretét byte-ban mérjük. Ma egy kisebb program is kb. 500 MB (Megabyte) persze ez függ magától a programtól is.
Mivel az internet igencsak elterjedt szerte a világban, és az emberek szívesen cserélnek egymás közt programokat, adatokat, szükségessé vált a programok tömörítése. Értelem szerűen a technika fejlődésével a programok mérete is egyre csak nőtt. Gondoljatok bele, régen a SuperMario egyetlen floppy lemezre is ráfért, ma egy játék elérheti a 2DVD méretet is, sőt...
Nem mindegy hogy pl. 100 MB méretű adatot töltünk le 2 óra alatt, vagy kétszer ennyit fele idő alatt. (Persze persze az internet kapcsolat sebessége itt mérvadó, de hálózatokról majd később.)
Az adatátvitel felgyorsítására, megkönnyítésére hozták létre a tömörítés lehetőségét.
Tömörítőprogramok segítségével a nagyméretű állományaink méretét akár a felére is csökkenthetjük.

A működési elvét egy egyszerű példán mutatnám be.
vegyünk alapul egy szöveget. Legyen a szövegünk ez:

gkdnfgéld
fdglkksdgl
dfgdlfgdfl

A tömörítő program ebből a szövegből kiválogatja hogy milyen betűk szerepelnek benne, és melyikből mennyi van. A fenti szöveget a tömörítő így fogja leírni:
g6k3d6n1f5é1l5
Tehát hogy melyik betűből mennyi van. Természetesen a helyüket is megjegyzi.
Az elv tehát: az ismétlődő elemeket összevonja!

A tömörítés műveletéhez számos program áll rendelkezésünkre. A legismertebb tömörítési formátumok a zip és a rar. (Gyakori még az arj és az ace is.)
Ezek működtetéséhez értelem szerűen kell egy segédprogramot telepítenünk, zip esetében a WinZip-et, rar esetében a WinRar-t.

Ha nincs zip tömörítő programod, kattints ide: http://letoltes.prim.hu/letoltes/program/59003/
Ha nincs rar tömörítő programod, kattints ide: http://letoltes.prim.hu/letoltes/program/58947/

Tömöríteni természetesen nem csak egy-egy programot lehet, hanem egyszerre többet is.
Vegyünk egy példát!
Amink van: kép1.bmp, kép2.bmp, kép3.bmp - Ezekből lesz mondjuk zip használata esetén: képek.zip - kicsomagoláskor visszaáll az eredeti állapot. (Remélhetőleg :D)

Attól függően hogy milyen programot használunk, sok lehetőségünk van. Becsomagolhatunk egyszerre egy, illetve több fájlt. Kicsomagoláskor kibonthatjuk egyszerre mindet, illetve egyet-egyet. A csomagolt fájl darabolható is, így floppykon is szállíthatóvá válik. Lehetőségünk van arra is, hogy önkicsomagoló fájlokat hozzunk létre, ilyenkor egy olyan gépen is használhatjuk a csomagolt állományt, amin nincs telepítve az adott tömörítő program.

A tömörítés lehet veszteséges és veszteség mentes.
A veszteség mentes tömörítésen a fent említett zip, rar vagy egyéb program segítségével becsomagolt műveletet értjük.
A veszteséges tömörítést jól példázza a (feltehetőleg) általatok is ismert két formátum, az mp3 és a jpg.
Léteznek olyan formátumok, amiket nem érdemes tovább tömöríteni, ilyen a két példánk is, a jpg képfájl, és az mp3 zenefájl. Ennek az az oka, hogy ezeket direkt azért hozták létre, hogy az eredeti méretet csökkentsék.
Egy zeneszám alapesetben pl. lehet Wav formátum, ami elérheti a 10-15 MB méretet is. Egy mp3 zeneszám kb. 3-4 MB. Ha a Wav zenét becsomagolnánk pl. Zip-pel, akkor sem lenne kisebb mint ugyan ez mp3-ban. És az mp3-at meg is hallgathatjuk ugye...
Ugyan ez a helyzet a Bmp és a jpg esetében is.
Ebből adódik, hogy az mp3-at és a jpg formátumokat nem érdemes tovább tömöríteni.
Az eredetihez képest mint az mp3 mint a jpg esetében van minőségromlés, de ez annyira jelentéktelen, hogy az emberi érzékszervek nem érzékelik. (Persze azért adódhatnak problémák...)

Megjegyzés: Az operációs rendszerünk egyébként nem tartalmaz alapértelmezett esetben tömörítő programot, de az mp3-mal és a jpg-vel megbirkózik önállóan. A már említett Total Commander viszont gyárilag tud Zip formátumot kezelni.



Felhasználói jogosultságok, jogi kérdések (nem lesz benn a dolozatban!)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Úgy gondolom fontos, hogy az operációs rendszerek témakörön belül tegyünk egy kis kitekintőt és beszéljünk olyan témákról is, amik még ha csak érintőlegesen is, de végül is ide tartoznak.
Fontos hogy az elején tisztázzuk: a felhasználó joga a megvásárolt szoftverrel kapcsolatban, csak az otthoni felhasználásig terjed. Tehát nem másolhatja le, ha mozgóképről van szó, nem vetítheti le nyilvános helyen, stb. (A másolás egészen pontosan: készíthető biztonsági másolat, amennyiben megvan az eredeti változat, és erről bizonyíték is van. Pl. vásárlási blokk...)
A helyes, törvényes (legális) út, hogy az ember dolgozik, pénz keres, és ezen a pénzen tud vásárolni, a mi helyzetünkben szotvert.
Na igen, de itt adódik egy kis probléma. Kelet-Európában az eredeti szoftver nagyon drága, egy operációs rendszer (ami nélkül ugye a számítógépünk nem működik) kb. 25-30ezer Ft, de ezekből több változat is van, pl. a Windows 7 Ultimate verzió kb. 70ezer Ft.
Egy játék, ha új - 10-12ezer, a jobb játékok 6-8ezer, az öregebbek 3-5ezer. A lefutott játékok: 990 - 2000Ft-os kategória, ezt nevezzük Budget kategóriának.

Ebből a példából látható, hogy a szoftverek ára a kelei régiók átlagfizetéséhez képest nagyon is drágák. Magyarországot jogosan csúfolják külföldön a Warez (hamis programok) Mekkájának, ugyanis Ukrajna után talán mi állunk a második helyen a kalózprogramokat illetően...

Ugyanakkor mint minden éremnek, ennek is két oldala van. A számítástechnika rohamléptekkel fejlődik, ha valaki a számítástechnika területén dolgozik, rá van kényszerítve arra, hogy lépést tartson a fejlődéssel. Vegyünk egy programozót, ma a programozás nagyon kedvelt szak a felsőoktatásban.
Egy programozónak a munkáját jogtiszta programokkal kell végeznie (ezt ellenőrzik is), egy ilyen komoly programírásra alkalmas program ára akár millió forintos tétel is lehet...
Komoly gondot okoz, hogy az új operációs rendszerek érkezésekor általában egyéb programoknál is generácóváltás történik, jön mindenből új változat, és ilyenkor az embernek meg kell vennie az újat, ha előre akar lépni. A példánkban szereplő programozó veheti meg újra az általa használt programot, mert amit eddig használt, az nem indul el...
A gond az, hogy ez ma kényszer, hiszen pl. a Windows 7 nem kezeli például a régi Nero lemezíró programot, akkor az embernek bizony ki kell fizetnie a pénzt az újra... pedig ő ezt nem is akarta, ő csak új operációs rendszert telepített, és még költhet miatta más programokra... ez a nagyvállalatok részéről nem etikus, hiszen az embereket az új programok vásárlására kényszerítik. Holott lehet hogy én csak az operációs rendszeremet szerettem volna lecserélni, és oylan helyzetbe keveredek, hogy vehetek meg mindent újra... csak újabbat. Az operációs rendszerre azt szokták mondani, hogy lefelé nincs kompatibilitás, azaz a múlttal nem foglalkoznak. Ha én régi programot használok, és nem megy az új gépemen... így jártam.
Ilyen szemszögből nagyon is érthető, hogy miért lett Magyarország és más keleti régiók ennyire gazdag táptalaja a másolt szoftvereknek.
Ha nem használsz lopott szoftvert, nem tudsz lépést tartani a fejlődéssel. Vagy ha igen, a fizetésed elmegy erre. És itt nem szórakozásról van szó, nem szórakoztató szoftverekről, hanem komoly felhasználói programokról. (Egy eredeti NERO lemezíró program kb. 20000Ft, enélkül pedig nincs lemezírás... a Total Commander teljes verziója is fizetős, csak úgy mint a vírusirtók...)
Ezek azok a helyzetek, amik miatt ma virágzik a kalózkodás.

A probléma természetesen nem merül ki ennyiben.
Az internet a kalózkodásban teljesen új dimenziókat teremtett. Itt egészen pontosan a Torrent oldalakról van szó.
A Torrent honlapok lényegében fájlmegosztó oldalak, amiket azért hoztak létre, hogy az emberek a fájljaiket, fényképek, utazási vagy családi videók, stb. egyszerűen cserélgethessék egymással. Tehát gyakorlatilag bárki feltölthet és letölthet bármit. A honlapok üzemeltetői a feltöltött tartalomért nem vállalnak felelősséget, így az egész torrent jelenség legális, törvényes. Na igen, és épp itt a gond: mivel bárki fel és letölthet akármit, természetesen az illegális tartalmak kerültek előtérbe. Azaz másolt játékok, filmek és zenék. Ezeket bárki elérheti, bárki letöltheti, és még csak el sem tudják kapni, mert a fórum, ahol a lopott programok gazdát cserélnek, teljesen törvényes.
Kivételt képeznek ezalól azok a torrent oldalak, ahova regisztrálni kell. ilyen esetben a számítógépünk IP címét is rögzítik, tehát bármikor visszakereshető hogy ki, mit töltött fel, vagy le.
Ha egy ilyen oldalt jelentenek a szoftverrendőrségnek, akkor minen regisztrált tag, aki másolt filmet, játékot, zenét töltött, elkapnak. Magyarországon is volt ilyen torrent ügy, párszáz embert komolyan megbüntettek. A lelopott szoftvereket ugyanis utólag ki kell fizetni, és bizony ilyenkor gyakran a legmagasabb árat szabják ki. Azaz az adott program megjelenésekor aktuális árat.

A kalózkodásnak persze globális hatásai is vannak. A nagy cégek, pl. a Microsoft, vagy Electronic Arts, Sony, stb. sok pénzt (dollármilliókat) fektetnek szoftverfejlesztésbe. Egy jó játék fejlesztési költsége vetekszik egy hollywoodi filmmel, akár 160millió dollárról is beszélhetünk. (Ennyibe került kb. a Doom3)
ha ezt a pénzt az eladásokkor nem hozza be, a program megbukik.
Vegyünk egy példát, bizonyára ti is ismeritek a népszerű Call of Duty sorozatot.
A hatodik rész is extrém drága volt, 100 millió dollár feletti összegbe került.
A játék ezt behozta, de csak Xbox360 és PS3 konzolon. PC-n nem, azon megbukott. 
Mi lehet ilyennek a következménye? Az hogy a népszerű játékot legközelebb már nem adják ki PC-re, csak konzolokra. Konzolokra ugyanis nehezebb kalózszoftvert készíteni. Sem az Xbox, sem a PS nem működik kalózprogrammal, ha csak nincs egy kis chip... ami ezt megoldja. Ezt persze nem leht törvényes úton elintézni, ez teljesen illegális. És ha nem sikerül és a gép tönkremegy, ugrik a garancia is. A Microsoft múlt hónapban sok illegális chip-et felhasználó konzolt tiltott le a hálózatáról...
Persze mi most a nagyokról beszéltünk... A kicsiknél hasonló ügyek teljes becsődöléssel érhetnek véget.
Feltennék egy kérdést: miért nincs sok magyar számítógépes játék?
A válasz: mert a játék fejlesztése sokba kerül. ha lenne is egy jó ötlet, és pénz, neki se állnak, mert a kalózkodás révén hiába a tökéletes termék, a csőd elkerülhetetlen, hiszen egy ilyen kicsi régióban nem fognak fizetni érte. Számos magyar programfejlesztő cég ment így tönkre. De igaz ez más kis országokra is...
Persze nem kell azt állítani, hogy azért nincs magyar játék, mert félnek a kalózoktól. Számos más olyan oka van, ami most nem vág a mi témánkba, de a kalózkodás is döntő szerepet kap.

Ezek után feltehető a kérdés: mi a megoldás?
A megoldás már elkezdődött. Bizonyára ti is megfordultok hipermarketekben: TESCO, Interspar, MediaMarkt... Ezekben nagyon komoly szoftverkínálat van, és nagyon erős a 990-2000Ft-os Budget kategória. Ma sok kiadó lát fantáziát abban, hogy újra kiadnak pár éves jó játékokat, programokat, filemeket megfizethető(bb) áron.
Ami a komoly programokat illeti: az okatatásügyi minisztérium is folyamatosan tárgyal a nagy kiadókkal, pl. Microsoft, hogy a legfontosabb célközönség számára (15-30 évesek, azaz a fiataloknak) adják olcsóbban a termékeiket. Tanulói jogviszony kell hozzá! Ez eredményes volt eddig, pl. mikor én főiskolára jártam, a diákigazolványom segítségével kedvezményes áron vásárolhattam Winsdows XP-t. 5000Ft nem sok egy olyan programért, ami egyébként is nélkülözhetetlen, és a bolti ára verziótól függően 20ezer Ft...
Az ilyen egyezkedések ma is folynak, és ezek nagyon sokat segítenek, a kalózkodás visszaszorításában.

Mi tehát a végszó? Mindenképpen az, hogy ne töltsünk le mindent az internetről! Ha valami felkelti érdeklődésünket, ma már lehetőségünk van arra, hogy teszteket olvassunk (pl. Gamestar, PCGuru, stb.), vagy videótesztet is nézhetünk (Youtube), tájékozódhatunk gépigényről (gépigény.hu), elérhető próba verzió, DEMO... gyakorlatilag minden rendelkezésünkre áll, hogy eldöntsük: megér-e az adott program annyit amennyit kérnek érte, vagy nem. Ha nincs pnzünk, a kulcsszó a türelem... 2 év múlva 2000 Ft-ért vesszük meg azt, amit ma 12ezerért.
És ha valaki még mindig nem hagy fel a kalózkodással, legalább a kedvenc programjainkat, filmjeinket vegyük meg... tiszteljük meg a készítőiket ennyivel.

A letöltés lopás... a lopás bűn. (7. parancsolat: ne lopj!)

Ezzel a végére értünk az Operációs rendszerek című fejezetünknek.
A dolgozathoz kellemes felkészülést kívánok mindenkinek!



 

segédlet informatika

2009\12\01

Segédlet 4. 5. 6. osztály számára: Operációs rendszerek

Segédlet 4 - 5 - 6. osztály számára: Operációs rendszerek

Az operációs rendszer:
Az operációs rendszer egy olyan szoftver, aminek feladata a számítógép részegységeinek (hardware-ek) összehangolása, működtetése.
A gépben lévő hardware-ek (pl. processzor, memória, merevlemez, stb, stb...ezekről mind tanultunk) önállóan nem képesek működésre, csak és kizárólag operációs rendszer tudja működtetni őket.
Az operációs rendszer ezen kívül kapcsolatot tart a felhasználóval (aki a gép előtt ül, tehát ti magatok), aki ennek segítségével irányíthatja a gépet.

Sokféle operációs rendszer van, ma a legelterjedtebb a Microsoft cég által készített Windows.
(Ma a legismertebbek a Windows-on kívül: Linux, Unix, OS2)

Az operációs rendszerek csoportosítása:
Többféle csoportosítás létezik, mi csak egyet fogunk tanulni (egyenlőre)!
A kezelőfelület jellege szerint az operációs rendszer lehet 1. karakteres 2. grafikus.

1. A karakteres operációs rendszerek
A karkteres operációs rendszer esetén az utasításokat magának a felhasználónak (nektek) kell begépelni. Ez viszont nem úgy működik, hogy csak beírunk valamit és a gép megteszi!!!
A parancsokat meg kell tanulni, és helyesen kell beírni, csak így működnek. (Úgy mondjuk szépen hogy a parancsoknak szintaktikája van.) Ez nagyon nehéz, mert ha nem tanuljuk meg a parancsokat, semmit sem tudunk a géppel kezdeni. (A parancsok ráadásul az esetek többségében angolul vannak!)
Karakteres operációs rendszerek a régebbi gépeken voltak, azt mondhatjuk hogy az 1990-es évek elejéig voltak a piacon. A leghíresebb és legelterjedtebb karakteres operációs rendszer a Microsoft által készített DOS. (Disk Operating System)

Érdekesség: ma is léteznek karakteres operációs rendszerek, pl. a Linux egyes változatai. Ezeket nem játékra használják, hanem bonyolult, gyakran céges rendszerek működtetésére. A használatuk nagyon magas képzettséget követel meg, egy egyszerű felhasználó nem tudja kezelni őket!


2. A grafikus operációs rendszerek
A grafikus operációs rendszerek esetében a képernyőn kis szimbólumok (ikonok) és menük vannak, amiket az egér segítségével kiválaszthatunk.
Az ilyen operációs rendszerek használata egyszerű, ha nem tanultunk róla semmit, akkor is tudjuk használni, mert eléggé egyértelmű. A karakteres operációs rendszerekkel ellentétben ez elérhető magyarul is. 1995 óta mondhatjuk, hogy a grafikus operációs rendszerek szinte teljesen kiszorították a karakteres operációs rendszereket. Egyszerűségük, egyértelműségük miatt mindenhol használhatóak!
Legismertebb grafikus operációs rendszer a Windows! 
 



 

 




Így nézett ki a DOS

 

 

 

 

Ez a kezelőfelület biztosan ismerősebb, ilyen a Windows (jelen esetben ez egy Vista)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A képen is látható hogy Ők jobban szeretik a Windows-t mint a DOS-t... :)



 


 

Mielőtt továbbhaladnánk, foglaljuk össze az eddigi ismereteinket az operációs rendszerekről!
A számítógép részegységeit nevezzük hardvereknek, ám ezek önmagukban nem képesek a működésre. A működésüket szoftverek teszik lehetővé. Az operációs rendszer az a szoftver (program) ami a számítógépünket működteti. Feladata a gép működésének irányítása, pl. értelmezi az egér, a billentyűzet jeleit, képet ad a monitorra, megszervezi a háttértárak munkáját, programokat kezel, futtat, betölt, keres, stb. 
A legismertebb és a legszélesebb körben használt operációs rendszer ma a Windows.

Kiegészítés!
A számítógépünkkön rengeteg adat található. Ezek lehetek képek, szöveges dokumentumok, játékok, stb. Ezek a gépünkön nem ömlesztve, össze-vissza találhatóak meg, hanem úgynevezett állományokba rendezve. A számítógépünkön az alapértelmezett könyvtárat nevezzük gyökérkönyvtárnak. Ez azt jelenti, hogy a gépünkön lévő tartalmak innen érhetőek el. A gyökérkönyvtár egyik legfontosabb könyvtára a Windows könyvtár. Ehhez lehetőleg sose nyúlj hozzá! (Ebben találhatóak az operációs rendszer működéséhez szükséges fájlok.)

Filekezelés
Egy átlagos felhasználó az operációs rendszer segítéségével (és persze egyéb segédprogramokkal) kezelheti saját fájljait, állományait. Pl. képeinek átnevezését, hangállományok vagy mozgóképek másolását, törlését, stb.
A filekezeléshez használhatjuk az operációs rendszerbe épített gyári lehetőségeket is (jobboldai egérgomb lenyomásával előjön egy menü, ott adhatunk ki filekezelése különböző parancsokat) de mi most egy sokkal hatékonyabb kis programmal fogunk foglalkozni, amit kimondottan a filekezelés meggyorsítására hoztak létre. Ez a kis felhasználói program a Total Commander.

érdekesség
A Total Commander elődje, az első filekezelő program egy bizonyos Peter Norton nevéhez köthető. Ő hozta létre a Norton Commander-t, ami DOS operációs rendszer alatt működött. A Windows operációs rendszer megjelenésekor a programot továbbfejlesztették, ebből lett a Windows Commander, ám a névben szereplő Windows szó miatt a gyártó céget beperelték. Így kapta a program a végleges, ma is használatos nevét: Total Commander.
Ha nincs otthon Total Commander-ed, de szeretnél, kattints a linkre:

http://download.chip.eu/hu/Total-Commander_26903.html



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A képen láthatjátok a Total Commander kezelőfelületét. Három nagyon fontos részt kell megismernünk a programban. Ezeket a képen jelöltem is nektek!
A képen nagy vörös 1-gyel jelölt rész a meghajtóválasztásra szolgál. Alapesetben az A:\ meggajtó a floppylemezt jelenti, a C:\ a merevlemezt (winchester, HDD), a D:\ pedig a cd vagy dvd olvasót. Mi választhatjuk ki hogy melyiket tartalmát szeretnénk megnézni, én most a C-t, azaz a merevlemezt választottam. Amennyiben a számítógépetekben valamelyik eszközből több van, a betűkiosztás elcsúszhat, ez persze természetes dolog.
A képen a 2-vel jelölt rész jelen esetben a merevlemezen található gyökérkönyvtár, itt választhatjuk ki a file-okat, amikkel dolgozni szeretnénk. Látható hogy ebből a részből a bal és a jobb oldalon is van egy. Másoláskor, áthelyezéshoz ez nagyon hasznos, de erről később.
A 3-as jellel ellátott rész pedig a kiadható parancsokat rejti. Ezek a filekezelés alapműveletei is egyben. Haladjunk is végig ezeken!
A filekezelés alapműveleti: új könyvtár létrehozésa, a másolás, az áthelyezés/átnevezés, és a törlés. (A Total Commander lehetőséget ad még a Nézőke gombbal arra, hogy belenézhessünk egy-egy állományba, a Szerkesztéssel bele is írhatunk, de ezekkel mi még nem foglalkozunk, kérlek benneteket, hogy a problémák elkerülése végett ezeket a funkciókat ne használjátok!)

Egy program indítása
Ha egy programot szeretnénk elindítani, sok lehetőségünk van. Az operációs rendszeren belül megkereshetjük a programot a meghajtón való böngészgetéssel, használhatjuk a Windows intézőt, de használhatjuk a Total Commander-t is.
Amit tudni kell, hogy ha programról van szó, mindig lennie kell egy olyan file-nak, aminek a neve pl. játék.exe (mindig ilyenre kell kattintani a futtatáshoz.)
A futtatható állomány tehát mindig egy név (bármi lehet, ez ugyanis az adott programtól függ) és a név után egy pont, utána exe. Tehát játék.exe
Minden állománynak van neve és kiterjesztése. Pl. supermario.exe Ebben a példában a supermario a program neve, az exe a kiterjesztése. Csak ilyen exe-re végződő állományokat tudunk elindítani.

Más fontos kiterjesztések pl.

kép.jpg
kép.bmp  - Ezek általában képfájlok.

zene.mp3
zene.wma
zene.wmf - Ezek általában zenefájlok.

film.avi
film.mov
film. wmv - Ezek általában mozgókép fájlok.

Ha ilyet látunk, akkor azokat az állományokat futtatni tudjuk.

Lemezkezelés
Meg kell még ismerkednünk néhány lehetőséggel, amik a lemezkezelésről szólnak.
A lemezkezelés azt jelenti, hogy a számítógépünkben lévő lemezeket (mindegy hogy hajlékonylemezről-floppyról vagy merevlemezről-winchesterről van szó) ápolnunk kell.
A formázással majd a későbbiek során ismerkedünk meg, egyenlőre a scandisk programról és a töredezettségmentesítésről kell egy kis szót ejtenünk.
A scandisk program elérhető a Start menü - programok - kellékek - rendszereszközök menüpontban.
A scandisk leellenőrzi a winchesterünket, hogy nincs e rajta valami meghibásodás. (Kisebb hibák esetén javítani is tud.)
A töredezettségmentesítést ugyanott találjuk ahol a scandisk-et. Ez arra szolgál, hogy a sok telepítés és törlés után rendbetegye a merevlemezünket.
Mindkét programot ajánlott havonta lefuttatni egyszer.

Képszerkesztés
Az operációs rendszerünkben lehetőségünk van képek megalkotására és szerkesztésére egyaránt. Mi most a legegyszerűbb képszerkesztőről fogunk tanulni, ez bárki számára elérhető hiszen az operációs rendszerünkbe gyárilag beépítették. Ez nem más mint a Paint.
(Itt találod meg: Start menü - programok - kellékek - Paint)
A Paintet azért is célszerű ismerni, mert az összes képszerkesztő programnak ez az alapja. Ha valaki szeretne ilyesmivel foglalkozni a későbbiekben, itt kell elkezdeni. A Paint segítségével mi magunk rajzolhatunk képet, de akár egy már létező képet is szerkeszthetünk.






 

 

 

 

 

 

 

Íme a Paint kezelőfelülete. A fontosabb részeket bejelöltem nektek.
(A fórum nyitólapján megtaláljátok azt a képet, amivel órán dolgoztunk, ha valaki szeretné, töltse le nyugodtan. Ezt úgy kell, hogy egérre ráálltok a képre, a jobb egérgombot nyomjátok meg, majd kattintsatok a kép mentése parancsra. Utána mentsétek le oda, ahova szeretnétek, és már kész is.)
 

Multimédia
1. A hang, a kép és a mozgókép állományokat nevezzük együttesen multimédiának.

2. A számítógép fejlődése megkönnyítette az emberek számára a multimédiával kapcsolatos lehetőségeket. Számítógépünkön már hallgathatunk zenét, nézhetünk képeket és filmeket. Ehhez számos program áll rendelkezésünkre. Az ilyen programok egy részét már az operációs rendszerbe is beépítik. Ilyen program például a Windows Media Player.

3. A rendelkezésünkre álló programok segítséségvel (pl. az említett Windows Media Player) állíthatunk a hangerőn, a hangszínen, vagy a fájlok lejátszási sorrendjén. Gyakorlatilag bármit megtehetünk, amire régen egy bakelit lemezjátszóval még nem volt lehetőségünk.

 

Így nézett ki egy bakelit lemezjátszó.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A számítógépünkkel szerkeszthetjük a multimédia fájlokat, a képszerkesztésről például már esett szó. AZ emlegetett Windows Media Player mellett számos programmal akár saját hangunkat is felvehetjük, szerkeszthetjük. Ugyan ez igaz a videofelvételeinkre is (Windows Movie Maker). Elmondhatjuk tehát hogy a számítógépünk egy kis stúdiót adhat nekünk.
A digitális zenehallgatás, filmnézés számos előnnyel bír a régi analóg technikával szemben. Gondoljunk csak arra, hogy például egy filmnél a képminőség sokkal jobb. Nem kell tekerni, hiszen rögtön egy jelenetre ugorhatunk. A használatuk is egyszerűbb.

Evvel végére is értünk az Operációs rendszerek című fejezetünknek. Jövőre majd részletesebben is alámerülhetünk ezekben a kérdésekben. Addig is az említett programokat próbáljátok ki otthon bátran. Ha segítségre van szükségetek írjatok csak a Fórumra, természetesen mindenkinek szívesen segítek.
A dolgozat nem lesz nehéz, de azért olvasgassátok csak a vázlataitokat, és az itt leírtakat.


 

segédlet informatika

2009\11\19

Fejléc készítő verseny

Sziasztok!

A hetedik osztályosok felvetették, hogy a Harkai Iskola Fórum fejléce lehetne valami más. Arra gondoltunk, hogy akinek van kedve, megpróbálkozhat egy fejléc szerkesztésével. A győztes pályamű boldog tulajdonosa egy Star Wars figurát kap, vagy Star Wars kulcstartót... (még nem döntöttem el) alkotása pedig a Fórum fejléce lesz.
A fejléc méret: 949x140
A beérkező művek mindegyikét fel fogom tenni ide.

Eddig ezek érkeztek:
(lehet rájuk kommentben szavazni is)

1. Szalai Dániel munkája: (Ezt használja a harkai önkörmányzat is,
ezért sajnos mi nem tesszük ki.)

 

 

 

2. Szalai Dániel készítette ezt is:

 

 

 

3. Ivánkovits Dani munkája: (a méretek ugyan nem stimmelnek,
de azt átszerkeszthetem én is, ha ez lesz a nyertes mű)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Sztéhló Dominik munkája:


 

 

5. Ivánkovits Dani másik munkája (Természetesen nekem ez nagyon tetszik, bár
az alapelv az volt, hogy Harka és az Iskola legyen a fő téma... ez egy kicsit mellé
ment ebből a tekintetből)


 

 

 

 

 

 

6. Sárközi Robi 7. osztályos tanuló munkája:


 

 

 

 

7. És végül Sztéhló Dominik "télapótlanított" fejléce:

 

 

 

 

8. Sárközi Robi újabb munkája (én legalábbis ezt kaptam tőle utoljára):

 

 

 

 

9. Czupy Benjámin készítette :

 

 

 

 

 



Egyenlőre ennyi érkezett, az újakat én természetesen bemutatom. Szavazni
lehet itt a Fórumon és email-ben.
Határidő: december első hete. 
Végül a díj, valami hasonló lesz majd:

 

 

 

 

 

 


Üdvözlettel: Robi bácsi

egyéb közlemények

2009\11\17

Tanulni, tanulni!

Sziasztok!
 


Gondoltam ide az Egyéb közlemények részbe írom, hogy szerdán és csütörtökön mindenki megírja a dolgozatot. Két hete már mondtam, csak nem nagyon nézegetitek a statisztika szerint a segédleteket. Így gondoltam itt is emlegetem egy kicsit.
Mivel tankönyvetek nincs, a vázlatírást pedig nem szeretitek, csak ajánlani tudom a segédletek olvasgatását!
Nem szeretném ha ismételten ilyen gyenge dolgozatok születnének.
A segédlet tehát adott, aki becsülettel leírta órán a vázatot, és figyelt, annak könnyű dolga lesz... meg nem tanulhatom helyettetek.

Sok sikert kívánok mindenkinek!

 

egyéb közlemények

2009\11\17

Galéria

Galéria

Kedves diákok!
A honlapra készített fotók eddig elkészült darabjait (ahogy ígértem) felteszem ide a fórumra is. Egyik-másik nem túl éles, sajnos elég öreg már a fényképezőgépem, de azért nem lettek (annyira) rosszak.
(a képek nagyíthatóak: jobb egérgomb - kép megjelenítése)



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

galéria

2009\11\06

Iskolánk novemberi programja

Iskolánk novemberi és decemberi programja

Kedves Diákjaink, Olvasóink!

Szeretnénk kihasználni az internet adta lehetőségeket, így arra gondoltunk, hogy közzétesszük iskolánk aktuális programjait. Ezentúl minden hónapban készítünk egy ilyen kis táblázatot, minek segítségével bárki számára elérhetőek lesznek az események és időpontjaik.
Íme, a novemberi programunk:

 

NOVEMBER-DECEMBER

Őszi nevelési értekezlet

november 2.

Kapitány Csabáné

Munkaértekezlet

november 4.

Kapitány Csabáné

Fogadóóra

november 9.

16.00-18.00

Kapitány Csabáné

Idősek napja

november 

Juhász Melinda

 Szilágyiné Végh Ágota

Ellenőrzők áttekintése

november

osztályfőnökök

Anyanyelvi vetélkedő

november 9.

Horváth Hajnalka

Anyanyelvi vetélkedő

november 9.

Polán Zsuzsanna

Márton napi felvonulás

november 11.

Haris Vincéné

Mikulás  

december 4.

Polán Zsuzsanna

Karácsonyi játszóház

december 19.

Eőriné Andrási Anna

Karácsonyi vásár

december 19.

Szilágyiné Végh Ágota

Karácsonyi műsor                                

december 18.
(17:00)

Horváth Ildikó

Téli szünet

dec. 20-31.

 

aktuális programok

2009\10\15

EGY KIS SEGÍTSÉGRE LENNE SZÜKSÉG!

Kedves diákjaim!

Ma, 2009 október 15-én az utolsó órám a hetedikesekkel volt, informatika. (Mivel sokan vannak, a nyolcadikosok termében kezdtünk, utána a gépterembe mentünk.)
Nekik is körbe adtam bemutatás céljából egy alaplapot, egy memóriát, és egy processzort.
Az óra végén kértem, hogy adjátok őket vissza.
Ámde sajnálatos módon nem került vissza a processzor és a memória. (Az alaplap megvan.)
Természetesen szó sincs arról hogy valaki elvitte volna, nem feltételezek senkiről ilyesmit.
Mikor öltöztetek, és elhagytátok a termet, könnyen lehet hogy valaki leverte, vagy ahogy elmentetek beesett egy asztal vagy radiátor alá. Nem nagy eszközök, könnyen elveszhetnek.
Én sajnos nem találtam meg őket, sem a nyolcadikosok termében, sem az informatika teremben.
Szeretném megkérni a nyolcadikosokat és a hetedikeseket, hogy nézzenek körül egy kicsit, mert bizonyára ott lesznek valahol. Ha megvannak, hagyjátok őket a tanári asztalon, vagy adjátok be a tanáriba.

Segítségeteket előre is köszönöm szépen!
Tisztelettel: Robi bácsi

 

egyéb közlemények

2009\09\29

Segédlet 7. 8. osztály számára - A számítógép részegységei

Segédlet 7. 8. osztály számára - A számítógép részegységei

1. Hardware és Software (ejtsd: hardver és szoftver)
Mielőtt elkezdenénk a számítógépek részegységeinek vizsgálatát, állapítsuk meg mi a különbség hardware és software között.
A hardware - Fizikailag érzékelhető egység (azaz meg lehet fogni). A hardware-t mindig software irányítja. Hardware pl. a nyomtató, a monitor, stb.
A software - Fizikailag nem érzékelhető egység. A programokat nevezzük software-nek (tehát nem lehet megfogni). Software pl. a játékok, az operációs rendszer (pl. Windows), stb.

 

2. A számítógép felépítése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. A központi egység - Feladata az adatfeldolgozás. 2 része van: a CPU és az Operatív tár

2. A CPU - Ez a processzor. Eredeti neve: Central Processing Unit, azaz központi feldolgozó egység. Feladata az adatfeldolgozás, és a többi részegység irányítása.

3. Operatív tár (memória) - Itt tárolódnak a feldolgozásra váró adatok, és a feldolgozott adatok eredményei.

4. Interface-ek (csatolók) - Ezek a csatolók, a központi egységet kötik össze a perifériákkal.

5. Perifériák - Ezeken keresztül viszünk be adatokat a számítógépbe, illetve a gép ezeken keresztül tud adatokat közölni (kommunikálni).
A perifériák lehetnek:
- Beviteli perifériák - csak adatbevitelre szolgálnak, pl. billentyűzet, egér, scanner, joystick, stb.
- Kiviteli perifériák - A gép ezek segítségével jeleníti meg az adatfeldolgozás eredményét, pl. monitor, nyomtató, plotter, stb.
- Párbeszédes peridériák - Adat be- és kivitelre egyaránt képesek. Pl. modem, hangkártya, hálózati kártya, stb.
- Háttértárak - Adattárolásra alkalmasak, pl. Winchester, CD, DVD, BlueRay Disc, stb.
 


3. A CPU felépítése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Utasítás feldolgozó és dekódló egység - Ez dekódolja a parancsokat, és vezérli a többi egységet. Magnak is nevezzük, azaz eredeti nevén: CORE

2. ALU - Ez végzi az alapvető matematikai, logikai műveleteket. Ez alapján eredeti neve: Aritmetic and Logic Unit - ennek rövidítése az ALU.

3. FPU - Matematikai társprocesszor, ezért COPROCESSZORnak is nevezik. Ez végzi a bonyolult matematikai műveleteket. Neve: Floating Point Unit, azaz lebegő pontos egység. Innen az FPU rövidítés.

4. Regiszterek - Átmeneti tárolóegységek, a CPU egységei innen veszik az adatokat, és ide kerülnek az adatfeldolgozás eredményei is.

5. Átmeneti tár - Ez a processzoron belüli memória, gyorsmemóriának is nevezik, mert a gyakran használt adatok kerülnek ide.

6. Órajelgenerátor - Az egységek működését hangolja össze.

Egy kis kiegészítés:
A processzor teljesítményét Mhz-ben mérik (megahertz), illetve ma már Ghz-ben, azaz gigahertz-ben. A Hertz a frekvencia mértékegysége, azaz 1 másodperc alatt történő periodikus ismétlődés száma. (Ez a rezgéshullám, fizikából tanultátok.)
Kis ismétlés: 1000 Hz (hertz) = 1 kHz
                 1000 kHz          = 1Mhz
                 1000 MHz         = 1 GHz
Ma két jelentős proceszor gyár van a piacon, az Intel és az AMD.
A processzoroknál fontos adat még a bit. A bit: azt határozza meg, hogy egyidőben mekkora adatot dolgoz fel a processzor. Ma 64 bites processzorok vannak.
 

 

4. A memória

A memórai tárolja a gépen egy időben futó összes programot, és a feldolgozás alatt lévő adatokat is. Ha például egy levelet írsz, és szövegszerkesztőt használsz, akkor betöltődik maga a szövegszerkesztő program a memóriába (pl. Word) és maga a levél is, amit éppen írsz.
A memória mértékegysége a byte.
Kis ismétlés:
1 byte = 8bit
1 MB (megabyte) =1024 kB (kilobyte)
1024 Mb = 1 GB (gigabyte)

A memória fő tulajdonságai: - a tárolókapacitás
                                      - a típus
                                      - órajel
A memória típusai
Két típusa van: a RAM és a ROM.
A RAM - írható, olvasható memória. Az eredeti neve: Radom Access Memory, azaz véletlen elérésű memória. Ez azt jelenti, hogy a benne tárolt adatok bármelyikének eléréséhez ugyanannyi időre van szüksége. A számítógép kikapcsolásakor az összes benne lévő adat elveszik.
A ROM - Kikapcsoláskor nem törlődnek a benne tárolt adatok, de csak gyárilag írható. A neve éppen ezért Read Only Memory, azaz csak olvasható memória. Ha bekapcsoljátok a számítógépeteket, a gép a ROM-ból olvassa ki, mit kell tennie ahhoz, hogy el tudjon indulni a rendszer.
 

5. A perifériák

A perifériák segítséségvel tudunk adatokat a számítógépbe bevinni, illetve ezeken keresztül tud a gép adatokat megjeleníteni. Azokat a perifériákat, amik adatok bevitelére szolgálnak, értelem szerűen beviteli perifériáknak nevezzük, azokat, amik pedig adatok megjelenítésére szolgálnak, azokat kiviteli perifériáknak nevezzük.

A beviteli perifériák
1. billentyűzet
2. egér
3. scanner
4. kontrollerek
(természetesen ennél több van, de mi csak ezekkel foglalkozunk)

A kiviteli perifériák
1. monitor
2. nyomtató
(természetesen ennél több van, de mi csak ezekkel foglalkozunk)

Haladjunk végig ezeken!

 

Beviteli perifériák

1. Billentyűzet

Ezen a képen láthatjátok a billentyűzet részeit.
A magyar billentyűzet minimum 102 gombos. Az olyan billentyűzetek, amiken több gomb van, például elhelyezték rajta a multimédiás programok billentyűit (play gomb, stop gomb, stb. zenelejátszáshoz vagy filmekhez) azokat multimédiás billentyűzetnek nevezzük.
Forma szempontjából is sokféle lehet. Ami nem téglalap, hanem V alakú, azokat nevezzük ergonómikus billentyűzetnek.






Ilyen egy ergonómikus billentűyzet




2. Egér

Az egér olyan beviteli eszköz, ami navigásásra, mutatásra, kiválasztásra szolgál. Csak grafikus felületeken használható.


 

 

 

 

 

 

 

 

Ahogy a rajzon is látszik, az egyik görgő a vízszintes, míg a másik a függőleges mozgást érzékeli. A golyó acélból van, kívül pedig gumi. A nehéz fém a súly miatt kell, a gumi pedig a tapadás miatt.

Manapság nem gyártanak golyós egeret, ezért nézzük meg hogy működik az optikai egér.


















A golyó helyett, itt a fényérzékelő és egy kis processzor számítja ki hogy mennyit mozog az eszköz. LED helyett működhet lézerrel is, az ilyen egerek viszont még kissé drágák.

Az egérhez hasonló eszközök, amik ugyan ezt a célt szolgálják:

- A tapipad, vagy eredeti nevén touchpad. Ilyeneket láthattok a laptopokba építve.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- Illetve a trackball, vagy vicces magyar nevén: hanyattegér.

 

 

Íme a trackball. Ugyan úgy működik mint a golyós egér, csak itt nem az eszközt mozgatjuk, hanem csak a kis golyót.

 

 

 

 

 

 

 

3. Scanner

A scanner segítséségvel egy papíron levő dokumentumot vihetünk be a számítógépbe. Illetve ha a készülék alkalmas rá: bármilyen felületen levő képet/szöveget is.
A kép mindig pontokból áll, a scanner ezeket a pontokat vizsgálja, és viszi be a gépbe. Ezt a folyamatot nevezzük digitalizálásnak. Minél több pontot kezel a gépünk, annál jobb. Mértékegysége a DPI, azaz Dot per inch. Magyarul inchenkénti képpontok. 1 inch = 25.4 mm. (Nyugaton nem metrikusan számolnak mint mi, ezért van inchben megadva az adat.)

A scanner típusai:

1. Kézi scanner

Ahogy a neve is mutatja, kézzel kell mozgatni. Evvel csak az a probléma, hogy a gép nem túl nagy. Ezért egy A4-es lapot több mozdulattal lehet csak bevinni. Mivel az ember keze remeg, a kép sem lesz tökéletes. Előnye: bármilyen sima felületről be lehet vinni a gépbe bármit.


 

 

Így néz ki a kézi scanner

 

 

 

 

 

 

 

2. Lapáthúzós scanner

Ennél a lapot maga a gép húzza be egy olvasó egység felett. Így tudja bevinni a dokumentumot a számítógépbe.

 

 

Így néz ki a lapáthúzós scanner

 

 

 

 

3. Síkágyas scanner

Ez a legelterjedtebb típus. Ha felnyitjuk, ott egy üveglapot találunk. Erre tehetjük rá a dokumentumot, amit a gép beolvas.

 

 

Így néz ki a síkágyas scanner

 

 

 

 

4. Kontrollerek

Elsősorban játékoknál használják őket. Kontroller pl. a joystick, a gamepad vagy a kormány. Természetesen több ilyen is lehet. 

 

 

 

 joystick

 

 

 

 

 

 

 

 gamepad

 

 

 

 

 

 

 

 

kormány

 

 

 

Ezekbe a készülékekbe kis elektromotor is szerelhető. Ez megnöveli a játékélményt. Az ilyen eszközöket nevezik Force Feedback-esnek.

 

Kiviteli perifériák

A számítógép a kiviteli perifériák segítségével jelenít meg adatokat. Mi két kiviteli perifériával fogunk foglalkozni, ez pedig a monitor és a nyomtató lesz.
 

A monitor
A monitorok jellemzői:
1. A felbonás: A felbontás azt határozza meg, hogy a képernyő hány képpontot (pixelt) tud megjeleníteni vízszintesen és függőlegesen. Pl. 1440*900
2. A képátmérő: A képátmérőt zoll-ban mérik, mert a monitorok esetében az amerikai mértékegység rendszert veszik alapul. A zoll ugyan az mint az inch, a jele : "
1 inch (zoll) = 25,4 mm


 

 

A kép mutatja, hogy mit is jelent a felbontás. Itt a példa 640*480

 

 

 

 

 

 

Ez pedig a képátmérő, ebben az ezetben 19" (azaz 19 zoll vagy inch)

 

 

 

 


A monitorok típusai:
1. katódsugárcsöves (CRT)
2. folyadékkristályos (LCD)


 

 

 

Ez egy CRT (katódsugárcsöves) monitor.

 

 

 

 

 

Ez pedig egy LCD (folyadékkristályos).

 

 

 

 

 

1. A katódsugárcsöves (CRT) monitor működése

A katódsugárcsöves monitorban van egy képcső, amit egy olyan anyaggal vonnak be, ami elektron hatására fényt bocsát ki. Az elektronokat egy úgynevezett katódsugárcsővel lövik rá a képcsőre, ahol mágnesek segítségével mozognak. Vízszintesen futnak, majd egy sorral feljebb ugranak. Evvel a módszerrel rajzolják ki a képet. Ez az egész folyamat, annyita gyors, hogy az emberi szem csak enyhe vibrálást érzékel ebből. 85 Mh felett mág ezt sem. (Ezért mondják hogy a 100Hz-es TV nem bántja ANNYIRA a szemeteket.)
A színes képet is ugyan ezen az elven hozzák létre, csak a képcsövet borító anyagot a 3 alapszínt tartalmazó (piros-zöld-kék angolul red-green-blue, innen a rövidítés: RGB) mozaikokkal egészítik ki. És egy helyett 3 elektonsugarat lőnek ki.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha szétszednénk egy monitort ezt látnánk benne.

 

 

 

 

2. A folyadékkristályos (LCD) monitor működése

A folyadékkristályos monitor kijelzőjét kis cellák építik fel, amikben apró kristály szemcsék vannak. Elektromosság hatására ezek polarizálódnak, azaz átengedik a fényt, illetve színezik, esetleg elnyelik.

 

 

 

Így nézne ki egy LCD monitor, ha szétszednénk.

 

 

 

 

A monitorokban is van memória (újabb típusokban, azaz 1990-es évek vége óta), ami a beállításainkat megjegyzi. A monitorok beállítása ma egy OSD menü segítségével történik. OSD - On Screen Display, azaz a képernyőn megjelenő panel, amiben beállíthatjuk a kontrasztot, fényerősséget, stb.
Fontos még kitérnünk egy kicsit arra, hogy mit is jelent a képfrissítés, hiszen a mai modern monitorokat és TV-ket ezekkel az adatokkal reklámozzák. Ugyebár minden kép állókép, ha sok ilyen van egymás után, azt a szemünk folyamatos, mozgó képnek érzékeli. Ha 1 másodperc alatt 24 képkockát látunk (FPS - Frame per secundum) (nem összekeverendő a számítógépes játékok FPS, azaz First Person Shooter rövidítéssel) azt folyamatos mozgásnak érzékeljük.
A monitorok 60 felett tudnak, ezt fejezi ki, hogy a képfrissíte 60 Hz. Ma 100Hz-nél is többet tudnak, nemériben jelentek meg a 200Hz-es termékek.

A nyomtató
A nyomtató, ahogy neve is mutatja, dokumentumaink kinyomtatására szolgál.
Több típusa van, pl. mátrix, tintasugaras, lézer, margarétakerekes, hőnyomtató, stb. Mi a mátrix, a tintasugaras, és a lézernyomtatóval fogunk foglalkozni.


1. A mátrix (tűs) nyomtató
A mátrix, másnéven tűs nyomtató nyomtatófejében kis tűk vannak (min 9 db), amik egy festékszalagot nyomnak a papírhoz. A betűket vagy képet kis pontokból rajzolja ki. Ebből adódik, hogy képek nyomtatására nem igazán alkalmas. Ezekhez a készülékekhez gyakran használtak indigós papírt, egy szerre több példányt is tudott nyomtatni. Ennek ellenére lassú volt, zajos, és rossz minőségű.
Ma is használják, de már csak pénztárgépekbe építve: a blokkot, amit vásárlás után kapunk, ilyennel nyomtatja ki a pénztárgép.

 

Így nyomtat a mátrix nyomtató.


 


 


 

 

 

Így nézett ki régen egy asztali mátrix nyomtató.

 

 

 

 

2. A tintasugaras nyomtató
A tintasugaras nyomtató ma tán a legelterjedtebb típus. Működési elve: tintapatronnal működik, ebben pedig folyékony festék. A patronon fúvókák vannak, amiken keresztül a tinta a papírra kerül.
Ennek két módszere lehetséges.
1. a HP / Canon által kifejlesztett módszer - a patront felmelegítik, amiben így buborék képződik. A nyomás miatt pedig a festék a fúvókákon át a papírra kerül.
2 az Epson módszere - a patronban úgynevezett piezo kristályok vannak, elektromosság hatására ezek megnőnek, és kipréselik a patronból a festéket.

A tintasugaras nyomtató jó minőségű, minimum 300 képpontot jelenít meg 25,4 miliméterenként. Erre utal a DPI elnevezés: dot per inch. 1 inch 25,4 mm.
Gyorsnak mondható: 5-10 lap per perc. És halk is.
Egyetlen komoly hátránya, hogy az újratöltés nagyon drága, a patron pedig be is száradhat (ha nem használjuk). Maga a készülék már elég olcsó, 15ezer Ft-ért elég márkásat, jó minőségűt lehet vásárolni.

 

 

 

 

 

 

 

 

Így működik a tintasugaras nyomtató.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez pedig egy modern, multifunkciós tintasugaras nyomtató. Multifunkciós, mert: ma gyakran egybeépítik a scannert, a fénymásolót és magát a nyomtatót.
A képen ilyen látható.
 

 

 

 

 

3. A lézernyomtató
A lézernyomtató esetében a tinta szilárd halmazállapotú, lényegében porfestékről van szó. Ezt egy úgynevezett tonerben tárolják.
A gépben egy szelénből készült henger van, ami elektromosság hatására a porfestéket magához vonzza. Itt rajzolódik ki a kinyomtatni kívánt szöveg vagy kép. A hengerről a festék a papírra kerül, majd ezt egy lézer égeti bele.
A lézernyomtató nagyon jó minőségű, 600 DPI-nél is többet tud, halk és gyors, percenként több mint 10 lapot nyomtat. Ugyanakkor ez a legdrágább is. Nem csak maga a készülék drága, hanem a toner is. Inkább ipari célokra, mintsem otthoni felhasználásra szánják. 

 

 

 

 

 

Így működik a lézernyomtató.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így néz ki egy lézernyomtató.

 

 

 

 

Párbeszédes perifériák

A párbeszédes perifériák két funkciós perifériák, tehát adat ki-, és bevitelre egyaránt alkalmasak. Ilyen eszköz például a hangkártya, hálózati kártya, stb... 
Mi a hálózati kártyával fogunk megismerkedni egy kicsit részletesebben.

A hálózati kártya
A hálózati kártya segítéségvel több számítógép is összeköthető, amik kommunikálhatnak egymással, adatokat cserélnek egymás között.
Nagy előnye, hogy a gyakorlatban az összekötött számítógépek egyszerre használhatnak egy eszközt, például egy nyomtatót. Így nem kell minden géphez nyomtatót vásárolni, elég egyet, amit az összekött gépek mindegyike használni tud.
Hátránya: ha több gépet összekötünk, akkor létrejön egy hálózat. Minden hálózatban a tagok rendelkeznek bizonyos jogokkal. A jogosultságok kiosztása a rendszergazda feladata. Ilyen helyzetekből gyakran adódhatnak problémák.
A hálózati kártyát a gépbe építik be, de intergálhatják magába az alaplapba is. A gépek összekötése kábellel történik, ez lehet több féle. Pl. koaxiális kábel, vagy optikai kábel is.


 

 Így néz ki egy hálózati kártya.

 

 

 

 

 

 



Háttértárak

A háttértárak az utolsó periféria típus amiről nem beszéltünk még. A háttértárak adattárolásra alkalmas perifériák!
Két alapelv szerint csoportosíthatók: 1. a mágneses elvű háttértárak: ilyen a floppy és a winchester, valamint 2. az optikai elvű háttértárak: ilyen cd, dvd, blu-ray.
Haladjunk végig ezeken!

1. Floppy
A floppy lemez kisméretű adatok tárolására alkalmas. Két típusa volt, a nagy (5,25-ös) és a kis (3.5-es) floppy, de ma már egyiket sem használják. Ennek az az oka, hogy a számítástechnika fejlődésével az adatok mérete is egyre csak nőtt. A kis floppyra (ami nevével ellentéteben a nagyobb tárolókapacitással rendelkezett) csak 1.44 MB adat fért. Ez ma egy mp3 zeneszám méretének körülbelül a fele... Nem csoda hogy ma be sem építik a floppymeghajtót egy új számítógépbe.
A floppy esetében a lemez hajlékony (úgy is nevezik hogy hajlákony lemez), ami egy műanyag tokban van. A lemez használatához értelem szerűen szükségeltetik egy meghajtó.
Az adat a lemezen koncentrikus körökben tárolódik, ezt nevezik cilindernek. A cilinder cikkekből áll, ez az szektor.

Érdekesség: sok gyárnak állt érdekében, hogy a floppy lemezek és meghajtók ne tűnjenek el a piacról, így voltak újítási kísérletek. Ilyen volt például a floppy elvén működő Zip Drive, amire 100 MB adat fért, illetve az LS 120, ez pedig 120 MB tárolókapacitással bírt.
Bár ugyan azon az elven működtek mint a floppy, mindkét lemez külsejüket tekintve is nagyobbak voltak a floppynál, és a meghajtójuk is eltért. Drágák voltak, így a CD lemez kiszorította ezeket is a piacról.



 

Íme egy floppy. Ez maga a tok, amiben a lemez található.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így néz ki a lemez, ami a tokban van.








 

 

Ez pedig a floppy meghajtó.

 

 

 

 

 

 Ilyen egy Zip drive.

 

 

 

 

 

 

Egy egy LS 120.

 

 

 

 

 

 

2. A winchester (másnéven merevlemez, angolul hard disc drive: HDD)

A winchester a floppyhoz hasonlóan mágneses elvű háttértár. A számítógépünkön tárolt összes adat ezen tárolódik.
A winchesterben forgó lemezek vannak, erre írja fel, illetve erről olvassa le az adatokat egy író és egy olvasó fej. Mivel a lemezek forognak, gyors adatelérés lehetséges.
A forgást RPM-ben (rotation per minute-ben) mérik, ami percenként fordulatot jelent. Ez minél nagyobb, annál gyorsabb a winchesterünk.
A winchester tárolókapacitását ma Gigabyte-ban mérik. (Ma már van Terrabyte-os is.)




Így néz ki egy winchester. A képen láthatóak a lemezek, és a fejegység.




 

 

Merevlemezt nem csak számítógépekben használnak, hanem már televízió készülékekben, DVD felvevőkben, videókamerákban is.

3. CD (compact disc)
Optikai elvű meghajtó, ami azt jelenti, hogy lézerrel olvassák, írják rá az adatokat.
Egy cd tárolókapacitása 650MB illetve 700MB. A cd lemezt adattárolás mellett multimédiás célokra használják (filmek, számítógépes játékok, zenék tárolása-lejátszása).
Működése:
A lemezen ezredmiliméteres mélyedések vannak spirális alakban (ezek az adatok), ezeket lézerfénnyel tapogatják le. A fény ezekről vagy visszaverődik, vagy szétszóródik. A sima felületről verődik vissza, ezt úgy nevezik hogy land, amiről szétszóródik az pedig a pit.
Az adatok a lemezen, mint említettem spirál mentén helyezkednek el, az olvasófej így olvassa le őket. A lemez a meghajtóban forog, egy kis szervómotor forgatja.
A lemez anyaga műanyag, (polikarbonát), ennek felületén egy tükröződő réteg van. Ez vagy alumínium vagy ezüst. Végül pedig egy lakkréteg következik.

CD lemezből van egyszer írható, valamint újraírható. Utóbbit RW, azaz rewriteble (újraírható) felirattal látják el.




 

Íme a CD és a CD meghajtó.



 

 

 

4. DVD (Digital Video Disc / Digital Versatile Disc)
A DVD működési elve ugyan az mint a CD elemznek, de a lemez anyaga, és a lézer hullámhossza más.
Felhasználása is ugyan az: adattárolás, multimédia.
Mérete 4.7 GB de létezik Dual Layer (kétrétegű) DVD is.


A DVD lemez.

 

 

 

 

 


Ez egy DVD meghajtó.





5. A Blu-Ray Disc
Ez már csak érdekesség:
A Blu-Ray disc a DVD leváltására szolgál, de nem volt (nincs) olyan egyszerű dolga mint a CD-nek a floppy-val, vagy a DVD-nek a CD-vel.
A "formátumháború" nem is olyan régen ért véget. Sok gyártó ma is ragaszkodik a DVD-hez, hiszen az emberek számára már elérhető áron vannak a készülékek, a filmek, játékok, egyéb multimédiás eszközök. A HDMI szabvány és a mostanság megjelenő HD eszközök viszont teljesen felforgatták a piacot, áruk nagyon magas (egy HD minőségű film 8000Ft) az igény viszont megvan rájuk.
A Blu-Ray mellett komoly jövője volt a HD-DVD lemeznek, ami rendelkezett avval az előnnyel, hogy a régi DVD lejátszók is kezelték volna, csak a HD minőségről le kellett volna mondaniuk. Aki viszont vett volna HD DVD lejátszót, az megkapja a modern "HD csodát". 
Ám nem ez történt. A filmgyárak úgy döntöttek, hogy az új filmek többsége nem DVD-n, hanem Blu-Ray lemezen fog megjelenni, így a formátumháborút a Blu-Ray nyerte. (Persze a vásárlók jártak rosszul.) 
Amit érdemes tudni: A Blu-Ray neve a kék lézerre utal.
Tárolókapacitása 25 GB, de a Sony gyárt 50GB-os lemezt is.

Jelenleg nagyon drága, a meghajtó főleg. A Blu-Ray játékok egyenlőre csak PlayStation 3-ra léteznek, a filmek viszont jönnek az asztali lejátszókra... az árak viszont az egekben vannak. Persze pár éven belül lehet hogy ez is úgy elterjed mint a DVD... és jön majd valami új, még jobb, még szuperebb... így működik a számítástechnika.


Íme egy Blu-Ray lemez.



 








 Ilyen egy Blu-Ray meghajtó. (látható hogy külső méretekben nincs eltérés a CD-DVD-vel szemben)

 

 

 

 

Kedves diákjaim!
Evvel végére is értünk a számítógép részegységei témakörnek. A dolgozathoz kellemes felkészülést kívánok, remélem ez a segédanyag meg fogja könnyíteni a munkátokat, és hasznát veszitek majd. Sajnos tankönyvetek nincs, így be kell érnetek evvel :( 
Ha valaki valamit nem ért, kommenteljen bátran, válaszolni fogok.
Sok sikert még egyszer, és "az erő legyen veletek!"

Tisztelettel: R
obi bácsi

 

 

 

 

 

"A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet kínt és szenvedést." - Yoda
(Tehát ne féljetek a dolgozattól :) )

 

 

 

 

 

 

segédlet informatika

2009\09\29

Segédlet 4. 5. 6. osztály számára - A számítógép részegységei

Segédlet 4. 5. 6. osztály számára - A számítógép részegységei


A számítógép részegységei      

1. Hardware és Software (ejtsd: hardver és szoftver)
Mielőtt elkezdenénk a számítógépek részegységeinek vizsgálatát, állapítsuk meg mi a különbség hardware és software között.
A hardware - Fizikailag érzékelhető egység (azaz meg lehet fogni). A hardware-t mindig software irányítja. Hardware pl. a nyomtató, a monitor, stb.
A software - Fizikailag nem érzékelhető egység. A programokat nevezzük software-nek (tehát nem lehet megfogni). Software pl. a játékok, az operációs rendszer (pl. Windows), stb.

2. A részegységek
Kezdjük azokkal, amelyeket látunk. Soroljuk fel őket: ház (vagy torony), monitor, billentyűzet, egér.
A számítógép működéséért felelős eszközök a házban (vagy toronyban) találhatóak.
Melyek ezek?
1. A ház (vagy másnéven torony). Típusai alak szerint: álló, fekvő. Méret szerint: baby, mini, midi és nagy. Figyelem: 220V van benne, SOHA ne nyúlj bele!

 

 

 

Ilyen egy álló ház (torony)

 

 

 

 

 

 

 

 

Ilyen egy fekvő ház

 

 

 

 

 

 

 

 

A házak típusai

 

 

 

 


2. Az alaplap - A házon (tornyon) belül található, zöld színű, integrált áramkörök vannak rajta.
3. A processzor          (Az alaplapon van)
4. A csatoló felületek   (Az alaplapon van)
5. A memória                (A csatoló felületen van)
6. A hangkártya            (A csatoló felületen van)
7. A videokártya           (A csatoló felületen van)


Így néz ki a ház belülről




















Ez pedig az alaplap








(Az ábrákon több rész is fel van tűntetve, én csak azokat kérem, amiket megemlítettünk!)

Haladjunk végig az egységeken, hogy mi mit csinál!

A processzor - Ez végzi a számítógép irányítását, és az adatok feldolgozását.
A memória - operatív tárnak is nevezzük, itt tárolódnak a feldolgozásra váró, és feldolgozott adatok.
hangkártya - Ennek segítségével tud hangot adni a gép. Természetesen hangszóró kell hozzá.
A videokártya - Ennek segítségével tud képet megjeleníteni a gép, természetesen a monitor nélkülözhetetlen.

Ezeket az egységeket találjuk tehát a házon (tornyon) belül. Most nézzük meg, mik a további egységek.

3. A külső egységek, azaz perifériák

Mi a periféria?
A perifériákon keresztük tudunk adatokat bevinni a számítógépbe, illetve ezeken keresztül tud a számítógép adatokat megjelenítani.
A perifériáknak két csoportja van, a beviteli és a kiviteli perifériák.
A beviteli perifériákkal (ahogy a neve is mutatja) adatokat viszünk be, míg a kiviteli perifériák (ahogy a nevük el is árulja) adatok megjelenítésére szolgál.

A beviteli perifériák:
1. Billentyűzet
2. Egér
3. Scanner
4. Kontrollerek
(több is van, de mi egyenlőre csak ezekkel fogunk foglalkozni)
 

A kiviteli perifériák:
1. Monitor
2. Nyomtató
(több is van, de mi egyenlőre csak ezekkel fogunk foglalkozni)
 

Ezeken kívül tanulunk még a háttértárakról, ilyen a Floppy és a CD / DVD / BlueRay, de ezekről csak később. Most nézzük végig a beviteli perifériákat!

Most ezek működéséről fogunk tanulni.

1. A billentyűzet

A billentyűzet adatbeviteli eszköz. A magyar billentyűzet legalább 102 gomb. Természetesen lehet több billentyű is, amik különféle előre leprogramozott billentyűkkel gazdagodnak. Ezeket nevezzük multimédiás billentyűzetnek.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Íme a billentyűzet részei

2. Az egér (mivel az iskolában golyós egerek vannak, most ezeket tárgyaljuk)

Az egér szintén beviteli eszköz, navigálásra, mutatásra, kiválasztásra szolgál. Csak grafkius felületeken használható.
Működésének lényege: a közepén található acélgolyó, amit gumival burkolnak be a jobb tapadás érdeklében.

Az egér működése:

 

 

 

 

 

 

 

 

Más, ez egérhez hasonló eszközök:
- tapipad vagy eredeti nevén Touchpad
- hanyattegér vagy eredeti nevén Trackball


Ez a Touchpad vagy vicces magyar nevén "Tapipad", elsősorban laptopoknál alkalmazzák. Az érintésünkkel vezérelhetjük az egér mutatóját, azaz a kurzort.

 

 

 

 



Ez a Trackball, magyar nevén "hanyatt egér". A különbség hogy fordítva működik az egérhez képest: a felhasználó a golyót görgeti.

 

 

 

 

 

 

 

3. A scanner (ejtsd: szkenner)

(A scanner egyre elterjedtebb, manapság egybeépítik a nyomtatóval és a fénymásolóval. Az ilyen készülékeket nevezzük multifunkciós készülékeknek.)

A scanner segítségével egy papíron lévő dokumentumot (akár szöveget, akár képet) lehet bevinni a számítógépbe.
A kép pontokból áll, a scanner pedig a kép minden pontját megvizsgálja és beviszi a gépbe. Ezt a folyamatot nevezzük digitalizációnak. Minél több képpontot tud a scanner kezelni, annál jobb. (Ennek a mértékegysége DPI, azaz Dot per inch. 1inch = 2.54cm)

A scanner típusai:
1. kézi scanner
   


 

 

 

 

 

Így néz ki a kézi scanner

 

 

 

Ahogy a neve is mutatja, kézzel kell mozgatni. Evvel csak az a probléma, hogy a gép nem túl nagy. Ezért egy A4-es lapot több mozdulattal lehet csak bevinni. Mivel az ember keze remeg, a kép sem lesz tökéletes.

2. A lapáthúzós scanner

 

 

Így néz ki a lapáthúzós scanner

 

 

 

Ennél a lapot maga a gép húzza be egy olvasó egység felett. Így tudja bevinni a dokumentumot a számítógépbe.
 

3. A síkágyas scanner

 

 

Így néz ki a síkágyas scanner

 

 

 

 

Ez a legelterjedtebb típus. Ha felnyitjuk, ott egy üveglapot találunk. Erre tehetjük rá a dokumentumot, amit a gép beolvas.

 

4. A kontrollerek
Elsősorban játékoknál használjuk őket. Kontroller pl. a joystick, a gamepad, a kormány, stb.

 

Joystick

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gamepad

 

 

 

 

 

 

Kormány

 

 

 

 

Ha ezekbe az eszközökbe kis elektromotort szerelnek, akkor az eszköz nagyobb játékélményt nyúlt. Az ilyen kontrollereker nevezik úgy, hogy Force Feedback-es.

A kiviteli perifériák

A kiviteli perifériák segítségével tud a számítógép adatokat megjeleníteni. Ilyen például a nyomtató és a monitor. Mi evvel a kettővel fogunk a következőkben foglalkozni.

1. A monitor

(Jegyezd meg! Számítógép használata közben kis szüneteket célszerű beiktatni, lehetőleg óránként, mert a szemeteket megerőlteti. Lehetőleg ne üljünk teljesen szembe a monitorral, hanem fejünk legyen kicsit feljebb mint a képernyő.)

A monitoroknak alapvetően ma 2 típusát különböztethetjük meg. Ezek a CRT (katódsugárcsöves - amilyen az iskolánkban van) és az LCD (folyadékkristályos - ez a lapos változat) monitorok.



 

 

 

 

 Ez egy CRT (katódsugárcsöves) monitor.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez pedig egy LCD monitor.

 

 

 

 

 

A monitorok jellemzői:
- A felbontása - Ez azt jelenti, hogy hány képpontot (pixel) tud megjeleníteni vízszintesen és függőlegesen. Erre példa: 640*480. Tehát 640 képpont vízszintesen, 480 függőlegesen. Minél nagyobb ez az adat, monitorunk annál szebb, élesebb képet ad.

- A képátmérő - A képátmérőt zoll-ban mérik, mert a monitorok esetében az amerikai mértékegység rendszert veszik alapul. A zoll ugyan az mint az inch, a jele : "
1 inch (zoll) = 25,4 mm

                                                   

 

 

 

Az ábrán látható hogy mi a képátmérő.
Mai átlag: 17" (azaz tizenhét zoll / inch)

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezen a képen pedig a felbontás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. A nyomtató

A számítógépen végzett munkáinkat, képeinket, stb.-t kinyomtathatjuk a nyomtató segítségével. Több típusa is van, mi három típussal fogunk foglalkozni. Ezek a következők:
- Mátrix (tűs) nyomtató
- Tintasugaras nyomtató
- Lézer nyomtató
Ismerjük meg ezeket kicsit részletesebben!

A mátrix nyomtató
A mátrix nyomtató nyomtatófejében kis tűk vannak, amikkel egy festékszalagot nyom a papírhoz. Így a betűket, képet kis pontokból rakja ki.
Ebből adódik, hogy a nyomtatási kép nem valami szép, képek nyomtatására nem kimondottan alkalmas.







A  kép illusztrálja, hogy milyen a mátrix nyomtató belülről. Így rajzol ki pl. egy E és egy D betűt.
 

 

 

 

Így néz ki egy mátrix nyomtató

 

 

 

 

 


A mátrix nyomtatót ma pénztárgépekben használják, ilyen készíti el a blokkot, amit vásárlás után kapunk. Ezek be vannak építve magába a pénztárgépbe.

A tintasugaras nyomtató
A tintasugaras nyomtató patronnal működik. A patronon fúvókák vannak, ezeken keresztül kerül a festék a papírra. Ez a legelterjedtebb nyomtató típus. Nagyon szép minőségben nyomtat, halk, de van egy komoly hátránya: a tintapatron elég drága.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így működik a tintasugaras nyomtató.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így néz ki egy tintasugaras nyomtató. Ennek a képen az a különlegessége, hogy fénymásoló és scanner is található benne. Az ilyen készülékeket nevezzük multifunkciós készüléknek.

 

 

 

A lézernyomtató
A lézernyomtató nem patronnal, hanem egy úgynevezett tonerrel működik. Ebben tárolják a porfestéket. (tehát ez nem folyós állagú) A nyomtatóban egy szelénből készült henger van, ami áram hatására a kis festék darabokat magához vonzza. Ezt felviszi a lapra, és egy lézer égeti bele a papírba a festéket. A lézernyomtató nyújtja a legjobb minőséget, halk, és gyors, de egyben ez a legdrágább is. Nem csak a készülék drága, hanem az üzemeltetése is. Inkább nyomdákban, irodaházakban használják.

 

 

 Így működik a lézernyomtató.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így néz ki egy lézernyomtató.

 

 






A háttértárak

A háttértárak adattárolásra alkalmas perifériák, tehát a háttértárak is a perifériák közé tartoznak épp úgy, mint amikről eddig tanultunk.
A követkető eszközök tartoznak a háttértárak közé: floppy, winchester, cd, dvd.
Természetesen több háttértár is létezik, ott van például a flash drive, vagy a nemrégiben megjelent (2007) Blu-Ray disc, de ezekkel mi még nem foglalkozunk. Maradjunk egyenlőre a floppy, winchester, cd, dvd témakörnél.

1. A floppy
A floppy mágneses elvű adattároló eszköz. Kis méretű adatok tárolására szolgál. Két típusa van, a nagy (5,25-ös) és a kis (3,5-es) lemez. Fontos megjegyeznünk, hogy manapság egyiket sem használják, az új számítógépekbe nem is nagyon építenek be floppy meghajtót. Ennek az az oka, hogy nagyon kevés adat fér rá. Egy 3.5-es lemezre 1.44 MB adat fér el, ami tulajdonképpen egy fél zeneszámnak felel meg. Vagy egyetlen jó minőségű digitális fényképnek. Így aztán a floppy-t ma nem használják.

A floppy másik neve: hajlékony lemez. A képen mutatom miért:

 

 

 

 

 

Ez egy floppy lemez. Illetve a műanyag tok, amiben maga a lemez van.








 


Ez pedig maga a lemez. Ez hajlékony. (innen ered a neve: hajlékony lemez) Erre kerülnek rá az adataink. Ahogy már említettem: 1.44 MB adat fér rá.

 

 

 

 

 

 

(Egy kis érdekesség: sok gyár nem akarta, hogy a floppy lemez megszűnjön létezni. Éppen ezért voltak utódai: egyik ilyen a ZIP Drive, illetve az LS 120. Ezek majdnem úgy néztek ki mint a floppy lemez, csak kicsit nagyobbak voltak.
A ZIP drive-ra 100MB adat fért, míg az LS 120-ra 120 MB adat, de sajnos ezek sem tudták felvenni a versenyt a CD térhódításával. Hiszen egy CD lemezre 700MB adat fér. Nem beszélve arról hogy idővel sokkal olcsóbb lett mint a ZIP Drive vagy az LS 120.)


Ez volt a ZIP Drive










Ez pedig egy LS 120 lemez. (A meghajtója ugyan úgy nézett ki, mint egy floppy meghajtó.







 

 

Ez egy Floppy meghajtó, ebbe rakjuk be a floppy-t.

 

 

 

 

2. A winchester (másnéven merevlemez, ez angolul: HDD - Hard Disc Drive)

Ez is mágneses elvű háttértár. A számítógépünkön lévő összes adat ezen tárolódik.
A merevlemezen belül, ahogy neve is mutatja: lemezek vannak, erre író és olvasó fejek írják illetve olvassák le az adatokat. A lemezek forognak, így gyors adatelérés lehetséges.


 

A képen egy szétszedett merevlemez látható. Fent vannak a lemezek, és ezeket fogják körül a fejek.

 

 

 

 

A winchester tárolókapacitását ma már gigabyte-ban mérik (igaz, ma már eljutottunk a terrabyte-ig is).
Merevlemez persze nem csak számítógépekben van, hanem beépítik már elektronikai eszközökbe is. Például DVD felvevő készülékbe, TV készülékbe, videokamerába. (Ezek méretei értelem szerűen kisebben annál, mint ami a számítógépben van, de működési elvük ugyan az.)

3. A CD (Compact Disc)

Optikai elvű meghajtó, ez azt jelenti, hogy az adatokat lézerrel írják fel a lemezre, illetve lézer segítségével olvassák le róla.
A cd tárolókapacitása 650, illetve 700 MB(megabyte) (ma már csak utóbbit gyártják ha jól tudom).
Működése: a lemez felületén szabad szemmel nem látható barázdák vannak, körkörös irányban. Ezekbe érkezik a lézerfény, ami vagy visszaverődik, vagy szétszóródik. Így tud adatokat leolvasni róla a gép.
A CD adattárolás mellett multimédiás alkalmazásokra alkalmas, tehát filmekre, videojátékra és zenére. Ennek megfelelően vannak speciális változatai: pl. audio cd, super audio cd, stb.
 

Jegyezd meg!
A CD felületét soha ne érintsük meg! Csak a közepén, illetve a peremén fogjuk meg!
Lehetőleg óvjuk a hőtől, nedvességtől, közvetlen napfénytől és a szennyeződésektől.
Tisztítása: csak sugár irányban!


 

 

 

 Íme a CD és hogy mi a sugár irány!

 

 

 

 

 

 

 

 Egy egy CD meghajtó.

 

 

 

 

 

 

4. A DVD (Digital Video Disc, illetve Digital Versatile Disc)

A külső méretei megegyeznek a CD-vel. Ami eltér a CD-hez képest, az a lemez anyaga, illetve a lézer amivel leolvassák, írják az adatokat.
Sokkal nagyobb a tárolókapacitása is a CD-hez képest. Egy DVD-re ugyanis 4.7 GB (gigabyte) adat fér.
Adattárolás mellett ezt a lemezt is multimédiás célokra használják. Mozifilmek, játékok, zenék jelennek meg ebben a formátumban.
(A technika fejlődésével már a DVD sem elég, új lemeztípus a Blu-Ray disc, de erről majd később fogunk beszélni.)

 

Íme egy DVD lemez.


 



 

 

Ez pedig egy DVD meghajtó.

 

 

 

 

 

Kedves diákjaim!
Evvel végére is értünk a számítógép részegységei témakörnek. A dolgozathoz kellemes felkészülést kívánok, remélem ez a segédanyag meg fogja könnyíteni a munkátokat, és hasznát veszitek majd. Sajnos tankönyvetek nincs, így be kell érnetek evvel :( 
Ha valaki valamit nem ért, kommenteljen bátran, válaszolni fogok.
Sok sikert még egyszer, és "az erő legyen veletek!"

Tisztelettel: R
obi bácsi

 

 

 

 

 

"A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet kínt és szenvedést." - Yoda
(Tehát ne féljetek a dolgozattól :) )

 

 

 

 

segédlet informatika

2009\09\29

Segédlet 4. 5. 6. osztály számára - A számítógép használata

Segédlet 4. 5. 6. osztály számára - A számítógép használata

Mivel szinte mindenkinek van otthon is számítógépe, a számítógép használatáról csupán a leglényegesebb dolgokat emelném ki. Ez egyben az informatika terem rendje is.

- A számítógépet óvni kell a nagy hőségtől, a nedvességtől és a portól
- A gép mögött/mellett futó vezetékek miatt ne ugrálj, a lábaddal ne kalimpálj a teremben!
- Ha a gép hibaüzenetet küld, mindig értesítsd a tanárod!
- Hiba esetén soha ne üsd meg a gépet!
- Soha ne szedd szét a gépet egyedül!
- Ha a gépet szerelitek, soha ne legyen áram alatt!
- Füst és égett szag esetén azonnal szólj!
- Füst és égett szag esetén soha ne öntsd le a gépet vízzel!
 

A Netikett
Bizonyára hallottátok már, hogy mit is jelent az etikett. Az etikett olyan illemszabályok gyűjteménye, amit a helyes viselkedéshez el kell sajátítanunk.
A számítógépek világában is léteznek illemszabályok, ezeket nevezzük netikettnek.
Mi is ez valójában?
Sajnos a mai fiatal generáció él avval a lehetőségével, hogy az internet használata közben nem adja meg valós nevét, helyette álnevet, becenevet választ. Nincs is evvel semmi baj, nem is okos dolog valós adatainkat idegeneknek kiadni, ugyanakkor az sem illendő dolog, hogy álarc mögé bújva teszünk illetlen dolgokat.
Ahogy a való életben sem, úgy az internet világában sem illik másokat megbántani, mások
szellemi produktumát ócsárolni. Negatív véleményünk persze bármiről lehet, de fontos, hogy ezt is meg kell tanulnunk kultúrált keretek között megfogalmazni.
Sajnos az interneten megvan az a lehetőség, hogy valós énünk homályban marad, sokan evvel visszaélnek, és agresszívan viselkednek, trágárkodnak a világhálón. Holott ennek az egésznek semmi értelme. A világhálón található fórumok, blogok, hasonló közösségi oldalak tele vannak egymás ócsárolásával, becsmérlésével. Ilyen veszekedésekben soha ne vegyünk részt, hiszen az égadta világon semmi értelme. Gyakran avval bizonyíthatjátok be igaz jellemeteket, ha nem álltok le az interneten (ahogy a való életben sem) egy ismeretlennel veszekedni. A kompromittáló helyzeteket tudni kell kezelni. Soha ne süllyedjünk le arra a szintre, mikor az emberek egymást csak marják mint a kutyák. Kezeljünk mindent úgy, ahogy a való életben is. Az álnevek, a becenevek mögött is emberek vannak, mindig viselkedjünk a másikkal emberségesen. Ha pedig negatív véleményünk van valamiről, közöljük azt úgy, ahogy a valóságban is tennénk.
 

segédlet informatika

2009\09\28

Segédlet 4. 5. 6. 7. 8. osztály számára - Jelek és jelrendszerek

Segédlet 4. 5. 6. 7. 8. osztály számára - Jelek és jelrendszerek

1. Informatikai alapfogalmak
A számítógépek segítik az embereket a hétköznapi életben és a munkában is. Gyakran használják őket irodai munkák megkönnyítésére, sőt van olyan is, hogy a számítógépek nélkülözhetetlenek. Pl. főiskolai, egyetemi hallgatókkal történő kapcsolattartás, ügyintézés, stb.
A fenti példából is látszik, hogy a problémák megoldására nélkülözhetelen a helyes kommunikáció. A számítástechnika világában is így van, hiszen a gépek is kommunikálnak velünk, illetve az emberek is kommunikálnak egymással gépek segítségével.
A kommunikáció létrejöhet ember-ember között (pl. beszélgetés), ember - gép között (pl. a számítógéped hibaüzenetet ír ki), gép - gép között (pl. ha letöltünk valamit az iinternetről).
A kommunikáció információcserét jelent.

2. a kommunikáció elemei

1. az adó - Ez adja az információt, és jelekké alakítja. Pl. Peti (ő az adó), amit Peti
   mond, azt magyarul mondja tehát jelekké alakítja (a hangok a jelek). Peti
   mondandójának lényege pedig az információ.
2. a vevő - Aki dekódolja a jeleket. Pl. Zoli, aki megérti(dekódolja) hogy mit mond neki
   Peti.
3. a csatorna - Az a közeg, amin keresztül eljut az adótól a vevőig az információ.
   Pl. a levegő, hiszen Peti beszédhangjait ez juttatja el Zolihoz.
4. a környezet - Az a közeg, ahol a kommunikáció történik. Pl. egy terem, ahol Peti és
   Zoli beszélget.
5. a zaj - Ezek zavarják a kommunikációt. Pl. Ha más is beszél Petin és Zolin kívül.
6. a közlemény - Az átadott teljes információ, pl. Tegnap este a Fradi kikapott az
    Újpesttől 3:2-re, de szoros mérkőzés volt. Ez egy közlemény.
7. a hír - az információ lényege, Pl. hogy Fradi:Újpest - 3:2. Ez a hír.

A kommunikációs modell

 

3. jelek és jelrendszerek
Ha a kommunikácós modell valamely tagja hiányzik, akkor is lehet kommunikáció. Pl. ha egy külföldi a vevő, az adó megértetheti vele mondandóját.
Amit nem tudunk elmondani, azt jelekkel ábrázoljuk. Ahhoz hogy ezt mindenki értse, a jeleket előzőleg egyetetni kell. Az ilyen jeleket piktogrammnak nevezzük.
Piktogramm például a KRESZ tábla, hiszen ezeket mindenhol használják, és mindenhol egységesek.
A számítástechnikában is sok piktogramm található, gondoljunk csak a zene, vagy film lejátszó programokra.


 

 

 

 

 

A KRESZ táblák

 

 









 



Ez egy zenelejátszó kezelőfelülete. Melyik a Play(indítás) vagy a Stop (megállj) gomb?













 






Ez egy videolejátszó program, itt is ugyan azok a gombok.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És végül itt egy öreg VHS magnó, ezek is ugyan azok a gombok.

A dolgozatban
Kérni fogom hogy mi a kommunikáció
Mik a kommunikáció elemei
A kommunikációs modell
Mik a piktogrammok

segédlet informatika

2009\09\23

Segédlet az informatika dolgozathoz 4. 5. 6. 7. 8. osztály számára - A számítástechnika története

Segédlet az informatika dolgozathoz 4. 5. 6. 7. 8. osztály számára

A számítástechnika története

1. Kezdetek

A munka megkönnyítésére az emberek régóta használnak gépeket. A számolás megkönnyítésére az első fontos gép a golyós számológép volt. Ezt láthatjátok a mellékelt képen is.






Íme a golyós számológép
 

 

Az 1800-as években megjelent a nagyfokú gépesítés, ennek okairól majd történelemből tanulni fogtok. Elöljáróban annyit, hogy ezt a korszakot nevezzük ipari forradalomnak.
Azt viszont tudnotok kell, hogy ebben az időszakban a gépek az emberi élet minden területén megjelentek. A kor embere rajongott a gépekért, talán ti is hallottatok Verne Gyuláról. Ő írta a Húszezer mérföld a tenger alatt című regényt, vagy ahogy ti ismerhetitek a Némó kapitányt. A műben szereplő Nautilus hajó bizonyítéka annak, hogy a gépek megjelenésének az emberek örültek.

Az első gépek a Fonó Jenny, a gőzgép és a gőzhajó, ezekről itt láthattok képeket:


 

 

 

Így nézett ki a Fonó Jenny

 

 











A gőzgép

 

 







A gőzhajó

 

Az első informatikai vonatkozású gépet 1890-ben egy Hermann Hollerith nevű ember találta fel, aki az Amerikai népszámlálási hivatalban dolgozott. Ez az eszköz a lyukkártya.
Működésének lényege: a kártyán lévű lyukak helyét egy előre meghatározott kód szerint határozták meg.
 


 

 

Így néz ki egy lyukkártya

 

 

 

A lyukkártyát először az 1890-es amerikai népszámláláson használták először, ennek eredménye, hogy 83 millió ember adatait 2.5 évalatt rögzíteni tudták. Ez a korszakban nagyon is gyors módszer volt.
Hermann Hollerith alapítja meg a ma is létező IBM (a jelentése:International Business Machines)(természetesen nem kell megtanulni) nevű céget.

2. A számítástechnika fejlődésének korszakolása

Mielőtt nekiállnánk a korszakolásnak, egy dologról fontos beszélnünk. Épp úgy mint a történelemben, a korszakhatárokat mindig az utókor készíti el. Ez világos, hiszen mi nem nevezhetjük meg azt a korszakot amiben élünk, illetve annak végét sem tudhatjuk előre. Így teljesen logikus, hogy majd a mi utódaink fogják elnevezni, a határait megállapítani annak a koszaknak, amiben mi élünk.
A számítástechnikában is ez a helyzet, nem láthatjuk előre a fejlődés végét, az utókor pedig módosíthatja a határokat. Tehát a korszakok határai sohasem merevek.

A számítástechnika fejlődési korszakait generációkra bontjuk

- A nulladik generáció
Az első számítógépet az 1940-es években készítették (egészen pontosan 1944-ben) (7. és 8. osztályosoknak illik tudni, hogy ez a II. Világháború utolsó szakasza. És a számítástechnika fejlődését nagyban meghatározták a hadi fejlesztések.) Az első gép neve MARK I.


 


Így nézett ki a MARK I
 

 

 

 

A MARK I 15méter hosszú és 3 méter magas volt. A súlya kb. 35 tonna.
Az 1940-es években tűnt fel Neumann János, a magyar származású matematikus. Ő volt az, aki kidolgozta a számítógépek ideális működési elvét. Ez azért fontos, mert a mai számítógépek is az ő megállapításai alapján készültek. Elveit nevezzük Neumann elveknek.

(7. és 8. osztályban az elveket tudni kell!)

A Neumann elvek: 1. A gép az utasításokat egymás után hajtja végre
                         2. A kettes számrendszer használata
                         3. A gép használjon belső memóriát
                         4. A gép legyen teljesen elektromos
                         5. A gépben legyen központi vezérlő egység
                         6. A gépnek sokoldalúnak kell lennie.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- Az első generáció
Az első generációtól kezdve minden számítógép a Neumann elvek alapják készült. Az első generációból egy gépet kell megemlítenünk, ennek az volt a neve hogy ENIAC.


 

 

 

 

 

Így nézett ki az ENIAC

 

 

 


Bár a Neumann elvek alapján készült, méreteiben nem sokban különbözött a MARK I-től. Ez is kb. 30 tonna, az energiafelhasználása pedig kb. 800kW/h. Ez egy faluéval vetekszik. A gépet csak a hadsereg vásárolta, hadi célokra használták. (7. 8. osztályban illik tudni, hogy a hidegháború éveiben vagyunk, mikor az USA és a Szovjetunió állt egymással szemben.)

- A második generáció
Ebből a korszakból fontos a PDP 5 nevű gép, mégpedig azért, mert ez használt először operációs rendszert. Az első operációs rendszert pedig szintén egy magyar, Kemény János készítette. Az operációs rendszer neve BASIC volt.

 

 

Így nézett ki a PDP 5.
A méreteiről egy régi vicc: honnan tudni hogy lehallgatnak az oroszok? Onnan hogy egy szekrénnyel több van a szobában.

 

 

 

 

 

 

 - A harmadik generáció
Ebből a korszakból is fontos megjegyezni egy gépet. Ez volt az IBM 360. A gépen egy DOS nevű operációs rendszer működött, ami máig az egyik legismertebb operációs rendszer. Igaz, később a Microsoft nevű cég fejlesztette tovább, és megteremtették vele a Windows alapjait... de ezt majd az operációs rendszerek témakörben megbeszéljük.

 

 

 

Az IBM 360

 

 

 

 

-A 4. és 5. generáció

Elérkeztünk a 4. és 5. generációhoz, itt álljunk is meg egy kicsit. Előjön ugyanis a fentebb említett korszakolási probléma. Azok a tankönyvek, amik ezt a korszakolást közölték, még nem jutottak megállapodásra, hogy éppen melyik korszakot éljük jelenleg. A negyedik generációnak a 90-es években vége lett, így ma értelemszerűen az ötödiket éljük. De pár éve elérhetőek lettek a kétmagos processzorok, a 64 bites rendszer (erről majd a későbbiek során beszélni fogunk) így valószínűleg az ötödik generációnak is vége van, és napjainkban a hatodikat éljük. A tankönyvek sajnos régiek, és mivel ma szinte bárki írhat tankönyvet, a korszakolás ezen a pontja egy vitás kérdéssé alakult. A továbbiakban ezért csak azokat a gépeket fogom megemlíteni, amik a fejlődésben fontosak voltak, a korszakolás problémáját pedig hagyjuk inkább az utókorra.

 

A negyedik generációról annyit kell tudni, hogy ebben a korszakban jelentek meg a mikroprocesszorok, amiknek a feltalálója a magyar Gróf András. Ő alapította meg az Intel nevű processzor gyárat, ami napjainkban is az egyik legnagyobb. (Jelenleg két nagy processzor gyártó van a piacon, az Intel és az AMD) A mikroprocesszor tette lehetővé, hogy olyan kisméretű gépeket készítsenek, mint amilyenek ma is az asztalunkon állnak.Természetesen a gépek ára is elérhetőbbé vált ezzel.

Fontos gépek tehát: Az Altair 8080, az Apple I és II valamint a Commodore 64.

Az Altair 8080-ról annyit kell tudni, hogy még nem rendelkezett monitorral, billentyűzettel és egérrel, csak kapcsolók voltak rajta és fényjelekkel jelezte hogy éppen mi történik. Egy William Gates (ismertebb nevén Bill Gates) nevű amerikai programozó teszi az Altair 8080-at programozhatóvá, és ő alapítja meg a Microsoft nevű céget (1975-ben), ami ma a legnagyobb informatikai vállalat.

Az Apple I és II-ről azt kell tudni, hogy ezek voltak az első gépek, amik hasonlítottak a mai gépekre. Volt billentyűzet, egér és monitor. Minden alkatrésze cserélhető és az Apple II volt a világon az első reklámozott számítógép. (Méghozzá a Playboy magazinban.) Bárki megvehette, ára forintban kb. 200ezer Ft, ami a 70-es években nagyon drága volt. Az emberek közt mégis kitört a "PC-láz" és innentől elterjedtek a számítógépek az emberek otthonaiban is. (Magyarországon csak a 80-as évek vége felé jelentek meg a számítógépek otthoni felhasználásra.)

A Commodore 64-et tán is nem kell bemutatni, igaz a ti generációtok már nem ezen nőtt fel. Ez a gép ma is tartja azt a rekordot, miszerint ebből adták el a legtöbbet (kb. 25 millió darabot).

A gépet elsősorban játékra használták, de alkalmas volt szövegszerkesztésre, és tulajdonképpen bármire, amire ma számítógépet használunk. (Csak megjegyezném, hogy Internet akkoriban még nem volt!)

 

 

 

 

Így nézett ki az Altair 8080

 

 

 







Az Apple II-es

 

 

 

 

 

 

 

 

A Commodore 64

 

 

Ezek voltak tehát a 4. generáció fontosabb állomásai. Az ötödik generációra és napjainkra is az jellemző, hogy a számítógépek alkatrészeit nem egy cég készíti, hanem vegyesen állítjuk össze. Ebből adódik, hogy ma nincs a számítógépeknek nevük, mint pl. Altair 8080 vagy Apple II. (Illetve talán egyedül az Apple cég gyárt ma is olyan gépeket, amik ezt a régi hagyományt követik, ilyen volt nem is olyan régen a MacIntosh, de ezekről nem kell tudnotok, csak érdekességként említeném meg.)
Az ötödik generáció elterjedt gépei voltak az x86-osok, de ezekről nem kell tudnotok. Ehelyett jegyezzétek meg, hogy a ötödik generációban jelentek meg a Pentiumok, amiket a már említett az Intel cég készített.

Napjaink és a nem is oly távoli jövő

Napjainkban a számátástechnika fejlődésének irányát több nagy cég határozza meg. Az egyik legnagyobb a Microsoft, ők készítik a ma legszélesebb körben használt operációs rendszert, a Windows-t. Emellett számos területen képviseltetik magukat, például számítógépes játékok kiadása/készítése, vagy billentyűzetek, egerek, webkamerák gyártása, stb.
Egy másik nagy cég az Apple, a vezetőjük Steve Jobs. Ők elsősorban a szórakoztató elektronikára építenek, ők készítik pl. az iPod-ot, iPhone-t, iTouche készülékeket. Emellett jelentősek a laptopok piacán (MacBook).
A Processzorok világában a már említett Intel és AMD cégek a vezetők.
Egyéb nagy cégek amik számítástechnikában jelentősek: IBM, Sony, Panasonic, MSI, Acer, Dell, Philips, stb.
(Egyre jelentősebbek a szórakoztató elektronika vívmányai, ezeket is a nagy cégek készítik, gondolok itt a Nintendo Wii-re (Nintendo cég), Xbox 360-ra (Microsoft) és persze Play Station 3-ra.(Sony) A digitális szórakozás egyre nagyobb teret hódít.)
A jövő sok érdekességet tartogat számunkra, komoly sikereket értek el az új, számítógépeket vezérlő egységek területén. Ilyen lehet például a mozgásérzékelés, vagy a gondolatátvitel. Természetesen ez ma még csak tudományos fantasztikum, de könnyen előfordulhat hogy pár évtizeden belül elterjednek. A 3 dimenziós megjelenítés sem lehetetlen, pár éven belül monitoraink teljes 3 dimenziós képet is adhatnak, természetesen az ilyen újítások új mérdföldkövet jelenthetnek majd az informatikában.

3. A számítógépek felhasználási területei:

- Hadi ipar
- Űrkutatás
- Autógyártás
- Technikai sportok pl. autóverseny
- Szórakozás
- Művészet és kultúra terjesztése
- Tömegkommunikáció
- Hivatali és otthoni ügyintézés
- Munka
-stb (ezek közül legalább 3-at kérek a dolgozatban!)
 

Összefoglalás
- Emberi igény a munka megkönnyítése, erre gépek! (pl. Fonó Jenny)
- Első informatikai vonatkozású gép: Harmann Hollerith - lyukkártya (IBM megalapítása)
- Generációk - 0. gen: MARK 1 (35 tonna, 15m hosszú, 3 m magas)
                    1. gen: ENIAC (Neumann elvei alapján készült)
                    2. gen: PDP 5 (első operációs rendszert használó gép - BASIC)
                    3. gen: IBM 360 (DOS operációs rendszer használata)
                    4. gen: Altair 8080 / Apple I és II / Commodore 64
                    5. gen: x86, Pentium
                    napjaink (nevezhetjük 6. generációnak, de mint említettem ez vitás kérdés)
                    64 bites számítógépek
- A 3 magyar: Neumann János: A számítógép ideális működési elvének kidolgozása
                    Kemény János: Első operációs rendszer megalkotása (BASIC)
                    Gróf András: Mikroprocesszor, Intel cég megalapítása
 

 

A dolgozatban biztosan lesz:
Amit a dolgozatban kérni fogok: a legrégebbi gépek, amik az embereket segítették, a lyukkártya és feltalálójának neve, a generációk, és minden generációból egy fontos gép, ezek jellemzői is kell, azaz miért lett fontos.
Ezen kívül kérem még azt a 3 magyart, akik részt vettek a számítógépek fejlesztésében.
A számítógépek felhasználási területei


Ez az ismertető Nógrádi László: PC suli című könyve alapján készült

 

segédlet informatika

2009\09\23

Bemutatkozás és elérhetőség

Sziasztok!

Iskolánk honlapja mellett létrehoztunk nektek egy blogot is,  gondoltuk így könnyebben tarthatjuk a kapcsolatot.

Ide kerülhetnek majd tanulói segédletek, de akár a ti munkáitok is. Ha írtok valamit bármilyen témában, csak küldjétek el a harkaiiskolaforum@gmail.com email címre, és közzétesszük a blogon.

FIGYELEM:
Bal oldalt található a Kategóriák nevű felirat. Alatta pedig az almenük. Hogy minden segédletet elérjétek, rá kell kattintani a segédlet_informatika feliratra.
Ott ki fogja adni az összes ide tartozó szöveget. (ugyan így működik a többi kategória is.) Javaslom, hogy csak azokat a szövegeket olvasgassátok el, amik a ti osztályotok számára szólnak.

Kellemes olvasgatást kívánunk minden kedves diákunknak, tanárunknak és természetesen a látogatóknak is!

Az Email címünk mégegyszer tehát:
harkaiiskolaforum@gmail.com

A harkai iskola honlapja:

 

http://harkaiskola.uw.hu/

 

bemutatkozás elérhetőség